Korábbi főszerkesztőnk Vági Márton 2023 májusától Máltán él és dolgozik, azonban közösségi oldalán rendszeresen foglalkozik magyarországi közéleti témákkal, így időről-időre megosztjuk egy-egy írását, mint véleménycikket.
Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:
Magyarországon élve – hála a propaganda médiának – gyakorlatilag szitokszónak számít a kifejezés, holott nagyon nem kellene annak lennie. A multikulturalizmus ugyanis jó dolog, nagyon jó. A világ legfejlettebb, legsikeresebb országai egytől-egyig multikultúrák, vegyük csak példának az Egyesült Államokat, amely bő száz éve folyamatosan a világ vezető szuperhatalma, gyakorlatilag minden területen. Annál nagyobb multikulti pedig nem igen létezik, hiszen mindenki jött valahonnan, a jobb és szabadabb élet jegyében, és hozta magával a tudását, a szorgalmát, az innovációját, amit aztán bedobtak egy nagy közös kalapba, és ebből lett a fejlett szuperhatalom.
2023 májusáig az egész életemet Magyarországon éltem, ami nem, vagy legalább még nem számít multikulturalizmusnak, még akkor sem, ha például Pécs, ahol a teljes felnőtt koromat töltöttem hála az egyetemnek sok külföldi diákkal büszkélkedhet. Mégis Málta az első olyan hely, ami igazi multikulti, és én magam is itt élek. Máltán a hivatalos adatok szerint minden negyedik ember jött valahonnan, a valóság szerintem ennél is nagyobb, rengeteg külföldi jön Máltára, tanulni, élni, dolgozni, boldogulni a világ minden tájáról. És mindez jó, nagyon jó, fejlettséget eredményez, tanulhatunk egymástól, iszonyat jó a gasztronómia, megismerjük egymás kultúráját és sokkal inkább fogjuk tudni elfogadni és tiszteletben tartani a különbségeket.
Teszem hozzá, szerintem Málta bevándorlás politikája kifejezetten követendő, több okból is. Egyrészről a máltai kormány nagyon komoly adó kedvezményeket biztosít a multinacionális (egy újabb szitokszó a mimagyarok számára, holott ez sem az, nagyon nem) cégek számára. Ahol én dolgozom, ott velem együtt nagyjából 600 munkavállaló él Máltán, 90 százalékban hozzám hasonlóan külföldiek. Az országban több, mint tíz hasonló szektorban lévő cég van, akik az alacsony adók miatt választották Máltát. Igen ám, de ugye ezeknél a cégeknél több ezer jellemzően magasan képzett, több diplomás, nyelveket beszélő munkavállaló van, akik egyrészt adóznak, másfelől a pénzük jelentős részét is itt költik el. Mindez óriási bevételt jelent a máltai államnak, na meg a máltai lakosoknak.
Az ország tele van diplomás fiatalokkal, akik ilyen helyeken dolgoznak, a magam 32 évével én már az öregebbek közé tartozom a cégnél, egyébként is feltűnően sok a fiatal itt Máltán. Rengetegen jönnek például nyelvet tanulni főleg Latin-Amerikából, egy újabb szolgáltatás, amiben sikeres az ország, ami hatalmas bevételt jelent, és amihez olyan sok minden nem is kell: csak angol tanárok, meg iskolák. Ha az van, akkor jönnek a tanulni vágyó fiatalok.
Természetesen Máltára sem csak magasan képzett munkaerő érkezik, szükség van a harmadik világból érkezett, kevésbé képzett munkásokra is, fehér embert én még nem láttam itt építkezésen dolgozni, pizzát szállítani, taxit vezetni, boltban dolgozni, felszolgálni, szemetet elvinni. Holott ezek roppant fontos, nélkülözhetetlen munkák, hála az égnek jönnek sokan Afrikából és Ázsiából, akik mindezt elvégzik, tisztességes fizetést kapnak érte, a társadalom megbecsült tagjai lesznek, és sokkal jobban élhetnek, mint éltek odahaza. Az állam egyébként itt kifejezetten szigorú, az EU-n kívülről akárki nem jöhet be, elég komoly feltételeknek kell megfelelni, senki sem jöhet a szociális hálóra élősködni – nagyon helyesen.
Málta minden szempontból vonzó cél a külföldiek számára. A magasan képzett munkaerő tud jönni a szolgáltató szektorba, sok-sok ezer eurós fizetésért dolgozni, remek irodai körülmények közé. A kevésbé magasan képzett munkaerő is talál magának munkát a vendéglátásban, turizmusban, vagy épp a fizikai munka világában. Jól járnak ezzel a máltaiak is, hiszen elvégzik azokat a munkákat, amiket ők nem akarnak, vagy nem tudnak dolgozni, és jól járnak a munkavállalók is, akik relatíve jó fizetésért dolgozhatnak egy biztonságos országban. Málta pedig fejlődik, gyarapodik, és más mediterrán országokhoz képest nem csak a turizmusra tud támaszkodni.
A multikulti tehát jó dolog, de leginkább akkor, ha sikerül a magasan képzett munkaerőt oda csábítani. Van egyébként egy rossz hírem a fideszesek számára: Magyarország is multikulti lesz, a kormány sok százezer ázsiai és afrikai munkavállalót fog betelepíteni az akkumulátorgyárakba, azonban ők nem a magasan képzett, több diplomás rétegből fognak kikerülni, nagyon nem, ők lesznek azok, akik – nem megfelelő bevándorlási politika híján – a no gone zónákat fogják majd kialakítani szerte az országba. Ez van akkor, ha egy ország nem tud vonzó cél lenni a külföldiek számára. Pedig a XXI. századot azok az államok fogják megnyerni, amelyek képesek lesznek elszívni a lehetőleg minél magasabban képzett munkaerőt, és hát, ahogy én látom, Málta ide tartozik – Magyarország viszont nem.
Forrás: Vági Márton
