1979 óta létezik az „Év madara” program, azzal a céllal, hogy a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat, csoportokat bemutassa a szélesebb közönség számára. Az MME által indított program keretében, a lakosság szavazatai alapján 2021-ben a cigánycsuk nyerte el a címet.
A cigánycsuk (más néven saxicola) nem is olyan rég még egy nagy fajnak számított, aminek élőhelye mind Európára, mind Ázsiára és mind Afrikára kiterjedt. A madarat az ezredforduló környékén választották szét több mint 10 fajra – a Magyarországon fészkelő, év madarának választott cigánycsuk megtarthatta nevét. Mellette hazánkban még az Eurázsiában őshonos rozsdás csukkal találkozhatunk.
A cigánycsuk a sík-, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területeinek jellegzetes madara. Apró rovarokkal, pókokkal és hernyókkal táplálkozik. A telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. A verébnél kicsit kisebb madár. A hímek feje, háta fekete, melle rozsdavörös, nyakát és szárnyát fehér folt díszíti. A tojó nagyrészt barnás, melle halvány rózsaszín, elmosódó fehér nyakfolttal. 2019-re a cigánycsuk állomány 54 százalékkal csökkent, a párok száma 195-210 ezerre tehető.
Forrás: MME Monitoring Központ / MMM adatbázis
Mivel a gazos-bokros területeket kedveli, a nagyüzemi mezőgazdálkodás során átalakított, beszántott területek miatt visszaszorul az élőhely – ez különösen hátrányosan érinti az olyan talajon fészkelő és onnan is táplálkozó fajokat, mint a cigánycsuk. Az egyre fokozódó mennyiségben alkalmazott növényvédő szerek használata ráadásul csökkenti a fő táplálékforrás, a rovarok mennyiségét. Vonuló madárként a mediterrán területeken népszerű madárvadászat is fenyegeti.
Mindezek miatt a cigánycsuk Magyarországon védett, eszmei értéke 25.000 forint. Azonban ennek ellenére – több más fajhoz hasonlóan – az állomány száma továbbra is aggasztó mértékben csökken, aminek elsődleges oka a nagyüzemi mezőgazdálkodás egyre fokozódó térnyerése.
Mostanra érte el az egymilliót azoknak a száma, akik jelezték, hogy beoltatnák magukat a koronavírus-fertőzés elleni vakcinával – jelentette be a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Dömötör Csaba a közösségi oldalára feltöltött videóban azt mondta: az internetes regisztrációs felületen 632 ezren jelentkeztek, postai úton pedig 391 ezren.
Ez meglehetősen alacsony szám, az ország lakosságának alig több, mint 10 százaléka. Az gyakorlatilag biztos, hogy semmilyen enyhítés nem várható, amíg a társadalom többsége nem kapja meg a koronavírus elleni védőoltást. Ám egyelőre viszonylag kevesen regisztráltak, ráadásul az oltási terv is egy katyvasz, a Magyar Orvosi Kamara szerint. Így hiába érhető el a vakcina, hiába jelenthetne ez megoldást az elmúlt év minden problémájára, egyelőre nem látszik a fény az alagút végén.
A rendőrök felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indítottak eljárást két helyi férfi ellen Pécsett.
Egy pécsi nő tett bejelentést 2021. január 6-án 0 óra 4 perckor a rendőrség ügyeletére arról, hogy fia egy késsel a kezében kifutott az utcára, mert a szomszédok belekötöttek. A gyanú szerint a 24 éves férfi Pécsett, a Corvin utcában bekopogott a szomszéd lakás redőnyén, majd amikor azt felhúzták, betörte az ablakot és megütötte az ott lakó, szintén 24 éves férfit. Ezt követően a bántalmazott férfi egy baseballütővel megkergette a támadót, miközben egy alkalommal meg is ütötte. A férfi beszaladt az otthonába, ahol magához vett egy konyhakést, majd ő kezdte el kergetni a szomszédot.
