Kezdőlap Blog Oldal 2801

Tűz ütött ki a beremendi cementgyárban

Hétfőn hajnalban, Beremenden, a cementgyár egyik helyiségében, zsákokban tárolt fűtő alapanyag gyulladt meg.

Az épületből a zsákokban tárolt anyagok nagy részét a dolgozók targoncával kihozták, az égő anyagot eloltották. A siklósi hivatásos tűzoltók légzőkészülékben átvizsgálták a helységet, Három olyan zsákot találtak, ahol még izzott az anyag, azonban ezeknél oly fokban sérült a zsák, hogy egy kirakodógépre volt szükség a kiszállításhoz. Miután ez megtörtént , az egység egy sugárral eloltotta a tüzet.

Az eset során személyi sérülés nem történt, kár nem keletkezett. 

Forrás: Baranya Megyei Katasztrófavédelem

Kiemelt képünk illusztráció.

Ellenzéki előválasztás: mi lehet a jó megoldás?

Az talán már mindenki számára ismert, hogy az ellenzék hat legnagyobb pártja (Momentum, DK, LMP, MSZP, Párbeszéd és a Jobbik) megegyezett arról, hogy egy listán indulnak, közös lesz a miniszterelnök-jelölt és mind a 106 egyéni körzetben egy jelöltet fognak állítani. Ezeknek a kidolgozása folyamatban van, a terv az, hogy októberig mindenhol eldől, hogy ki lesz a jelölt. 106 egyéni körzet viszont nem kevés, pláne ha mindenhol előválasztást szeretnének tartani. A realitás az, hogy ez több szempontból sem lesz megvalósítható, és talán nem is feltétlenül kell megvalósítani. Elmondjuk, hogy mért.

Egyrészről 106 körzetben előválasztást tartani, óriási munka, ami rengeteg erőforrást igényel. Önkéntesekre, pénzre, koordinációra van szükség. Rengeteg pénz és idő menne el rá, ráadásul nem lenen jó üzenete, ha a jelöltek az előválasztásig egymásnak feszülnének: hiszen elviekben szövetségesekről van szó, de ha a választókörzetben élő szavazópolgár heteken, hónapokon keresztül csak azt hallja, hogy az ellenzéki jelöltek miként támadják egymást (ne legyenek illúzióink, ilyen bőven előfordulna), akkor a végén nem biztos, hogy szívesen szavazna arra, akit az előválasztáson sem támogatott.

A másik probléma – a sok közül – az aprófalvas körzetek helyzete. Mi a garancia, hogy sikerül mindenhova eljutni, minden ember számára biztosítani a lehetőségét arra, hogy kifejthesse a véleményét?

A harmadik aggály, a Fidesz Kubatov-listája: elviekben a kormánypárti szavazók sincsenek kizárva egy előválasztásról, azt pedig gond nélkül széttrollkodhatják, és megszavazhatják a kevésbé esélyes jelöltet is.

Probléma az is, hogy az amúgy is szűkös erőforrásokat pazarolnák el erre a képviselő-jelöltek. Mert tegyük fel, hogy XY ugyan legyőzi ellenfeleit az előválasztáson, de arra már nem marad pénze, hogy a kormánypártok jelöltjei ellen kampányoljon, és az igazán fontos választást, amit 2022 tavaszán tartanak meg elveszíti.

Mi lehet a megoldás?

Ne legyen mindenhol előválasztás. Vannak körzetek, ahol meglehet, sőt mi több, meg is kell valósítani az előválasztást, de a pártok egymás felé kell, hogy gyakoroljanak némi nagyvonalúságot. Jó módszer lehet erre, ha mind a hat ellenzéki párt előre megjelölheti azt a 3-5 körzetet, ami számukra prioritás, ahol mindenképpen indulni szeretnének. Mert gondoljunk bele, hogy milyen üzenete lenne annak, ha egy előválasztáson például nem nyerne a Momentum-elnöke, a Jobbik-frakcióvezetője, vagy a Párbeszéd valamelyik ismert, erős politikusa. Több szempontból is jó opció lenne, ha néhány körzetet megjelölhetnének a pártok.

Egyrészt ha mind a hat pártnak lenne három biztos körzete, akkor már csak 88 körzetben kellene előválasztást tartani, ami nyilvánvalóan könnyebb, és kevesebb időt, pénzt, energiát igényel, mintha 106 körzetben tartanák azt meg.

