A cég közleménye szerint a nyári időszakban hagyományosan kulcsszerepet játszó gazdasági ágazatok idén is jelentős munkaerőigénnyel néznek szembe. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2025 első negyedévére vonatkozó adatai szerint a foglalkoztatottság továbbra is magas szinten áll. Így a munkáltatóknak aktívan kell keresniük a rendelkezésre álló munkaerőt, különösen az időszakosan megnövekvő igények kielégítésére.

A munkáltatói előrejelzések alapján idén a legnagyobb kereslet a mezőgazdasági szezonális munkakörök iránt mutatkozik, ahol a munkaerőigény jellemzően sürgős és folyamatos. Ezekben a munkakörökben továbbra is jellemző az egyszerűsített foglalkoztatás, amely rugalmas keretet biztosít mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal számára. A WHC előrejelzése szerint 2025-ben 5 százalékos bérnövekedés várható ebben a szegmensben. A mezőgazdasági szektor továbbra is küzd a demográfiai kihívásokkal és a fiatalabb generációk alacsonyabb érdeklődésével.

A nyári szezonra készülve a vendéglátóiparban is fokozott a munkaerő-kereslet: szobaasszonyok, udvarosok, londínerek és szakácsok iránt folyamatos az igény. A szektor egyik legnagyobb kihívása továbbra is a kisegítő személyzet pótlása, ezekre ugyanis nehéz jelentkezőket találni. A belföldi turizmus várhatóan az idei szezonban is erős lesz, ami tovább növelheti a szakképzett és betanított munkaerő iránti keresletet.

A bérezés tekintetében nem várható jelentős kiugrás a vendéglátásban sem: a WHC előrejelzései alapján a munkabérek jellemzően 6-8 százalékkal emelkednek a tavalyi évhez képest. Ez a béremelkedés segíthet a munkavállalók megtartásában, de a munkaadók számára a versenyképesség kulcsa egyre inkább a minőségi munkakörülmények, a rugalmas beosztás és a támogató vállalati kultúra biztosítása lesz.

The post Óriási az igény a nyári szezonális munkavállalók iránt appeared first on BaHír.

Kovács László szerint a vendéglátósok egyelőre próbálják kifizetni a bejövő számlákat, viszont a megnövekedett költségeket nem tudják azonnal az áraikban érvényesíteni, mivel mindenki fél az árak emelésétől.

Az ipartestület elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatósági árak nem vonatkoznak az éttermekre, így sok termék a tavalyi árhoz képest duplájába kerül. Emiatt indokolt lenne egy 50 százalékos áremelés, azonban tisztában vannak vele, hogy ez a vendégek tűréshatárát túllépné.

A vendéglátók helyzetét az sem könnyíti meg, hogy az egyre növekvő infláció miatt érthetően az alkalmazottak fizetésemelést kérnek. Azonban a pandémia alatti lezárások miatt nagyon rossz helyzetben van még mindig a szektor, különösen azok a tulajdonosok, akik a karantén alatt megtartották a személyzetüket.

Kovács László arra kéri a közvéleményt, ne higgyék, hogy az áremelések az extra haszon miatt történnek. Sok vállalkozás esetében az is nagy eredmény lesz, ha az évvégére nullára ki tudnak jönni és tovább tudnak üzemelni.

The post Nagy a gond: akár 50 százalékos áremelés is indokolt lenne a vendéglátásban appeared first on BaHír.

Az utóbbi másfél évben akinek bármilyen olyan kisvállalkozása volt, ami szabadidős szolgáltatást nyújt, az megtanulta, milyen teljes magányban túlélni (vagy nem). Az állam minden tiltó funkciója megtartása (és újabbak bevezetése) mellett eltűnik a fejed felől, a hiteled ketyeg (ugye a moratórium nem azt jelentette ám, hogy ennyivel kitolják a hitelt és kész, hanem szépen beépül a törlesztőbe, amit nem fizettél), ráadásul a társadalom fejében egyetlen narratíva él: ha ezt nem némán viseled, gyilkos vagy. A kisvállalkozó egyébként is kussoljon, mert bűnöző, de legalábbis a bűnözés félperifériáján seftelő illegitim alak. „Akkor bezzeg nem sírtál, amikor jól ment a szekér, hát tessék kiszállni az X5-ös BMW-ből!”