A helyszínre érkező rendőrök a két férfit elfogták, előállították, majd kihallgatták őket gyanúsítottként. Ellenük felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt nyomoz a Pécsi Rendőrkapitányság, valamint szabálysértési feljelentést tettek a védelmi intézkedések megszegése miatt. (polic.hu)
Orbán Viktor ugyan kijelentette, hogy a második hullámot megnyertük, és a harmadikra kell készülnünk, elnézve a számokat és a trendeket ez nem teljesen van így. Persze relatív, hogy mit tekintünk győzelemnek, de jelenleg lakosságarányosan nézve az elhunytakat, Magyarország a 16. helyen áll a világban, 1057 halottal, 1 millió főre nézve. Csupán tizenöt olyan ország van, a 198-ból ahol arányaiban ennél is többen elhunytak, köztük három törpeállam. Ellenben az elvégzett tesztek számában igen rosszul állunk: lakosságarányosan csak a 67. helyet foglaljuk el a listán, olyan országok is többet teszteltek nálunk (lakosságarányosan, természetesen), mint Libanon, Bhutan, vagy Grúzia. Ráadásul látva a trendeket, nem nagy kockázat kijelenteni, hogy pár nap múlva még rosszabbul fogunk állni. Ugyanis itthon továbbra is tombol a járvány, naponta százak vesztik életüket, eközben az oltási terv minimum hiányos, és ha így haladunk 2021 végére sem kapja meg a lakosság többsége a Covid elleni vakcinát.
forrás: szabadeuropa.hu
Nálunk 10,198 ember hunyt el, de jelenleg is közel 400 magyar állampolgár állapota kritikus, és újabb kétezer embernél mutatták ki a fertőzést. Nem úgy tűnik, hogy csillapodni fog a járvány.
A KSH adatain is látszik mindez: decemberben 40 százalékkal több magyar hunyt el, mint egy évvel korábban, de ami még aggasztóbb: van közel 3000 többlet halálozás az adatokban, az előző évhez képest, akik nem szerepelnek a Covid elhunytak között. Szeptember eleje (36. hét) és december 13-a között ez a többlethalálozás 9422 fő. Ugyanebben az időszakban (36-50. hét) az operatív törzs hivatalos adatai szerint 6515-en hunytak el koronavírusban. A különbség 2907 fő.
Szinte biztosra vehető, hogy ez a többlet szám a koronavírushoz köthető, más racionális magyarázat egészen egyszerűen nincs. Így a fenti pocsék statisztika még rosszabb képet festene, globálisan még rosszabb helyre kerülne Magyarország.
Ha hozzávesszük, hogy nem csak a halottak száma magas, hanem a gazdasági visszaesés is jelentős, akkor jogosan merül fel a kérdés: tényleg mi nyertük ezt a csatát?
2047 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 331 768 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 118 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 198 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 179 541 fő, az aktív fertőzöttek száma 142 029 főre csökkent. 5646 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 396-an vannak lélegeztetőgépen. Immár 25 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók oltása, és már zajlik az előkészület idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltására. A járvány lassítása és a kórházak teljesítőképessége érdekében továbbra is érvényben vannak az eddigi védelmi intézkedések.
A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszához érkezett azzal, hogy megérkezett a vakcina Magyarországra és december 26-tól zajlik az egészségügyi dolgozók oltása. Eddig három szállítmány Pfizer-vakcina érkezett, amely összesen 79 ezer egészségügyi dolgozó oltását teszi lehetővé. A vakcinákat 25 kórházi oltópontra szállították ki: több budapesti kórház mellett Győrbe, Kecskemétre, Szolnokra, Tatabányára, Kaposvárra, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Székesfehérvárra, Debrecenbe, Balassagyarmatra, Szombathelyre, Veszprémbe, Nyíregyházára, Egerre, Békéscsabára, Szekszárdra, és Zalaegerszegre.
