Baranya hármas számú választókörzetét emberemlékezet óta a Fidesz uralja, egyetlen ellenzéki szereplőnek sem hálás feladat itt elindulnia. Schwarcz-Kiefer Patrik a Jobbik megyei képviselője azonban mégis itt fogja magát megmérettetni, és próbálja meg legyőzni a térség KDNP-s képviselőjét Hargitai Jánost. Vele beszélgettünk.

– Az előzetes várakozások alapján Baranya 1 és Baranya 2 is nyerhető az ellenzék számára, te azonban mégis a nehéznek ígérkező hármas körzetben fogsz indulni. Miért pont Baranya 3-at választottad?

– Alapvetően két dolgot szoktam ilyenkor mondani, pontosabban hármat: az első az, hogy valamilyen szinten a családom származása is ideköt, hiszen egy ága a felmenőimnek hegyháti, és annak egy része a választókerület északi részére Mágocsra lett betelepítve, svábként, van egy ilyen érzelmi kötődés, hegyháthoz és a választókerülethez. A második alapvetően olyan területen dolgozom szívesen, ahol azt érzem hogy hozzám hasonló embereket tudnék képviselni, azt gondolom, hogy ez olyan választókerület, itt van a legtöbb magyarországi német lakos, úgy gondolom, mint magam is erős német identitással rendelkező személy nagyon hatékonyan és tudnám képviselni őket. Az itt élő emberek problémái számomra is ismertek. A harmadik ok pedig – persze némi humorral fűszerezve – az, hogy szeretem a kemény munkát, és ha valahol Baranyában szükség van arra, hogy ellenzékiként kemény munkát fektessünk a győzelembe, akkor én itt vagyok. Ezt a körzetet évtizedek óta magára hagyták az ellenzéki pártok, ideje neki állni dolgozni.

– Legyőzhető a Fidesz ebben a körzetben? Hargitai eddig minden választást simán hozott el, még azt is, amikor 2006-ban az MSZP a második fordulóban egy az egyben indult ellene.

– Nem megbántva senkit, és most nem a saját véleményemet fogalmazom meg, hanem azokat amiket hallottam: az ellenzék soha nem fektetett be kellő energiát ebbe a kerületbe. Összességében azt mondom az a nagy előny, amivel a Fidesz nyerte az itteni választásokat annak tudható be, hogy senki nem csinált semmit az elmúlt évtizedekben. Fixen ott volt a Hargitai János, az ellenzék oldaláról pedig szinte senki. Ha ezen változtatunk, az mindenképpen új helyzetet teremt, ami még nem garantálja a győzelmet, de hiszem, hogy kemény munkával sikert lehet elérni itt is.

– Te személy szerint mit teszel az ellen, hogy az ellenzék gyakorlatilag nem látszódik vagy talán nem is létezik Baranya 3-ban?

– Jelenleg a Covid különös helyzetet teremtett, azonban amikor volt tavaly nyáron a feloldás, akkor elkezdtem lakossági fórumokat szervezni, hogy az itt élőkkel beszélgessünk a jövőről, hova fogunk eljutni 5-10 év múlva, még jobban megismerjem, hogy milyen problémái vannak az embereknek. Sajnos ezt megszakította az újabb lezárás. de a körzetben élő polgármestereket azóta is folyamatosan keressük fel, viszont a találkozásokat egyelőre minimalizálni kell a választókkal. Volt egyébként olyan polgármester, aki magát nem kormánypártinak tartja, ennek ellenére soha egyetlen egy ellenzéki szereplővel nem találkozott az elmúlt években, azt hiszem ez sokat mondó tény. Akivel lehet szóba elegyedek, az emberek között mozgok, ez a legfontosabb. ez még nem is a kampány időszak, egy képviselőnek alapvetően ez a dolga, egy kampány során még tovább kell növelni az ilyen személyes találkozásokat, fórumokat, beszélgetéseket. Azt gondolom, hogy ez lehet az út a győzelemhez. Hamis elvárás hogy olyan emberre szavazzon a választópolgár, akit soha nem látott élőben, csak és kizárólag plakáton.