Másfelől egyik párt sem maradna jelölt nélkül. Mert az egy dolog, hogy mind a hat párt kormányváltást szeretne, de alapvetően ha valaki politikusnak áll, vagy politikai platformot hoz létre, az azért teszi, hogy választást nyerjen. Ha valamelyik párt esetleg mind a 106 előválasztást elveszítené, akkor onnantól kezdve már csak mérsékelten lenne érdekelt abban, hogy közös listán szerepeljen a többiekkel.

Egy ilyen alku után az a veszély sem állna fenn, hogy a pártok legismertebb emberei kiessenek a parlamentből.

Hogy lehetne ezt kivitelezni?

Ha a pártok szabadon választhatnának három körzetet, akkor egyértelmű lenne, hogy mindenki a biztosan befutó helyeket jelölné meg, mint amilyen például Budapest. Ezt kilehetne küszöbölni azzal, hogy a három helyből maximum egy lehetne fővárosi, kettő pedig vidéki. Ha esetleg öt ilyen körzet lenne, akkor talán a 2-3 elosztás lehetne az arányos, habár akkor már csak hat budapesti körzet maradna jelölt nélkül.

Ez olyan gesztus lehetne a pártoktól egymás irányába, ami a szavazótábor számára is fontos, jelzésértékű üzenetet mutatna: valóban képesek vagyunk nagyvonalúságra, valóban képesek vagyunk átgondolt koordinációra, és mindannyian egyenlő részesei vagyunk a hatpárti összefogásnak.

A bahir.hu olvasói eltörölnék a kijárási tilalmat

Szombaton kérdeztük meg Önöket arról, hogy eltörölnék, vagy meghosszabbítanák a kijárási tilalmat. A szavazásból egyértelműen látszik, hogy a bahir.hu olvasói eltörölnék azt. Mint ismert este 8 és reggel 5 között csak azok mehetnek ki az utcára, akik munkából mennek, munkába mennek, vagy az életük forog kockán. Mindenki másnak otthon kell maradnia. Ez elviekben február elsejével lejár, ám a kormány szavaiból arra lehet következtetni, hogy aligha várható enyhülés. Ennek pedig láthatóan nem fognak örülni, ugyanis

a megkérdezettek 91.7%-a mondta azt, hogy eltörölné a kijárási tilalmat, és csupán 8.3% tartaná azt meg.

Hogy meddig marad érvényben a szigorú intézkedés, azt egyelőre senki sem tudja, sok múlik az oltottságon, amivel viszont sem a gyártó, sem a kormány nem halad igazán jól, és amíg a Pfizer vakcinára egyre nyitottabbak a magyarok, addig az orosz és kínai gyártmányúnak továbbra is magas az elutasítottsága, derül ki különböző közvéleménykutatásokból. Nem szavazott még? Itt megteheti:

Tömeges üzletnyitás: szavazzon!

Ahogy arról több cikkben is beszámoltunk, Lengyelország, Olaszország vagy éppen Ausztria mellett, Magyarországon is szerveződik a tömeges üzletnyitás, vendéglátóhelyek ezrei jelezték, hogy tiltás ide, tiltás oda, ők bizony hamarosan kinyitnak.

Ezúttal is kíváncsiak vagyunk az Önök véleményeire, szavazzanak, hogy mit gondolnak a tömeges üzletnyitásról!

Vendéglátós nyitás – ekkora a baj?

A közösségi oldalakon egyre gyakrabban látom, hogy éttermek, kávézók, kocsmák és más vendéglátóhelyek egyszerre szeretnének kinyitni, mintegy demonstrációként jelezve ezzel a kormánynak, hogy ideje valamit tenni, mert ez így nem mehet tovább. Pár vendéglátóhely országos szinten már próbálkozott ezzel, de, ahogy arról tegnap beszámoltunk, egyiket-másikat igen szigorúan megbüntették. Az persze egy másik kérdés lesz, hogy mit kezdenek ezzel a szituációval, ha több száz, esetleg több ezer vendéglátóhely egyszerre megjelenik. Jogászként nyilván nem tudom senkinek azt tanácsolni, hogy menjen bele egy ilyen megmozdulásban, azonban, ha a dolog emberi oldalát nézem, akkor nagyon is megértem a vendéglátósokat. A következőkben megpróbálom röviden összefoglalni, miért nagyon rossz a helyzet ebben a szférában, és miért kellene valami valódi megoldást találni, az eddigi, többségében inkább látszatintézkedések helyett.