Meghosszabbították az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési határidejét
A koronavírus-világjárványra tekintettel az Európai Bizottság úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a támogató nyilatkozatok összegyűjtésének határidejét mindazoknak az európai polgári kezdeményezéseknek az esetében, amelyek gyűjtési időszaka november 1-jén folyamatban volt vagy azóta megkezdődött. Ez alapján a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezés 2021. február 7-ig, a hazánkban az MTVSZ által koordinált Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés pedig június 30-ig gyűjthet támogató nyilatkozatokat. Írd alá Te is!
Idén júliusban az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács is elfogadta az aláírásgyűjtési határidők első, hat hónapra szóló meghosszabbítását, és felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy újabb járványhullámok esetében legfeljebb három hónappal meghosszabbíthassa a gyűjtési időszakot.
A Bizottság december 17-i döntése értelémében a november 1-jén már folyamatban lévő európai polgári kezdeményezések eredeti gyűjtési határideje három hónappal meghosszabbodik. Az intézkedés többek között a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított, a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért indított polgári kezdeményezésre is vonatkozik, amely a meghosszabbításnak köszönhetően még 2021. február 7-ig gyűjthet támogató nyilatkozatokat.
A hazánkban a Magyar Természetvédők Szövetsége által koordinált Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés határidejét pedig a Bizottság döntése alapján június 30-ig hosszabbították meg. Írd alá Te is!
A Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéssel arra szólítjuk fel az Európai Bizottságot arra, hogy javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek a következőket:
A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80%-os csökkentése 2030-ig.
A biológiai sokféleség helyreállítása. Külön hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyek helyreállítására. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség nem zárják ki egymást, sőt egymást erősíteni képesek.
A mezőgazdasági termelők támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra való átállásban. Ennek az elkerülhetetlen átállásnak – a kisgazdaságokra alapuló, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezése által – támogatnia kell a termelőket.
Éles Péter 2015 óta él és dolgozik Pécsett. Először a Rátgéber Akadémiánál volt menedzser, majd 2016 óta a felnőtt női egyesületnél tölti be a csapatmendzseri posztot. Erdélyből származik, számos helyen dolgozott már a világban, globálisan is komoly névnek számít a női kosárlabdázás világában, nagyon komoly csapatoknál dolgozott, világhírű edzők mellett tanulhatta a szakma csínját-bínját. De hogy került Pécsre? Egyáltalán honnan datálható a kosárlabda iránti rajongása? Ezekről beszélgettünk vele!
– Hogy jött a kosárlabda, mik voltak a kezdetek?
– Erdélyben nőttem fel, Szatmárnémetiben, és szinte minden fiú gyermek vagy a labdarúgást, vagy a vívást választotta, ezek voltak a „menő” sportok ott, annak idején. Természetesen én sem voltam kivétel, először fociztam (annál is inkább, mert édesapám és nagypapám is labdarúgó játékvezetők voltak), majd a vívást is kipróbáltam. Végül viszont, egy testnevelő tanáromnak köszönhetően, elkezdtem kosárlabdázni, azonban égy elég súlyos sérülés miatt hamar abba is hagytam a játékot. De mivel minden rosszban ugye van valami jó, emiatt nagyon hamar elkezdtem edzősködni és a kosárlabda azóta is szerves része az életemnek. Így visszagondolva, az 178 cm-es magasságommal amúgy sem vittem volna sokra, szóval annyira nem is bánom, hogy így alakult, bár akkor ezt nehezen fogadtam el, és még akkor is lejártam délutáni edzésekre, amikor reggel még fizioterápiás kezeléseket kaptam és el voltam tiltva a mozgástól. Ezt természetesen a tanárom/edzőm nem tudta, elég nagy botrány is lett belőle, amikor kiderült, akkor parancsolt rám hogy üljek le mellé, így kezdődött az edzői pályám.
– Több helyen is dolgoztál, mielőtt Pécsre kerültél volna. Mesélnél ezekről a helyekről, élményekről?