Pedig közvetlenül az egészségügyi dolgozók után ennek a szektornak köszönheted, hogy nem voltak még magasabb halálozási számok. Mi fizettük. És ezt nem úgy értem, hogy csak a befizetett adónkból, ahogy ezt mondani szokás, hanem a leadózott jövedelmünkből. A kormány tessék-lássék bértámogatása mellett mi fizettük zsebből az alkalmazottainkat, érdemi segítség helyett mi fizettük a bérleti díjat, amit érdekes módon nem az ingatlantulajdonosra terheltek (ami egyébként szintén nem lett volna jó, még akkor sem, ha azért nem, mert övék az ingatlanok). Kurvára nem szeretem a bezzegnyugatozást, de olyan kötelezettségeket láttunk el másfél évig erőn felül, amit polgári kultúrákban fel sem merült, hogy ne az állam tegyen. Nálunk viszont az nem merült fel, hogy az állam tegyen. Mert itt az állam dolga a 27%-os áfa, a literenként 120 forintos, üzemanyagra szabott jövedéki adó és a közúti sarcok behajtása. Kötelezettséged csak neked van felé, neki nincs feléd. A koronavírus a legtöbb áldozatot pedig nem az intenzív osztályok lélegeztetőgépein szedi, hanem a magára hagyott társadalomban. Mert persze lehet Szabó Pétertől idézgetni, de aki most önhibáján kívül nulla segítséggel reccsent meg teljesen, annak nem csak az eddigi élete munkája ment kárba, de a nyakába szakadó adóssága miatt a következő 5 évben sem biztos, hogy lehet legális jövedelme.

Én egyébként azokat sem hibáztatom, akik keresik a nagy társaságokat: az embernek szüksége van a szociális érintkezésre, enélkül nem lehet (és nem is érdemes) túlélni. Nem arról van szó, hogy már csak pár hetet kell kibírni, hanem arról, hogy eddig hét hónapot, de egy szűk szünettel inkább másfél évet kellett. Ha szélsőségekre rendezünk be egy társadalmat, és állandóan a teljes tiltástól leng visszafelé az inga, akkor nem érdemes csodálkozni rajta, hogy bizony nagyot fog lendülni. Dicsértessék!

The post Tibi atya: Nem, továbbra sem a vendéglátó a gyilkos, amiért kinyit! És a vendég sem, amiért kiül! appeared first on BaHír.

A kormány eddig négyszer hosszabbította meg a kijárási korlátozásokat tavaly óta, és ahogy korábban is megírtuk, a több tízmillió forintos bevételkiesés és a ki nem fizetett bértámogatás súlya egyszerre nyomja a magára maradt vendéglátósok vállát. Januárban nagy felháborodást keltett, hogy a rendőrség bezáratta a Központ nevű budapesti bárt, miután jelentős tömeg gyűlt össze az eredetileg elviteles akciót hirdetett vendéglátóhelyen. A bár üzletvezetője, Müller Boglárka szerint nem tiszta minden pontja a korlátozások miatt bevezetett jogszabályoknak, és nem igazán érthető, hogy például a bárjuktól két utcára működő a forralt boros stand miért árusíthat elvitelre alkoholt, amíg ők nem.

A bár üzemeltetője szerint lényegi segítség nélkül maradtak, sem ők sem pedig mások nem kapta meg még a környékről a beígért bértámogatást. Ceglédi Zoltán szerint a jelenlegi bértámogatási rendszernek két alapvető problémája van. Egyrészről olyan tevékenység támogatását ígéri, amit ma nem lehet folytatni.

“HA BE VAN ZÁRVA AZ ÉTTEREM, AKKOR NEM FOG OTT DOLGOZNI EGY PINCÉR ÉS AZ Ő BÉRÉNEK A FELÉT, SEM AZ AKÁRMILYEN RÉSZÉT NEM FOGJÁK TUDNI KIFIZETNI AZ ÜZLET TULAJDONOSAI.”

-mondja az elemző.