Mennyit segít a kiszállítás?

A vendéglátóhelyek ugyebár a személyes fogyasztás mellett az elvitelre és a kiszállításra támaszkodhatnak. Azok a helyek, akik főleg ezzel operáltak eddig is, most talán valamivel kevésbé élik meg drasztikusan a helyzetet, de akiknek a fő profilja a helyben fogyasztás volt, azok számára ezek az időszakok elég nagy gondot jelentenek (ráadásul erős a gyanúm, hogy kisebb helyi vendéglátósok számára nehezebben kivitelezhető az átállás a kiszállítása, mint a multicégeknek). De az teljesen biztos, hogy, kiszállítás ide vagy oda, ez az állapot minden vendéglátóhelynek veszteséges.

Eleve magának a kiszállításnak nagyobb költségei vannak. Tegyük hozzá, egy nagyon üdvözítő kormányzati döntés volt a kiszállításos és elviteles ételek ÁFÁ-jának a 27 %-ról 5%-ra csökkentése, ez igen jelentős költségcsökkenéssel járt. De még így is megjelenik a csomagolási költség, a szállítás díja, illetve, ha ételrendelő oldalakkal kötnek szerződést, akkor a nekik szánt összeg. Ezek a költségek egy része persze ráhárítható a fogyasztókra, de a teljes költség aligha (akkor lehet, hogy emiatt nem őket választanák).

Ezenkívül a kereslet csökkenése is borítékolható. Az ebédmenük tekintetében talán még nagyjából fenntartható a korábbi állapot (bár itt is biztos vannak, akik homeofficeban inkább összedobnak valamit maguknak, mint, hogy rendeljenek), de az ünnepi és baráti vacsoráknak az a fajta hangulata, hogy csak le kell ülni, eléd teszik a még friss és finom ételt, utána nem kell még elmosogatni sem, azért otthon már jóval kevésbé van meg. És biztos vagyok benne, hogy sokan, akik egyébként elmennének egy étterembe, egy ilyen szituációban inkább a főzést választják.

Arról se feledkezzünk meg, hogy még ha a vendéglátós meg is marad valahogy, erre az időre könnyen lehet, hogy másokat el kell bocsájtania. Szerencsés esetben még megoldja úgy, hogy mondjuk, akik eddig pincérként dolgoztak, azokat átállítja futár-feladatokra, de ez nem mindig kivitelezhető, ráadásul nem is biztos, hogy lesz akkora kereslet, hogy mindenkit alkalmazzon. A kormány ugyan átvállalta a járulékok egy részét, de ha nincs vagy nincs elég bevétel, akkor a csökkentett kiadás kifizetése is sok lehet. Ráadásul a vendéglátásban dolgozó személyeket nem valószínű, hogy arra a néhány hónapra bárki felvenné valami más munkára, hiszen mire betanulna, addigra a veszélyhelyzet elmúlik, és megy vissza a vendéglátásba.

És jöjjön még egy utolsó érv a kiszállítás ellen: ez igazából csak az éttermek vagy az egyedi terméket előállítók számára opció. Egy kocsma, ami alapvetően bolti termékeket árul, és a társaság, a hangulat meg a meccsek miatt járnak oda, egy ilyen piacon egyszerűen nem rúghat labdába. A panziók szintén gondban vannak, mert üzleti útra nagyon kevesen járnak, és ők egyáltalán nem tudnak online szolgáltatást nyújtani. Így van, aki számára ez semmilyen opciót nem jelent.

Mennyire indokolt a vendéglátó intézmények bezárása?

Ebben a kérdésben azért nem szívesen foglalok állást, mert a virológia nem a szakterületem, nyilván nehezen ítélem meg. Jelen pillanatban látni kell, hogy rengeteg álláspont kering. Vannak, akik szerint a jelenlegi korlátozások sem elegendőek, a vírus visszaszorítása érdekében sokkal szigorúbb intézkedések kellenének, más vélemények azonban azt állítják, hogy már így is felesleges ez a szigor. A magam részéről ebbe nem szeretnék belemenni.