– Igen, elég sok helyen és országban megfordultam már, és minden adott szituációnak meg voltak a nagyon jó dolgai. Először Izraelbe kerültem ki, 1995 és 2001 között, ott tanultam meg igazán az edzősködés csínját-bínját, Ramat Hasharonban dolgoztam a női csapatnál, a mostani Európa Kupa elődjében, a Ronchetti kupában döntőt játszottunk, majd az Euroligában is szerephez jutottunk. Nagyon szép idők voltak, igazán magas szintű kosárlabdával, és azokban az években a nyelvtudásom miatt mindig én lettem küldve a FIBA Müncheni rendezvényeire és hamar belecsöppentem a sportdiplomáciába is ez által. Hogy őszinte legyek, talán ami a legfontosabb így 25 év után az az, hogy négy nyelven anyanyelvű szinten beszélek, és még további kettő hárman is tudok kommunikálni. Az Izraeli évek után jött egy egyéves Aradi kitérő, majd 2002 és 2004 között Ekaterinburg, a híres Shabtay von Kalmanovich első női csapata. Az egy teljesen más világ volt, világsztár játékosok, öt csillagos szállodák, magánrepülők és nem utolsó sorban egy Euroliga győzelem 2003-ban. Játékos megfigyelőként dolgoztam, hetente jártam keresztbe kasul Európát Euroliga meccseket nézni, feltérképezni a következő ellenfeleket. Akkoriban az Internet nem volt egyáltalán ennyire elterjedt, ezért a komolyabb csapatok így oldották meg a ma már sokkal egyszerűbben kivitelezhető scoutingot.
Azokban az években ismertem meg Rátgéber Lászlót is, olyannyira, hogy a 2004-es MiZo Pécs Final Four-os évében pár hónapot Pécsett is tevékenykedtem. Utána visszakerültem a szülővárosomba, Szatmárnémetibe, ahol felépítettem egy női csapatot a kezdetektől az Európa Kupa részvételig. Annál a csapatnál voltam szinte minden, tulajdonos, elnök, menedzser, vezetőedző, szóval az egész palettát ismerem egy csapat életében sőt, azokban az években Genfben sikeresen vizsgáztam és FIBA játékos ügynöki licenszem is volt. Egy idő után politikai változások miatt Szatmárnémetiben a csapat átmenetileg egy olyan gödörbe került, rajtunk kívülálló okok miatt, hogy 2014-ben ellehetetlenült a magas szintű csapatépítés, ezért akkor én is új irányban léptem. Összességében a külföldön eltöltött évek során rengeteg embert ismertem meg, több klasszis edzővel, sportvezetővel közeli kapcsolatot hoztam létre, amire a legbüszkébb vagyok az a FIBA Europe egyik alelnöke Carmen Tocala, David Blatt vagy éppen Fabio Fossatival kialakított baráti viszony.
David Blatt, NBA döntős, Euroliga győztes és Európa bajnok edzővel
– Hogy kerültél Pécsre? Milyen tapasztalataid voltak a városról először, és mit gondolsz róla most?
– Egy 2014-es rövid nyári Ecuadori edzői kitérő után az élet ismét összehozott az akkor már az Akadémiát több éve vezető Rátgéber Lászlóval, akinek hívó szavára 2015 februárjától ismét Pécsett dolgozom. Másfél évig voltam az Akadémia fiú részlegének a menedzsere, akkor indultunk először az EYBL sorozatában, majd 2016 nyarától a PEAC-Pécs csapatmendzsere lettem. A várost és néhány embert az Akadémián már ismertem, elég könnyen tudtam ezért beilleszkedni, azóta pedig már mondhatnám úgy, hogy a második otthonomnak tekintem a várost és a második családomnak a csapatot. A város nekem mindig is „élhetőnek” tűnt, sokszor a belvárosban turistának éreztem magam és ezzel talán a mindennapok stresszének a levezetése is könnyebbnek bizonyult itt. Nem beszélve a környék nyugodt részeiről, egy Orfűi vagy éppen Villányi kiruccanás mindig jól jött, és azért beszélek mindezekről múlt időben, mert sajnos a 2020 teljesen másról szólt, de remélem, hamar visszatérünk a megszokott mindennapjainkhoz.