A politikai elemző szerint a kormány nem biztosít olyan bértámogatást, amely gazdasági aktivitásra ösztönzi az embereket. Jelenleg az járt a legjobban a vendéglátósok közül, akik a legelső hullám legelején kirúgta az alkalmazottait vagy elküldte őket munkanélküli segélyre.

Ceglédi szerint a Fideszt a korlátások elleni tüntetések nem gyengítik, a társadalom szelepének tekinti.

“A FIDESZ A KISZÁMÍTHATATTLANSÁGTÓL FÉL. HOGYHA NEM TUDJA, HOGY MI TÖRTÉNIK. HOGYHA OLYANOK VANNAK AZ UTCÁN, AKIK KORÁBBAN NEM VOLTAK.”

A holland modellt kell követni

A hollandok bár nem tudták az első hullám alatt megvédeni az időseket, a magyar adatokhoz képest a holland halálozási számok alacsonyabbak, így a politikai elemző szerint érdemes lenne figyelni a holland védekezési modellt. Cikkünk megjelenéséig a Johns Hoppkins Egyetem legfrissebb adatai szerint a napi halálozási adatok ugyan alátámasztják az elemző szavait, az országban elhunytak teljes számát tekintve azonban Magyarország jobban áll. A cikk megjelenéséig ugyanis huszonhét fővel többen haltak meg Magyarországon a mai napon, mint Hollandiában: idehaza +93 fő hunyt el, míg az említett országban +66 fő. Ezzel itthon 13 636 fő, a hollandoknál pedig 14 793 fő hunyt el koronavírusban.

Részletek a videóban!

The post Patthelyzet a vendéglátósoknak: ki sem nyithatnak, támogatást sem kapnak? appeared first on BaHír.

Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András jelentette be, hogy rendkívüli mentőcsomagot hoznak létre a lassacskán kilátástalan helyzetbe kerülő vendéglátósok számára. Cser-Palkovics András azt írja,

…ha most nem cselekszünk egyénként, közösségként, városként, akkor rengeteg vállalkozás, megélhetés, karrier törhet ketté, és talán nem egy kedvelt helyünkről örökre le kell mondanunk. Csak széles összefogással érhetünk el eredményt ezen a területen is! Vállalkozás, munkavállaló, közösség, állam és önkormányzat együttműködésére van tehát szükség.

A polgármester közölte, hogy az önkormányzat szolidaritásának kifejezéseként egy mentőcsomagot vezet be a város vendéglátóipara számára, amelynek elemei közé tartoznak többek között az alábbiak:

Elengedik az önkormányzati helyiségben üzemelő vendéglátóipari egységek teljes bérleti díját, visszamenőleg 2020. november 1-ig, illetve a korlátozások teljes időszakára.

2021-ben egyáltalán nem kell teraszdíjat fizetniük a vendéglátósoknak.

Létrehozzák a vissza nem térítendő Továbbfoglalkoztatást Segítő Alapot, egyelőre 30 millió forintos, de szükség esetén bővíthető pályázati kerettel.

Százezer forintos támogatást adnak a munkanélküli vendéglátósoknak. – foglalta össze az index.

Ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés, hogy Pécs miként tervez segíteni a lehetetlen helyzetbe jutó vendéglátósokon. Székesfehérvár nyilván jobb gazdasági helyzetben van, az talán nem reális elvárás, hogy a pécsi önkormányzat is kezdjen el százezer forintos támogatásokat osztogatni (habár inkább ez, mint egy bizonyos párthoz kötődő haverok kitömése, vagy sportegyesületek patronálása – a szerk), de az mindenképpen elvárható, hogy bizonyos összegeket engedjenek el, ahogy tették Fehérváron.

Éppen ezért megkérdeztük a városvezetést, hogy terveznek-e hasonló alapot létrehozni, mint tették Székesfehérváron, és ha igen akkor kik és milyen formában juthatnak támogatásokhoz.

Pécs már az első hullámban jelentős támogatásokat nyújtott a város gazdasági szereplőinek. A magyar nagyvárosok közül Pécs nyújtotta a legmagasabb bérleti díj kedvezményeket, és külön bérpótló, valamint lakhatási támogatást biztosított a bajba jutott munkavállalóknak. A bérpótló támogatást több vendéglátásban dolgozó pécsi is igénybe vette. – írták válaszukban.