Van azonban egy másik aspektus, amit nem hagyhatok szó nélkül. E téren engedjék meg, hogy megosszak némi élményt a mindennapjaimból. Én is meg édesapám is reggel rendszeresen buszra szállunk. Én dolgozni megyek, ő a piacra vagy a vásárcsarnokba bevásárolni. Mindketten azt látjuk, hogy a reggeli buszok Pécsett tömve vannak, a szükséges járatbővítés itt nem igazán valósult meg. Ő a piacon tapasztalja azt, hogy szinte mindig kígyózó emberek vannak, én pedig nem kevés embert látok az Árkádban, ha mondjuk oda megyek valamit vásárolni. És azért az Intersparnál is gyakran látok viszonylag nagy sorokat.

Számomra ez egy komoly dilemma: ezeken a helyeken nem igazán lehet korlátozni a mindenkori létszámot és távolságtartásra is inkább csak kérni lehet az embereket, tehát elég nehezen kontrollálható közeg. Ezzel szemben az éttermek férőhelye már most szabályozott jogilag, ezek csökkentése a veszélyhelyzetre tekintettel lehetséges volna (asztalok létszáma is csökkenthető), az asztaltávolságok is megtarthatók lennének, és így az egész sokkal inkább kontroll alatt tartható. Ezzel nem azt mondom, hogy azonnal ki kell nyitni mindent, és azt sem, hogy zárjunk be azonnal mindent, de azt érzem, hogy a két területen a védekezés nem túl arányos.    

Mit kellene tenni?

Picit úgy érzem most már, hogy bármi történik, az – legalábbis részben – eső után köpönyeg lesz. Azt gondolom, hogy a kormányzatnak vagy jóval nagyobb arányú fizetést és járulékot kellett volna, hogy átvállaljon a válsághelyzetben, vagy végiggondolni, hogy miként tudja a bezárt vendéglátósok munkáját valami kormányzati/önkormányzati célra felhasználni és ezáltal a saját szakterületén alkalmazni őket. De most már nehéz mit tenni, főleg ez utóbbi kérdésben.

Viszont mindenképpen szükséges lenne valamiféle érdemi párbeszéd a kormányzat és a vendéglátósok között, hogy milyen körülmények között lehetne esetleg újranyitni, ha pedig a jelenlegi vírushelyzet erre tényleg nulla esélyt ad, milyen további kompenzációban részesülhetnek. Az önkényes megnyitást nem tartom jó megoldásnak (bármennyire is megértem az okát), mert ha nincs elég vendéglátóhely, ami részt vesz benne, akkor egyszerűen megbírságolnak minden újranyitót. De ha van elég csatlakozó hely, akkor sem hiszem, hogy ez hosszú távon fenntartható lenne. Inkább az érdemi párbeszéd az, amit mindkét oldal részéről preferálni kellene. Csak ez tipikusan annak az esete, amikor kettőn áll a vásár…

A Bahir.hu is szeretne a lehetőségeihez mérten segíteni a Baranya megyei vendéglátósoknak. Ezért, ha bármely helyi (ideértve a Pécsen kívüli baranyai településeket is) étteremnek van olyan egyedi, szezonális ajánlata, amelyet szeretne megosztani, írjon nekem az andras.dr.szabo@gmail.com e-mail címre és cikk formájában beszámolunk róla.

Baranya kincsei: a megújult szászvári vár

0

Szászvár nagyjából 2500 fős település a Mecsek keleti lábánál. A település környéke már a kőkorszakban is lakott volt, de első írásos említésével csak a 13. század első felében keletkezett oklevelekben találkozunk.

Szászvár várát Brancioni Bertalan pécsi püspök (1219-1252) építtette 1235 körül, majd a török terjeszkedés idején jutott fontosabb szerephez. 

1540-ben Izabella királyné parancsára Athinai Simon deák a török elleni harcok idején elfoglalja Szászt, amely így rövid időre a királyné tulajdona lett. 1543. július 13-án Szulejmán szultán kezére került Pécs, s ugyanezen a napon adta meg magát Szász is. A település jelentőségét, stratégiai fontosságát jelzi, hogy a törökök közigazgatási központtá tették.

A török uralom másfél évszázada alatt több ízben támadás érte a várat, a harcok célja minden esetben az volt, hogy az ellenségtől visszafoglalják a települést. 1603-ban keresztény csapatok törtek be a várba és felgyújtották azt. 1662-ben kiskomáromi gyalogosok érkeztek a városba, s a tűz újra fellángolt.

