A Kantavár Utazási Iroda szervezett az előző hétvégére egy kirándulási lehetőséget Halstatt városába. Ebbe mind az utaztatás, mind a sóbányába való látogatás beletartozott. Ilyen Pécs-Halstatt kirándulást általában kettőt szerveznek egy évben. Régóta kacérkodtunk néhány ismerősömmel, hogy megnézzük, ám az eddigi időpontok sose voltak nekünk igazán jók. Most azonban végre megadatott a lehetőség, ezért elutaztunk, és ha már így volt, egy élménybeszámolót is tartok.
Az utazás rögtön egy érdekes jelenettel kezdődött: két jó barátommal külön-külön jelentkeztünk, így fel voltam készülve arra, hogy én tőlük külön fogok ülni valahol. Végül nem ez történt, hanem a busz hátsó ülésein voltunk mindhárman. Üröm az örömben, hogy ez némi kényelmetlenséget is jelentett, de én azért örültem a társaságnak. Ami viszont izgalmas volt, hogy a másik ember, aki mellettem ült volna (enyém volt a középső ülés), annyira kiakadt, amikor kiderült, hogy ő ülne hátul, hogy rögtön le is szállt. A Kantavár szabályzata szerint, aki 3.000 forint extrát fizet a foglaláskor, az ülést választhat, a többiekről a szervezők döntenek. Így tulajdonképpen jogszerűtlen dolog nem történt, de ez így is egy az egész napon keresztül témát szolgáló esetté vált.
Szerencsére az utazásban más hiba nem volt. Biztonságosan vezettek a sofőrök, mosdószünet is pont annyi volt, amennyi kellett, és így az éjjeli indulásnak köszönhetően 9 és fél 10 között már ott is voltunk Halstattban.
A sóbánya volt az egyetlen „kötelező” program, ami azonban nagyon igényes. Látványos, interaktív kiállítások mellett magyar nyelvű hanganyag is rendelkezésre áll. Ezenkívül számos olyan gyerekek által is kedvelhető elem színezi ki, mint a lemenő csúszdák vagy a közlekedésre is használt csillék. Az idegenvezető két nyelven is beszélt, ezzel segítve a megértést, szóval tényleg színvonalas az egész. Mindenkinek ajánlom, hogy menjen el legalább egyszer oda.
A délután már szabad volt, ami során mi sokat sétáltunk a tó partján, meglátogattuk a templomot, a Csontkupolát, szóval próbáltuk kihasználni az időt. Erre egyébként a település sok lehetőséget kínál, bár szerintem nem annyit, hogy több napot legyen ott az ember, ez tényleg az a városka, amit egy nap alatt érdemes megnézni.
Amit még ajánlok, hogy érdemes szendvicset és italt hoznunk magunkkal. Azt nem merem állítani, hogy Halmstatt sokkal drágább, mint a leginkább felkapott magyarországi turistaközpontok, azt viszont határozottan, hogy lényegesen drágább, mint mondjuk a pécsi belvárosi árak, legyen szó akár boltokról, akár kajáldákról (és nem, nem csak a gyenge forint miatt). Amit én ettem ott, az egy kebab volt, amiért 8 eurót (kb. 3.100 forint) kértek el, és bár mennyiségben nem volt rossz, minőségben a teljesen átlagos kategória volt.
Az utazás keretén belül összesen 9 órát tölthettünk a városban, ami mindenre elég volt kényelmesen. A visszaúton kicsi gond volt a busz fűtésével, konkrétan hol annyira fűtöttek, hogy megsültünk, hol egyáltalán nem, de este azért már hideg volt. De ezt leszámítva az utazás kellemes volt. Az ára pedig utaztatással, és belépőjeggyel együtt 45.000-50.000 forint közötti összegre jött ki, ami azért egyszeri élményként nem vállalhatatlan.