– Látszólag a háttérben dolgozol, mi a pontos feladatod a PEAC-Pécs csapatánál? Hogy zajlik egy-egy munkanap számodra?
– A pontos feladatom az a csapat menedzselése, a szó teljes értelmében. Én tartom a kapcsolatot nap mint nap a játékosokkal, az ügynökeikkel, az MKOSZ-el, a FIBA-val, az Európa Kupa szerepléseink éveiben az ellenfelekkel, játékvezetőkkel és mérkőzés ellenőrökkel, szervezem az utazásokat, szállodákat, étkezéseket. A délelőtti óráim az irodai munkáról szólnak, délután viszont jelen vagyok a csapat edzésein, először is azért, mert bár Csirke Ferenc vezetőedzőnknek szépen fejlődik az angol tudása, sokszor én vagyok a tolmácsa a külföldi játékosaink felé, másrészt meg azért, mert ilyenkor előjön az edzői énem és azt gondolom minden edzőtől van mit tanulnom. Három évvel ezelőtt amikor kellett, a szezon vége felé be is tudtam ugrani pár meccs erejéig a vezetőedzői szerepkörbe, és bár az utóbbi években másról szólt a munkám, teljesen nem zárnám ki azt, hogy valamikor még főállású edző legyek.
– Beszéljünk kicsit az idei szezonról, ami extra kihívások elé állít mindenkit. Hogy élitek ezt meg, mennyire nehéz a kosárlabdára összpontosítani?
– Az idei szezon az a legbonyolultabb, amit eddig átéltem. Természetesen a világjárvány minket is elért, a megbetegedéseket nem tudtuk, nem lehetett elkerülni. Az előző szezonnak is nagyon furcsa és hirtelen vége lett, kvázi egy pénteki edzés után azzal szembesültünk, hogy hétfőtől már nincs csarnokunk, bejöttek a kijárási korlátozások, majd kedden már le is fújták a bajnokságot. Ezt mindenki nehezen dolgozta fel, először voltunk ilyen helyzetben, játékos, edző, vezető egyaránt. Nem láttuk a fényt az alagút végén, ugyanakkor valahogy erőt kellett meríteni és építkezni a következő, idei szezonra. Sok minden nem volt még nyáron világos, átalakult a klub tulajdonosi struktúrája, nem volt előre látható, biztos költségvetés, ennek ellenére azt hiszem egy jó csapatot hoztunk össze, csupa pécsi nevelésű játékossal és edzővel, plusz két beleillő légióssal. Az eredményekről vagy a szakmaiságról viszont objektíven nem tudunk beszélni, mert a COVID-19 többször beleszólt a munkánkba, voltunk már karanténban, a fél csapat és az edzők, de jómagam is, voltunk már betegek, sok mérkőzésünk maradt el, többször újra kellett tervezni mindent. Természetesen próbálunk a kosárlabdára összpontosítani, ez azt gondolom többnyire sikerült is, emellett én megtapasztaltam a napi munkám mellé milyen plusz feladatokat jelentett a Népegészségügyi Központ felé a jelentések, karantén határozatok kiadatása és lezáratása, a PCR tesztek lebonyolítása, az MKOSZ felé a járványügyi jegyzőkönyvek vezetése és az ellenfelekkel az új időpontok megtalálása, egyeztetése.
– Pécs korábban a női kosárlabdázás fővárosa volt, ám az elmúlt évek nem feltétlenül úgy sikerültek, ahogy a szurkolók és ti is szerettétek volna. Van még visszaút a csúcsra? Ha igen, mit a recept?
