Habár Keresztes László Lóránt az LMP frakcióvezetője vitára hívta Hoppál Péter kormánypárti képviselőt, utóbbi nem vállalta a megmérettetést, ami nagy kár.
Ugyanis egy működő, egészséges demokrácia, hovatovább a politizálás alapja lenne a vita. Ahol érveket ütköztetünk, ahol meghallgatjuk a másikat, ahol megpróbáljuk meggyőzni az igazunkról, de elfogadjuk az ő álláspontját is. Egy ilyen vita után mindig több lesz az ember. Ezek azok a viták, amik a 2010 utáni politizálásból rettenetesen hiányoznak, és ez – legyünk őszinték – elsősorban a kormánypárti politikusok miatt van így.
Keresztes és Hoppál sok mindenben máshogy gondolkodik, sok mindenben másként cselekszik, ám végtére is mindketten Pécsért és a pécsiekért kell, hogy dolgozzanak. A célnak is közösnek kellene lennie, még ha a megvalósítás lépéseit nem egyformán látják: élhető régiót teremteni, élhető várost teremteni, munkahelyeket teremteni, fejleszteni, beruházásokat Pécsre hozni.
Éppen ezért lenne üdvözítő, ha a két képviselő leülne egy asztalhoz, és érveket ütköztetne, látásmódot cserélne. Pláne azért is, mert szinte biztosan ők ketten fognak indulni a kettes számú baranyai körzetért, az itt élők pedig egészen biztosan kíváncsiak arra, hogy miként látja a jelenlegi helyzetet Hoppál és Keresztes.
A Fidesz és a fideszes politikusok viszonylag régóta nem vitáznak ellenzéki szereplőkkel, leszámítva pár üde kivételt. 2019 ősze előtt sem vitáztak a Mindenki Pécsért képviselő-jelöltjeivel, polgármester-jelöltjével, ennek pedig meg is lett az eredménye: csúfos kudarcot szenvedtek a választásokon. Ki tudja, talán az ellenük szavazó pécsieket is megtudták volna győzni arról, hogy a látszat ellenére eredményes éveken van túl a város. De mindezt csak a saját médiájukban, a kormánypárti véleménylufin belül kommunikálták, ami láthatóan kevés volt.
Ennek ellenére úgy fest, hogy a hibáikból nem tanulnak, így nem marad más, mint a Facebook bejegyzésekben és sajtótájékoztatókon történő üzengetés egymásnak, valódi kommunikáció helyett. És ez kár, nagyon nagy kár.
