A karácsonyi időszak legtöbbünknek a családról, szeretetről, összetartozásról és az ünnepre való készülődésről szól. Kiválasztjuk a karácsonyi menüt, beszerezzük az ajándékokat szeretteinknek, kiválasztjuk a számunkra megfelelő karácsonyfát és aztán pompásabbnál is pompásabb tárgyakat aggatunk rá, hogy az ünnepek alatt otthonunk központi helyét töltse be. Mivel a karácsony már igen csak kopog, az ebédről vagy vacsoráról és az ajándékokról már biztosan megvannak a konkrét elképzeléseink. Azonban a karácsonyfa még mindig kérdés tárgyát képezheti, hiszen sokan szenteste napján, azaz 24-én szerzik be az ünnep ékét.
Az embereket rengeteg inger és információ érhette az elmúlt években, illetve évtizedben, annak kapcsán, hogy valóban jó ötlet e minden évben friss, új fát hazacipelni és aztán pár hét után kiszáradva az utcára tenni. Többen emiatt arra a következtetésre juthatnak, hogy a helyzet logikus megoldása a műfenyő vásárlás, hiszen azt nem kell minden évben megvenni, majd kidobni. Azonban, ha jobban a dolog mögé nézünk, könnyen egyértelművé válik, hogy napjaink műfenyői sajnos nem hogy jó megoldásnak, fenttarthatónak pedig végképp nem nevezhetőek.
Műfenyő árnyoldalai
A műfenyők műanyagból készülnek így magától értetődően több károsanyag-kibocsátással járnak, mint élő társaik. Azonban nem ez az egyetlen veszély, amivel számolni kell. A PVC alapanyagból készült műfenyők gyártása alkalmával sokszor használnak mérgező anyagokat, mint például az ólmot is. Ez pedig a műfenyő anyagának elöregedésével az otthon levegőjébe is bekerülhet veszélyes por formájában. Mindamellett, hogy mennyi természete és emberre is veszélyes anyagot rejt magában ez a tárgy, miután ideje leáldozott, még csak nem is lehet újrahasznosítani.
Mindezek ellenére, az USA-ban évente 10 millió műfenyőt vásárolnak – leginkább Kínából-, ami hatalmas környezeti terhelést jelent. Rengeteg erőforrást igénylő folyamat ez, hiszen a fák legyártása, majd azok egy másik kontinensre való szállítása nagy környezetterheléssel jár. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért is van szükség évente több millió új műfenyőre egy országon belül? A kanadai Ellipsos cég elemzése alapján egy műfenyő átlagos élettartama 6 év. Mindamellett, hogy legalább 20 éven keresztül kellene használni ahhoz, hogy megtérüljön az ökológiai kár, amit a gyártása során okozott, a műfenyő a 20 helyett átlagban 6 éves élettartama körülbelül háromszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint 1 élőfenyőé.
Azonban, ha mindenképp ragaszkodni szeretnél a műfenyőhöz, van egy kiskapu: a nem silány minőségű, illetve PVC-mentes, polietilénből készült és Európában gyártott darab, ami iránt annyira elkötelezett vagy, hogy 20 évig biztosan használni szeretnéd és fogod is.
Az élő fenyő napos oldala
A fenyőfa vásárokon megtalálható fákat azzal a kifejezett céllal ültetik el a fatelepeken, hogy azok majd valaki otthonát díszítsék karácsonykor. Az ünnepkor megvásárolt élőfenyődről pedig szinte biztosan meg is lehetsz győződve, hogy valahol az országban nevelték fel, hiszen az itthon árult fenyők legnagyobb részét Magyarországon ültetik és gondozzák. Ez a környezetterhelés szempontjából sokkalta kedvezőbb, mint a műfenyő beszerzése, hiszen nem is kell olyan sokat utaztatni. Mindezek mellett pedig a faiskolák minden kivágott fa után akár 10 csemetét is ültethetnek, ami a levegőnek is rendkívül hasznára válik. A fenyőfák ugyanis megkötik a szén-dioxidot és oxigént biztosítanak az élővilág többi részének. A szép, illatos fák pedig nem csak a környezetnek, de a magyar polgároknak is kedveznek azáltal, hogy munkához juttatják őket: a becslések szerint több száz termelőnek biztosítunk így munkahelyet és megélhetési lehetőséget.
Persze, ha még mindig úgy gondolod, hogy nem szívesen vetnél véget egy fa életének, csak azért, mert ki szeretnéd dekorálni a lakásodat, viszont a műfenyőtől a hideg is kiráz, akkor még mindig van egy harmadik lehetőséged. A fenyőt ugyanis nem szükségszerűen kell elszakítani a gyökereitől ahhoz, hogy bevidd a házba. Vehetsz földlabdás fenyőt, amit az ünnepek végeztével kiültethetsz a kertbe, vagy odaadhatsz egy kerttel rendelkező ismerősödnek. De ha az ültetés túl macerásnak tűnik, akkor kölcsönözhetsz is egy fát az ünnepekre egy ilyen lehetőseg kínáló kertészetből, amik aztán majd értékesítésre kerülnek a kertészetek által.
Összegezve a fent olvasottakat kijelenthető, hogy úgy cselekedhetünk a legkörnyezettudatosabban, ha Magyarországon nevelt, lehetőleg minél közelebbi helyről származó igazi fenyőt vásárolunk. Ezzel pedig nem csak magyar honfitársainkat, de az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is támogatjuk.
Végül fontos megemlítenem az olyan élő karácsonyfa utóéletét, ami nem kerül később újbóli elültetésre vagy értékesítésre. Az ünnepek végeztével az igazi fenyők komposztálással, vagy égetéssel lehetnek további hasznunkra. Ami a műfenyőkről – nem lebomló és nem újrahasznosítható műanyagok miatt- már nem mondható el.
Mivel még is csak egy fáról beszélünk logikusnak tűnhet, de le kell szögezni, hogy nem tanácsos az otthoni fatüzelésű kazánt befűteni vele, mert a fenyőfa magas gyantatartalma károsítja a tüzelőberendezést és akár a kéményt is. Jó, de ha nem mehet kertesházas kazánba és a harmadik emeletről meg mindenképpen az utcára kerül, akkor mégis mi történik vele? Magyarországon a karácsonyfák hulladékégetőkbe kerülnek, amiről az állam gondoskodik. A fenyőfa a magas gyantatartalma miatt kiváló tüzelőanyag – de a szakértők tudják igazán, hogyan kell vele bánni! -. Az elégetése több tízezer háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot.
Kiemelt kép: Kristina Paukshtite fotója a Pexels oldaláról