– Ez egy rendkívül nehéz és összetett kérdés és nem is vagyok benne biztos, hogy én vagyok a legmegfelelőbb személy ennek a megválaszolására. Amit az elmúlt években, évtizedekben összeszedett tapasztalatom mondatja velem, az kétségkívül az, hogy van visszaút a csúcsra és erre adottak is nagy részben a körülmények. Infrastrukturálisan és az utánpótlást nézve, a Rátgéber Akadémia többségi tulajdonos válásával mindenképp egy Európai színvonalnak megfelelő klub vagyunk és ez már abban is meglátszik, hogy, mint mondtam, az összes magyar játékosunk saját nevelésű, és ezt a mai világban nagyon kevesen mondhatják el magukról. Szakmailag is azt gondolom, a toppon vagyunk két kiváló edzővel és a háttérstábunkkal, minden eszközünk megvan, legyen az erőnléti vagy rehabilitáció terén. Hogy mi hiányzik még? A profi sport talán legfontosabb alkotó eleme, a pénz. Legalább is az a pénz, amiből az igazán nagy álmainkat megavalósíthatjuk. És most sajnos a szurkolóink is nagyon hiányoznak, volt pár szép győzelmünk az idén amit biztos élveztek volna a lelátóról. De hadd fejezzem be nagyon optimistán ezt a beszélgetést, én remélem, hogy a közeljövőben minden összeáll ahhoz, hogy egy szerethető, Euroliga szintű csapatunk legyen és újra teltház előtt szóljon a „Hajrá pécsi lányok, hajrá Pécs!”.
A világjárvány második hullámára való tekintettel a kormány június 30-ig meghosszabbította a hiteltörlesztési moratóriumot, az ügyfeleknek csak akkor kell felvenniük a kapcsolatot a bankjukkal, ha változtatni szeretnének az eddigi helyzetükön – hívta fel a figyelmet Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a Pénzügyminisztérium Facebook-oldalán hétfőn.
Az államtitkár megjegyezte: a 2020 márciusa óta fennálló hiteltörlesztési moratórium valós segítséget jelent a háztartásoknak és a vállalkozásoknak is. A háztartások 59 százaléka élt a hitelmoratórium lehetőségével, 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan – fejtette ki. Hozzávetőleg egymillió vállalkozás volt jogosult kérni a törlesztés felfüggesztését, csaknem 50 százalékuk jelezte is szándékát – tette hozzá utalva arra, hogy a cégek a nagyjából 10 ezer milliárd forintnyi teljes hitelállományuk 42 százalékára, 4300 milliárdnyi kölcsönre vették igénybe a moratóriumot. Gion Gábor úgy fogalmazott, hogy a járvány idején az életek mellett a családokat és a vállalkozásokat is védeni kell; szerinte a moratórium is ezt a célt szolgálja. A gazdaságvédelmi munkát folytatják – zárta szavait az államtitkár.
Megérkezett az újabb adag koronavírus elleni oltóanyag, azonnal több fővárosi és vidéki kórházba vittek belőle. Továbbra is a német–amerikai Pfizer oltóanyagokkal tud gazdálkodni Magyarország, hiszen az Európai Unió hatóságai egyelőre csak ezt engedélyezték. A tiszti főorvos adatai szerint csaknem 79 ezer ember oltására elegendő vakcina van már az országban, eddig nagyjából 15 ezer egészségügyi dolgozót oltottak be. Várják az újabb és újabb jelentkezőket – hangzott el az M1 Híradójában.
Futárszolgálattal érkezett a csaknem ötezer adag koronavírus elleni vakcina kedd délelőtt a Semmelweis Egyetem gyógyszertárába. Az oltóanyagot szárazjéggel teli dobozban szállították, majd felbontották és egy speciális hűtőbe tették át, amelyben -60 és -80 fok közötti hőmérsékleten tárolják.
A Szent János Kórházba ezzel egy időben mintegy háromezer vakcina érkezett. A folyamat ugyanaz volt, az ampullákat ellenőrizték és lefagyasztották. A Tolna megyei Balassa János Kórházba az amerikai–német gyártású oltóanyagból az első szállítmány 975 adagot tartalmazott.
A Somogy megyei Kaposi Mór Oktatókórházba viszont már a második szállítmány érkezett,
ezúttal kétezer adag koronavírus elleni oltóanyag.