Továbbá megtudhattuk azt is, hogy a második hullámban újra bérleti díj kedvezmény nyújtásáról döntött az önkormányzat, a vendéglátó szektorban ez 70%-os mértékű. 2020 novemberétől pedig elengedte az önkormányzat a teraszdíjakat is.

A pécsi gazdasági szereplők, amelyekkel a városvezetés folyamatos párbeszédet folytat, összességében több százmillió forint értékű támogatást kapnak a várostól és vagyonkezelő cégétől a járvány kitörése óta. Természetesen látjuk, hogy további támogatásra van szükség. Bízunk benne, hogy Pécs is legalább 2 milliárd forintos kompenzációt kap a kormánytól a járványügyi védekezés és a részben a kormány döntése miatt kieső bevételek okán. Ez az az összeg, amelyet Székesfehérvár már tavaly decemberben, tehát az ottani mentőcsomag bejelentése előtt megkapott. – írta a városháza sajtóosztálya.

The post Székesfehérváron mentőcsomagot hoznak létre a vendéglátósoknak, de mit tesz Pécs? appeared first on BaHír.

Mint ismert a kormány március 1-ig meghosszabbította a szigorú korlátozó intézkedéseket, ennek értelmében a vendéglátóhelyek továbbra is csak elvitelre szolgálhatnak ki vendégeket, valamint kiszállításra dolgozhatnak. Habár vannak olyan helyek, ahol ez nem okoz gondot, jellemzően azok, akik a válság előtt is így működtek, de a magyar vendéglátás többsége a szakadék szélén áll.

A tömeges újra nyitás már szerveződik, információink alapján több száz magyarországi étterem, kávézó, bár és kocsma fog csatlakozni, ám ennek komoly kockázata van a vállalkozókra nézve, ha az állam úgy dönt, hogy elejét akarja venni a polgári engedetlenségnek, akkor súlyos bírságot szabhat ki. Ennek ellenére túl sok más lehetősége nem maradt a vendéglátósoknak. Ahogy az egyik – nevének elhallgatását kérő – vendéglátós foglalta össze a helyzetet:

„Ha kinyitok februárban, és megbüntetnek akkor csődbe megyek és be kell zárnom. Ha nem nyitok ki februárban, akkor is csődbe megyek, és végleg be kell zárnom.”

Romániában egyébként kinyithattak a vendéglátóhelyek, a biztonságos távolságtartás érdekében egyébként egészen egyedi, és érdekes megoldások születtek, például Aradon.

Megoldás lehetne az is, ha a kormányzat jobban támogatná a szektort, de annak fényében, hogy a gazdaság romokban, a költségvetési hiány pedig egekben van, aligha számíthatnak a vállalkozók komoly állami segítségnyújtásra, így jelenleg abban a helyzetben vannak, hogy

Nem dolgozhatnak, nem kereshetnek pénzt, de érdemleges támogatást sem kapnak az államtól.

Csőd és elszegényedés fenyegeti azokat a vállalkozókat, akik akár a vendéglátásban, akár a szabadidősportban dolgoznak, ráadásul a márciusi hosszabbítás közel sem jelenti azt, hogy márciusban már kinyithatnak.

Az a szörnyű az egészben, hogy egyébként az emberek érintkeznek egymással a plázákban, boltokban, munkahelyen, tömegközlekedésen: kérdem én, mi a különbség egy zsúfolt busz, és egy étterem egymástól elszeparált asztala között? – teszi fel a jogosnak tűnő kérdést a vendéglátós.

The post Vendéglátósok: kizárt, hogy márciusig kitartsunk appeared first on BaHír.

„Terjed ez a kép az IKEA büféjéről. Egyesek szerint nem friss, hanem még karácsonyi. Szerintem meg teljesen mindegy, mikor készült.