Az 1664-es Zrínyi-féle hadjárat során a magyar katonák egy része elfoglalta a települést, s ismét felgyújtották a várat. 1680 körül keresztény csapatok felrobbantották az erődítményt, de arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy azt a török katonák elhagyták volna. Végül 1686-ban Szász és annak vára a császári csapatok birtokába került.

Szászvár vára, légi fotó; Civertia/Wikipedia

A vár visszafoglalás utáni sorsáról kevés információ maradt fent, valószínű, hogy még hosszú évtizedeken keresztül romokban állt. 

1776-ban Klimó György pécsi püspök rendelte el a lakatlan, romos épület újjáépítését, de az csak 1821-ben Király püspök idején készült el teljesen. A vár maradványait megőrző plébániaház épületének kutatása, a vár elpusztult részeit feltáró ásatás – dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző régészek irányításával – 1980-ban kezdődött. 2016 nyarára a várat teljesen felújították és megnyitották a turisták előtt.

A vár főépületében a látogatókat számos érdekes programmal várják (a pandémia előtt, és remélhetőleg hamarosan újra). Megtekinthetik a vár és a település középkori és koraújkori történetét bemutató kiállítást, ahol látható a vár történetéről a Pazirik Kft. által készített, a vár tudományos rekonstrukcióján alapuló valós 3D animációs film is.

Emellett információs táblák, makettek, sőt még a látogatók által felvehető kihelyezett kellékek, mint lovagi páncél és szerzetescsuha is igyekeznek visszaadni a korabeli hangulatot

Forrás: Wikipedia
Kép: Civertian/Wikipedia

Hétfőtől elérhető a digitális jólét szoftver alapcsomag

Holnaptól válik elérhetővé az ingyenesen letölthető digitális jólét szoftver alapcsomag, amellyel a kormány az egyre kevésbé nélkülözhető digitális hozzáférés lehetőségét teremti meg a magyar embereknek – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasárnap az MTI-vel.

A tárca a közleményében hangsúlyozta, a koronavírus-járvány minden eddiginél látványosabban rámutatott: a megfelelő informatikai háttér bármely helyzetben, minden korosztály életét megkönnyíti.


A digitális jólét szoftver alapcsomag könnyen telepíthető és használható operációs rendszer és felhasználói szoftverek együttese, amely nyílt forráskódú megoldásokkal helyettesíti a drága operációs rendszereket és irodai programokat. Az alapcsomag böngésző, levelező és multimédia programokkal felszerelve teszi lehetővé a számítógépes munkavégzés, tanulás és szórakozás mellett a hivatali ügyek elektronikus intézését – fejtették ki.


Az alapcsomag felgyorsíthatja a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztését, amelynek használói jelentős összeget takaríthatnak meg – idézték a közleményben Schanda Tamást, az ITM parlamenti államtitkárát.

A kormány képviselője közölte, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztése és terjesztése hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen sajátítsák el a legfontosabb digitális készségeket. A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciafejlesztése nemcsak a magyar gazdaság növekedésének, hanem Magyarország versenyképességének is fontos tényezője – tette hozzá Schanda Tamás.


Az államtitkár kitért arra is, a digitális jólét szoftver alapcsomagba elsősorban magyar kis- és középvállalkozások által fejlesztett vagy testre szabott szoftverek kerültek be.


Az alapcsomag minden programja, a telepítést és a használatot segítő összes útmutató, segédlet és oktatóanyag magyar nyelvű.     Az idősebbek testre szabott, felhasználóbarát profilt kérhetnek, a gyermekeknek biztosított fiókokban pedig nem engedik betölteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által veszélyesnek minősített oldalakat.


A digitális jólét szoftver alapcsomag a www.szoftveralapcsomag.hu oldalról tölthető le január 25-étől.

Forrás: mti.hu

Fotó: pixabay

Baranyában dőlt meg a melegrekord

Január 22-én, pénteken Sellyén mérték az országban a legmelegebbet, 16,6 fokot mutattak a hőmérők.

Pénteken közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán, hogy megdőlt az országos napi melegrekord.

Az eddigi mai napi maximum-rekordot 1956-ban, Ásotthalmon regisztrálták: 15.5 fokot.

Baranyában viszont ezúttal megdöntötték a Vince-naphoz kötődő országos melegrekordot.

