1979 óta létezik az „Év madara” program, azzal a céllal, hogy a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat, csoportokat bemutassa a szélesebb közönség számára. Az MME által indított program keretében, a lakosság szavazatai alapján 2021-ben a cigánycsuk nyerte el a címet.
A cigánycsuk (más néven saxicola) nem is olyan rég még egy nagy fajnak számított, aminek élőhelye mind Európára, mind Ázsiára és mind Afrikára kiterjedt. A madarat az ezredforduló környékén választották szét több mint 10 fajra – a Magyarországon fészkelő, év madarának választott cigánycsuk megtarthatta nevét. Mellette hazánkban még az Eurázsiában őshonos rozsdás csukkal találkozhatunk.
A cigánycsuk a sík-, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területeinek jellegzetes madara. Apró rovarokkal, pókokkal és hernyókkal táplálkozik. A telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. A verébnél kicsit kisebb madár. A hímek feje, háta fekete, melle rozsdavörös, nyakát és szárnyát fehér folt díszíti. A tojó nagyrészt barnás, melle halvány rózsaszín, elmosódó fehér nyakfolttal. 2019-re a cigánycsuk állomány 54 százalékkal csökkent, a párok száma 195-210 ezerre tehető.
Mivel a gazos-bokros területeket kedveli, a nagyüzemi mezőgazdálkodás során átalakított, beszántott területek miatt visszaszorul az élőhely – ez különösen hátrányosan érinti az olyan talajon fészkelő és onnan is táplálkozó fajokat, mint a cigánycsuk. Az egyre fokozódó mennyiségben alkalmazott növényvédő szerek használata ráadásul csökkenti a fő táplálékforrás, a rovarok mennyiségét. Vonuló madárként a mediterrán területeken népszerű madárvadászat is fenyegeti.
Mindezek miatt a cigánycsuk Magyarországon védett, eszmei értéke 25.000 forint. Azonban ennek ellenére – több más fajhoz hasonlóan – az állomány száma továbbra is aggasztó mértékben csökken, aminek elsődleges oka a nagyüzemi mezőgazdálkodás egyre fokozódó térnyerése.
Kép forrása: Wikipédia
