Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke elmondta, tavaly ősszel zajlott a 16. népszámlálás, de ez volt az első, amely már teljes egészében digitális volt. Az adatfelvétel során 1,8 milliárd adatot gyűjtöttek össze – tette hozzá. A feldolgozás a digitális jelleg miatt, valamint az állami adatbázisok széleskörű használatának köszönhetően lényegesen gyorsabb mint korábban, így szeptember végéig a teljes népszámlálási adatállomány hozzáférhető lesz egy teljesen új lekérdező rendszerben.
Kovács Marcell elmondta, a legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága, ez 3,4 százalékkal kevesebb a 2011-es adatokhoz képest. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, aminek a legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. A népességszám csökkenése területileg változatosan ment végbe: a nagyvárosok népessége csökkent, a vonzáskörzeteké nőtt, nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén, de összességében a települések többségét népességfogyás jellemezte.
A népességből 1,4 millió a gyermekkorú, arányuk 2011 óta nem változott. A gyermekkorúak között a 3 évnél fiatalabbak és az óvodáskorúak is egyaránt 280 ezren vannak, az általános iskolás korú gyerekek száma 842 ezer. Területi megoszlás szerint az északkeleti és a délnyugati országrészben, valamint a főváros agglomerációjában az átlagnál magasabb az arányuk.
Az aktív korú népesség 6,2 milliós, az időskorúak száma pedig megközelíti a kétmilliót. Ez alapján jól látható a társadalom egyre idősödő korszerkezete, ami egyébként a fejlett társadalmakra általában jellemző – mondta Kovács. A legtöbb idős ember a fővárosban, a Balaton környékén, valamint az aprófalvas nyugati, északi és délkeleti országrészben él.
A népességet 52 százalékos nőtöbblet jellemzi, az újszülöttek között ugyan mindig többen vannak a fiúk, mint a lányok, de 55 év felett a nők aránya egyre nagyobb.
Az ország lakásállománya folyamatosan növekszik, 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, ez 190 ezerrel, 4,3 százalékkal több, mint 2011-ben. A fentiekkel összevetve elmondható tehát, hogy egyre kevesebb lakó jut a lakásokra. Mindeközben a lakások alapterülete növekszik, 2022-ben 82 négyzetméter volt a lakások átlagterülete, 4 négyzetméterrel nagyobb mint 2011-ben. A lakások száma számottevően nőtt a Balaton környékén, a fővárosban és az agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen.
A beszámoló szerint a leggyakoribb fűtőanyag a vezetékes gáz, de minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy más fűtőanyagot is használnak, leginkább fát. Közben jelentősen nőtt azon lakások száma, amelyekben áramot is használnak fűtésre, fővárosban 10, vidéken majdnem 9 százalékban használnak áramot is fűtésre.
A projektvezető kiemelte, hogy tavaly először rákérdeztek a megújuló energiaforrások használatára is: 2022-ben 68 ezer háztartásban használtak hőszivattyú, 165 ezerben napelemet, 28 ezerben pedig napkollektort. A hőszivattyú a fővárosban a leggyakoribb, a napelem és a napkollektor pedig vidéken jellemző.
Kép: MTI/Hegedüs Róbert