Már az időjárás előrejelzések is jól mutatták, hogy az előző hetek fagyos, havas időjárása után szokatlanul enyhe januári péntekre ébredhetünk. A prognózis ezúttal nem is okozott csalódást Baranya megyében.

Az ehhez a naphoz kötődő magyarországi, napi melegrekordot, amit 15,5 fokkal Ásotthalom tartott, 1956-ban mértek. A január 22-én eddig lejegyzett leghidegebbet 1942-ben Zircen mérték, és ez -31,2 fok volt. Magyarország területén január hónap a legmelegebb napját 2015-ben mérték Sopronban, amikor is 19,7 fokot mutattak a „Leghőségesebb város” hőmérőinek szálai.

Az idei Vince-nap igazán kiemelkedően enyhe időjárást hozott Baranya megyébe. Remélhetőleg a szőlővesszők is örültek az enyhe napnak, a remek napsütésnek, és a megye borászai kiemelkedően jó őszi szüretre készülhetnek.

Forrás: met.hu, napi.hu, idokep.hu

Fotó: pixabay

Nagy-Britannia engedélyezte a méhek kiirtását okozó rovarirtó-szerek használatát

0

Nagy-Britannia engedélyezte az Európai Unióban 2018 óta betiltott, neonikotinoid tartalmú rovarirtó-szerek használatát.

2018-ban az Európai Unió tagországainak többsége – mindössze 4 tagállam, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen – megszavazta három neonikotinoid tartalmú méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljeskörű tilalmát.

Michael Gove az Egyesült Királyság akkori környezetvédelmi minisztere szintén egyetértett a szer betiltásával kapcsolatban, és kijelentette: Nagy-Britannia az EU elhagyása után is fenn fogja tartani a korlátozást. A kormány álláspontja azonban idővel változott, egy nemrég kiadott kormányzati közleményben ez szerepel:

„A kérdés alapos mérlegelése után a kormány úgy határozott, hogy sürgősségi engedély iránti kérelmet nyújt be, amely lehetővé tenné a neonikotinoid tiametoxamot tartalmazó termék felhasználását a cukorrépa vetőmagjának kezelésére 2021-ben.”

A neonikotinoidos vegyszerek káros hatásairól számos tudományos bizonyíték született:

  • Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2018. február végén mutatta be jelentését, mely az említett neonikotinoidok hatásaival foglalkozó, 2013 óta megjelent kutatásokat összegzi. [2] Az uniós hatóság kijelentette: a tanulmányok többsége alátámasztja, hogy ezen szerek károsítják a házi-, a posz- és a vadméheket.
  • Szintén idén mutatta be szakmai összefoglalóját a neonikotinoidok és más felszívódó növényvédő szerek hatásait vizsgáló nemzetközi tudóscsoport. [3] A témában született 200 tanulmány eredményeit összefogaló jelentés alapján megállapítható, hogy ezen növényvédő szerek korántsem olyan hatékonyak, mint ahogy azt korábban gondolták – viszont a természetes ökoszisztémákat, a beporzó rovarokat károsító hatásaik miatt indokolt a betiltásuk. A tudósok a tanulmányok alapján továbbá kiemelik, hogy a neontikotinoidok kiválthatóak számos vegyszermentes védekezési móddal is, anélkül hogy ez gazdasági károkat okozna.

A szer használata nem csak a rovarfajokra nézve veszélyes, hanem a rovarokat elfogyasztó madarakra is, emellett a talajba szívódva vadvirágokat is megöl, a víziutakba kerülve pedig fajok ezreinek árthat.

Dave Goulson, a sussexi egyetem biológia professzora arra figyelmeztetett, hogy egy teáskanál neonikotinoid rovarirtó-szer elegendő 1,25 milliárd méh megöléséhez, ami négy teherautónyi méhnek felel meg.

A tiltás feloldásának háttéreben a brit Nemzeti Gazdálkodók Szervezete áll, amit brit milliárdos gazdák vezetnek és régóta harcolnak az agráripar szabályozása, pl. a mezőgazdasági dolgozók bérnövelése és a peszticidek tiltása ellen.

Forrás:Greenfo

Te vagy a PMFC legnagyobb szurkolója? – KVÍZ

Te vagy a PMFC legnagyobb szurkolója? Tedd próbára a tudásod!

[show-quiz id=”35555″ title=”Mennyire ismered a PMFC-t? Most kiderül, mekkora szurkoló vagy! – KVÍZ”]