Az látszik rajta, hogy ha a tömeg egy multicég vendéglátó pultjánál kígyózik, akkor a vírus rejtélyes okokból mégsem fertőz. Tolonghatnak az emberek bárhol, de a fővárosban még a legszigorúbb előírások szerint sem ihatnak meg egy kávét, vagy mehetnek el mosdóba, amennyiben a vendéglátó helyet kisvállalkozás üzemelteti. Eközben a kaszinók azért mégis nyitva tarthatnak. Összenyomkodhatod a félkarú rablót, összefogdoshatod a villamos kapaszkodóját, lehet heringparty a villamoson.

Értem én, hogy merő politikai lojalitásból vannak, akik megpróbálják nekem elmagyarázni, hogy ez miért nagyon jó így, de ebben egyszerűen semmi logika sincs. Ha a kormány továbbra sem szeretné lehetővé tenni kisvállalkozók ezreinek, hogy a korlátozások közepette a saját munkájukkal csökkenthessék a veszteségeiket, akkor kezdje el őket támogatni legalább annyira, hogy ez az időszak túlélhető legyen!

És még egyszer: ne jöjjenek nekem azzal a bullshittel, hogy a magyar kisvállalkozások által kínált este hét előtti helyszíni fogyasztás veszélyesebb és fertőzőbb, mintha az arcomra tennék egy 20 forintos papírvackot, és besétálnék abba a tumultusba, ami mindennapos lehet egy svéd multinacionális bútorgyártó-konszern hot-dogos standjánál. Mert hazugság. Dicsértessék!”

The post Tibi atya: amit szabad az IKEA-nak, nem szabad a magyar vállalkozásoknak? appeared first on BaHír.

Kovács Zoltán kiemelte: érthető a magyar vendéglátósok álláspontja, hiszen a járvány nagy csapást mért a vendéglátósokra egész Európában, így Magyarországon is.
„A vakcina a kulcs”: ahogy lesz elég oltóanyag, elindulhat a tömeges oltás, és fokozatosan újra kinyithatnak a vendéglátóhelyek – közölte.
Úgy vélte, Európában sok helyen már a járvány harmadik hulláma indult el, ami leginkább annak következménye, hogy elhamarkodottan döntöttek a korlátozó intézkedések feloldása mellett, így újra nő a fertőzöttek száma, és újra zárni kell.
Arról is beszélt, hogy mivel Brüsszelből kevés vakcina érkezik, a kormány azon dolgozik, hogy más forrásokból is szerezzen oltóanyagot. Tárgyalást kezdtek Oroszországgal és Kínával, az orosz oltóanyagról már megállapodtak, és a kínai vakcinából is készek a lehető leggyorsabban a lehető legnagyobb számban vásárolni – jelezte.
Hangsúlyozta: addig is minden eszközzel segítik a vendéglátósokat, hiszen ők is több kedvező intézkedést vehetnek igénybe. Csökkentették az adókat, eltörölték a bérek járulékait, kifizetik a bérek felét – sorolta. Hozzáfűzte: ezek az intézkedések addig érvényben maradhatnak, amíg a tömeges oltás elkezdődhet.

MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Kovács Attila

The post A kormány is szeretné minél hamarabb újranyitni a vendéglátóhelyeket, de… appeared first on BaHír.

Noha mintegy 2,5 millió forintnak megfelelő zlotynyi büntetést helyeztek kilátásba azoknak, akik megszegik a korlátozásokat, a kormány ott sem ellentételezte komolyabb támogatásokkal a munkához való jog megsértését. Ezen felbuzdulva jelentette be több ezer lengyel kisvállalkozás, hogy nem mondanak le a legalapvetőbb jogaikról, a tartalékaik elfogytak, és ha nem érkezik érdemi segítség, kinyitnak.

A kormány végül kénytelen volt engedni: ügyelniük kell a távolságtartásra az ültetésnél, de kinyithatnak. A napokban nálunk is próbálkoztak újranyitással. A Központ nevű Madách-téri hely kinyitott, és az előírások betartásával, elvitelre árult dobozos italokat, mire az állam példát statuált: 500.000 forintra büntették a helyet. Hogy ezt mégis milyen jogcímen, egyelőre nem tudjuk.

The post Győztek a lengyel vendéglátósok: kinyithatnak appeared first on BaHír.