Érkezett újabb adag oltóanyag a Debreceni Egyetem Klinikai Központjába is, ezúttal ötezer adag vakcina. A hajdúsági intézményben december végén négy oltópont volt, kedden már 12 helyen kaphatják meg az vakcinát az egészségügyi dolgozók. Eddig hatezer fő oltására alkalmas mennyiség érkezett.
A Pécsi Orvostudományi Egyetem gyógyszertárába is kerültek újabb ampullák.
Kedden csaknem 39 ezer ember beoltására elegendő mennyiség érkezett az országba. Olyan egészségügyi intézményeknek is visznek belőle, amelyek a korábbi szállítmányokból nem kaptak.
Az országos tiszti főorvos, Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján azt mondta:
a keddi szállítmánnyal együtt már csaknem 79 ezer fő oltására elegendő oltóanyag van hazánkban.
Eddig már több mint 15 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg az első oltását. Az országos tiszti főorvos arra kérte az érintetteket, hogy éljenek a lehetőséggel és oltassák be magukat. Az oltópontok elérhetősége megtalálható a Koronavírus.gov.hu oldalon is.
Brüsszel hibái miatt vagyunk lemaradva a vakcinákkal kapcsolatban Amerikához, Angliához és Izraelhez képest – erről beszélt Menczer Tamás. Az államtitkár emlékeztetett: Brüsszel csak novemberben kötött szerződést a Pfizerrel, míg más országok már tavaly nyáron, ráadásul sokkal nagyobb mennyiségre. Úgy fogalmazott: van olyan ország is, amely többet fizetett a vakcináért, de meg is kapja azt. Hozzátette: ebben is hibázott Brüsszel, hiszen emberélet nem múlhat pénzen.
Brüsszel késve kötött megállapodást és rossz megállapodást kötött, ezért nem tudunk most több vakcinát kapni. A magyar kormány természetesen folytatja az együttműködést Kínával és Oroszországgal is, mindent megteszünk azért, hogyha akár keleten, akár nyugaton van hatásos vakcina, akkor azt a magyar szakemberek döntései alapján a lehető leggyorsabban és legnagyobb mennyiségben Magyarországra hozzuk, minden élet számít
Ma délután Pécsett évindító sajtótájékoztatót tartott Hoppál Péter országgyűlési képviselő, Csizmadia Péter, a Fidesz közgyűlési frakcióvezetője és Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület képviselője.
Az évértékelő beszédben az önkormányzat és a kormány tavalyi évben nyújtott teljesítményét elemezték a résztvevők, akik nem meglepő módon az önkormányzat teljesítményét alul- míg a kormány teljesítményét felülértékelték.
„A kormányzat messze a vállalásain felül segítette a pécsi tervek megvalósulását” – kezdte a sajtótájékoztatót Hoppál Péter.
Szerintük míg a kormány több tízmilliárdos támogatást adott fejlesztésekre, addig az önkormányzat felérte a tartalékokat és nem alkották meg a következő időszak városfejlesztési stratégiáját sem.
Bár Hoppál Péter a saját és a Fidesz munkáját ”jelesre értékelte” és nem talált benne semmilyen kifogásolható pontot, akadnak olyanok, akik ezt másképp látják.
Keresztes László Lóránt, az LMP-Magyarország Zöld Pártja frakcióvezetője Facebook posztjában sorolta fel kritikáit Hoppál Péter politikai tevékenységével kapcsolatban, és nyílt vitára hívta az országgyűlési képviselőt.
„Ebben a válságos időszakban nagy szüksége lenne Pécsnek / Baranyának arra, hogy minden képviselő, pártállástól függetlenül kiálljon a város és a megye mellett. A Fidesz/KDNP képviselői erre nem hajlandóak. Rám ebben az évben is számíthatnak a pécsiek, baranyaiak, továbbra is a térség ügyeinek legaktívabb képviselője leszek. Elismerésnek tartom, hogy múlt évben egy államtitkár már azzal támadott meg az Országgyűlésben, hogy PÉCS lobbistája vagyok. Ez így lesz ezután is” – fogalmazott bejegyzésében Keresztes László Lóránt.
