A kormánypártokhoz közelálló újságok örömmel számoltak be a hírről, hogy az egészségügyi dolgozók 95 százaléka alá írja az új szerződést, mindössze 5 százalék utasítja azt vissza. Habár azt jótékonyan kihagyták, hogy a 95 százalék nem kis aránya elsősorban lelkiismereti okok miatt marad, a vírus harmadik hulláma miatt, de a távozó egészségügyi dolgozók számának relativizálása is minimum érdekes. Ugyanis ma Magyarországon 110 ezer ember dolgozik az állami egészségügyben, ennek az 5 százaléka 5,5 ezer fő. Ennyien fognak távozni onnan, ahol egyébként is jellemző a humánerőforrás hiány, onnan, ahol épp a koronavírus eddigi legveszélyesebb fázisában járunk.
Átlagosan a szakrendeléseket, kórházakat, ellátóhelyeket nézve azt kapjuk, hogy minden huszadik ember távozik. Ott, ahol egyébként eddig sem voltak ritkák az extrém hosszú műszakok, ott, ahol a személyzet leterheltsége már eddig is igen magas volt. Ez finoman fogalmazva is unortodox siker, s ennek hatásait békeidőben is megéreznénk, ám a Covid harmadik, és úgy tűnik legveszélyesebb hullámának a közepén, ahol ezzel párhuzamosan több millió embert is be kell oltani a vakcinával, katasztrofálisnak tűnik ez a lépés.
Egészségügyi reformra persze szükség van, de az időzítés a lehető legrosszabb.
A várólisták hossza sok esetben így is végeláthatatlan, és ezek sajnos már a koronavírus előtti időszakban is csak nőttek. A várólisták kilóméteres hosszúságúra nőttek. Szürkehályog műtétre 9400-an várnak, csípőprotézisre 5000-en, térprotézisre 6200-an. Utóbbi műtét esetében a tervezett várakozási idő több mint egy év: 471 nap átlagosan az országban. Sőt a Nyugat-Dunántúli régióban ennél is több: majdnem 22 hónap a várakozási idő. Az ügyeletek, pláne az éjszakai/hétvégi/ünnepnapi ügyeletek bedőlni látszanak, tegnapelőtt például Tatabánya maradt normális ügyelet nélkül. Sok száz háziorvos hiányzik az országból, a háziorvosok átlagéletkora 64 év, sokuk hamarosan nyugdíjba megy, maga a háziorvosi szolgálat is még annak köszönhetően üzemel, hogy rengeteg lelkiismeretes orvos nyugdíj mellett is ellátja a szolgálatait. Míg 2010-ben még csak 176 betöltetlen praxis volt Magyarországon, addig tavaly már 402 – derül ki a zárszámadási törvény egyik fejezeti mellékletéből, vagyis bármiféle – területet érintő – intézkedés ellenére sem lehetett megállítani ezt a folyamatot. A praxisok betöltése is egyre nagyobb problémát jelent, hiszen miközben 2010-ben a betöltetlen helyeknek alig több mint fele, 53 százalék volt tartósan, vagyis 6 hónapnál hosszabb ideje betöltetlen, tavaly ez az arány már 71 százalékot tett ki. – írja az mfor.hu
Most ebből a rendszerből fog kiesni legalább 5,500 ember.
Mindenki döntse el maga, hogy ez sok, vagy kevés.
Hogy az átalakítás siker, vagy kudarc.