– A választókerület központja Mohács. Moháccsal kapcsolatban régóta felmerül, hogy szükség lenne hídra. Szerinted miért nincs híd Mohácson?

– Mindig szóba került, hogy kellene híd Mohácsra, de nem jelent meg olyan lobbiképes ember, aki ezt véghez vitte volna. Ígéret szintjén jelent meg, senki sem tudta eddig bebizonyítani vagy elhitetni a kormánynál, hogy erre szükség van. Pedig a helyiek életét nagyban segítené a megléte, de egyelőre közelébe sem kerülünk, hogy ez megépüljön.  Ameddig nem épül meg a híd, van is egy javaslatunk; a mohácsi lakosok, természetesen a Szigetben élők is használhassák ingyen a kompot. Az ehhez szükséges forrás biztosítása érdekében egy költségvetési módosító javaslatot is benyújtottunk. Fontos megjegyezni, hogy az állam most is támogatja a kompközlekedést.

Térségi szempontból sem utolsó, hogy mi lesz az infrastrukturális helyzet a településsel, komplett koncepció kellene Mohácsra, három műszaki tartalom biztosan van, hogy hogy fog kinézni a híd, ha egyszer elkészül. Mohácsnak a híd fontos, de egy tisztességes városvezetésre lenne szükség, ami nem a látványberuházásokra költi a pénzt, és nem azzal próbálja megoldani a problémákat, hanem arra, hogy a város valódi fejlődő pályára álljon. Épülhet még rengeteg milliárdos beruházást a belvárosban, de önmagában ettől nem lesz jobb a mohácsi élet.

– Mitől lehetne jobb a mohácsiak élete?

– A mohácsiaknak volt lehetőségük egy kis ideig megtapasztalni, hogy milyen ha egy városvezetés törődik velük 2019 őszétől 2020 őszéig, Csorbai Ferenc polgármestersége alatt. Olyan koncepció lettek lerakva, amelyek valóban kitörési pont lehetett volna, hogy egyet mondjak az ipari parkba vertikális üvegházak építése. Olyan innovációt kéne a településre hozni, amelyhez minden adottság adott, csak nincs kihasználva.  

– Ha már szóba került Csorbai Ferenc, szerinted nem volt hiba, hogy elindult 2019-ben?

– Kettő részt kell külön választani, azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben ez egy nagyon nehéz döntés én magam is kritizáltam ezt, elsőre azt mondhatnánk, hogy hiba volt, de ha jobban nézzük megtudott mutatni egy olyan városvezetést ahol bizonyította hogy képes hatékonyan és jól ellátni ezt a feladatot, összességében a mohácsiak nyertek a polgármesterségével. Nem véletlenül támogattuk mi is őt az időközi választásokon. Azt nem kívánom senkinek, hogy ilyen döntést keljen hoznia, amit neki kellett, két rossz döntés közül kellett választania, de a város szempontjából a jobb döntést hozta meg.

– Térjünk rá a te kampányodra. Tegyük fel, hogy megnyered az előválasztást, és elindulsz Hargitai ellen. Miért lennél jobb, mint ő? Hogyan fogod tudni meggyőzni az embereket?

– Nem a szavak szintjén szeretném bebizonyítani, hogy alkalmasabb jelölt vagyok, mint mások hanem a tettek szintjén. Most hogy újra van rá lehetőség, az emberek között fogok járni, nekem a célom és a feladatom is egyben, hogy felderítsük a problémákat, és közösen megoldásokat találjunk rá. Nem egy urambátyám viszonyt kiépítve, a térségben az élet-halál, illetve pályázatok ura szeretnék lenni, hanem azt szeretném, hogy az itt élőkkel együtt találjuk ki, hogy az adott térségek, települések milyen lehetőséggel rendelkeznek, milyen jövőképet tudunk felállítani számukra. Ezen szeretnék dolgozni, és szerencsére rengeteg pozitív példát látni arról, hogy milyen ha valahol neki állnak és kitalálnak egy reális jövőképet, gondoljunk Bikalra ahol a  robotika és a 3D nyomtatás az általános iskolában is nagyon népszerű, olyan magas szinten zajlik az oktatás, hogy  versenyeket nyernek a diákok, országos szinten is megirigyelhető az ottani tudás. Ez nem csak Bikalon lenne lehetséges. 

illetve nem lett kihasználva a területnek az a nemzetközi potenciálja ami benne van. Rendkívül magas a német ajkúak és a németül beszélők száma, és ez nem lett sehol kihasználva. Akár a kapcsolatépítésben, akár bármilyen más szinten ki lenne aknázva, hogy itt ilyen sokan tudnak jól németül. Illetve Horvátországgal határos részek sincsenek kihasználva, Horvátországgal való kooperációra gondolok, ami előre vihetné az egész térséget határon innen és túl egyaránt.

– Német kapcsolatok alatt mire gondolsz? Cégeket is lehetne vonzani a térségbe?

Többek között igen, illetve a tudásra, a knowhow-ra. Ha megnézünk egy német önkormányzati rendszert, ha megnézünk, egy német vagy osztrák falu fejlődési pályáját, akkor azt láthatjuk, hogy ég és föld a különbség hozzánk képest. Ennek az az indoka, hogy több lehetőségük volt kitapasztalni az elmúlt évtizedekben, hogy mi a jó, mi ezt a tudást készként megkaphatnánk, de a folyamatos központosításnak és pénzelvonásoknak hála ma már a testvérvárosi kapcsolatokat is nehéz fenntartani és ápolni, ezek sajnos iskolai szinten is nagyon lecsökkentek. Sok baranyai gyereknek volt korábban lehetősége arra, hogy Németországban vagy Ausztriában tölthessen pár hetet, ma már az ilyet nagyítóval kell keresni a forráshiány miatt. Ezen mindenképpen változtatnunk kell.

– Ha Baranya hármas körzet, akkor nem mehetünk el az M6-os autópálya mellett sem. Mit kezdenél az autópályával képviselőként?

– Az ország legdrágább autópályája, amit elviekben tovább építenek a határig, ám ebből egyelőre csak annyit látunk, hogy Szijjártó Péter jó barátja, Szíj László indult a közbeszerzésen a Strabaggal, habár a munkálatok zajlanak, de eléggé gyér az információ ellátás, miközben számos település esetében jelentősen megnövekedett a kamionos forgalom. Keserű tapasztalat volt, hogy a Strabag elsőre nem válaszolt a levelemre, helyszínbejárást és tájékoztatást szerettem volna kapni. Remélem az átlagpolgárokkal szemben nem ez a bánásmód, de félő, hogy igen mivel én is a lakossági tájékoztató címre írtam. Legutóbb egy semmitmondó választ kaptam a NIF Zrt.-től, amivel megkerülték a valódi reakciót. Annyit mondhatok, hogy az ügynek lesz folytatása.

Fontos stratégiai cél volt már régóta, hogy a határig érjen, azt mindenképpen pozitívnak tartom, hogy épül, azt már kevésbé tartom pozitívnak, hogy a helyi vállalkozók kimaradnak a beruházásból, ami pedig kifejezetten negatív, az az ára. Az ugyanis nem járja, hogy a horvát oldalon épülő autópályához képest nálunk közel négyszeres áron épül 1 km autópálya. Hogyan magyarázzuk el az ország más területén élő embereknek, hogy ez megéri az országnak, miközben az egész M6 meglehetősen kihasználatlan. Nekünk, baranyaiknak, fontos ez a projekt, de önmagában csodát nem lehet tőle várni, amíg a helyi politikusok nem végzik el azt a munkát, amit el kell végezni, addig akármennyi autópálya épülhet, nem leszünk előrébb.