Kezdőlap Blog Oldal 1025

Vitézy: 20 milliárd forintos hiányt jelent Lázár és Karácsony megállapodása

Még január van, de az utasok már 2:0-ra vezetnek a tömegközlekedés színvonalának csökkentését célzó ötletelők ellenében – írja ma a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Vitézy Dávid.

Vitézy három gondolatot is megosztott a Facebook oldalán, a Budapest-bérlet megállapodásról:

1. Erősen indult a szezon: még január van, de az utasok már 2:0-ra vezetnek a tömegközlekedés színvonalának csökkentését célzó ötletelők ellenében. Először a járatritkításokat sikerült megakadályoznunk, majd most a budapesti közvélemény felháborodása nyomán a Budapest-bérletet is sikerült megvédeni. Amikor ez az egész üzengetés elkezdődött, az első perctől azt képviseltem: a közlekedési miniszter ne a hódmezővásárhelyi rádió studiójából odavetett mondatokkal szóljon be a budapestieknek, a főpolgármester pedig ne a Facebookon üzengessen a kormánynak, hanem Lázár János és Karácsony Gergely üljenek tárgyalóasztalhoz és oldják meg azt a problémát, amit ők maguk okoztak. Ezen akkor sokan felháborodtak, mégis ez lett a megoldás. Fontos eredmény a Budapest-bérlet megvédése és talán egy időre elveszi a kedvét mindenkinek, hogy hasonló hajmeresztő ötletekkel álljon elő.

2. Az agglomerációs hév- és buszjáratok kapcsán az együttműködés mélyebb volt eddig, mint önmagában a közös bérlet. Számos részlet tisztázásra szorul még: mi lesz március elsejétől a jegyekkel? Érvényesek lesznek a BKK-vonaljegyek, gyűjtőjegyek, 24 órás jegyek, 30 és 90 perces jegyek a héveken és a kék Volánbuszokon? Mi lesz a közös forgalomirányítással és utastájékoztatással, maradnak a BKK felügyelete alatt ezek a járatok? Ezekre mostanáig nem kaptunk választ, pedig egy olyan bonyolult rendszer működtetése, amilyen Budapest tömegközlekedése, pont az ilyen részleteken áll vagy bukik.

3. Az árcsökkentésnek mindenki örül, hisz a közösségi közlekedés a mainál is megfizethetőbb lesz az olcsóbb bérleteknek köszönhetően. De még ha egy választási kampány előtti hónapokban a döntéshozók részéről nem is szokás pénzről beszélni, felelős szakemberként nekem muszáj.

Az új tarifarendszerben:

– Mindazoknak, akik az agglomerációból ingáztak, 50%-kal kevesebb, 19 ezer forint helyett 9450 lesz a havi bejárás költsége amiatt, mert elég nekik vármegyebérletet vásárolni.

– Minden budapesti és agglomerációs diáknak, az egyetemistákat is beleértve, a 3450 forintos BKK havibérlet helyett elég lesz 945 forintért venni diák havi vármegyebérletet, ez 72%-os spórolás a budapesti diákoknak, 79%-os az agglomerációból ingázóknak, akik eleve eddig is volt vármegyebérletük.

– Minden budapesti 500 forinttal olcsóbban kapja a bérletet, 8950 forintért, 5%-kal olcsóbban, hogy ne mindenki menjen a MÁV-hoz vármegyebérletet váltani, bár havi egyetlen agglomerációs kiruccanásnál ez már jobban megéri majd.

Ha összeadjuk ezeket a tételeket, alsó hangon 20 milliárd forintos éves, tartós bevételkiesést jelent mindaz, amit Lázár János és Karácsony Gergely az elmúlt 24 órában bejelentett. Ez körülbelül az összes fővárosi jegybevétel egyharmadának elvesztésének felel meg márciustól rendszerszinten. A hálaadási pulykákról emlékezetessé vált járatritkításnál, hat nappal ezelőtt, még 250 millió forint vélt megtakarítása jelentett “pénzügyi kényszert”. Ez az összeg ennek nyolcvanszorosa.

Mindez nem elszámolási kérdés, nem attól függ, hogy a MÁV és a BKK hogyan osztja fel a vármegyebérlet-bevételeket (az is érdekes és fontos kérdés, de ettől független), hanem összességében ennyivel csökken a jegyárbevétel a szolgáltatóknál együttesen.

A bevételcsökkenés nagyságrendje jól érzékelhető talán abból, hogy ez több, mint duplája annak, mint amennyi évente jut BKV teljes beruházási programjára, a villamospályák és a járműpark megújítására. Vagy másképp fogalmazva, ez lényegében akkora tétel, amiből az összes hév-vonal régóta cserére váró, a képen látható 40-50 éves járműparkjának teljes cseréje finanszírozható lenne vadonatúj vonatokra (éves törlesztőrészletek és kamatterhek) és még maradna is mellette másra.

Ez a kieső bevétel szabad szemmel is látszik és hiányozni fog a közösségi közlekedés költségvetéséből, ha nem pótolják vissza. Úgy tisztességes tehát, ha azok, akik ezeket a döntéseket meghozták, bemutatják: miből fogják kipótolni és mikor. Ugyanis, ha ez nem történik meg, a budapesti közösségi közlekedés minősége fogja a kárát látni ekkora forráskivonásnak – ahogy ezt a vármegyebérletek bevezetése kapcsán a MÁV-nál már láttuk 2023-ban. Nem lehet egyszerre heti rendszerességgel csőddel riogatni, kivéreztetéssel magyarázni minden egyes szükséges fejlesztés elmaradását és a városüzemeltetési színvonal romlását, majd hirtelen 20 milliárd forintos hiányt úgy bevállalni, hogy az állami kompenzációra semmilyen garancia nem látszik. – írja a közösségi oldalán Vitézy Dávid.

Új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában március 1-től

Március 1-től ennyibe kerül egy havi Budapest-bérlet! Megmaradt a Budapest-bérlet, 10 év után újra csökken az ára, és továbbra is érvényes lesz minden olyan járatra, amelyen eddig utazhattál vele! – olvasható ma reggeltől a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közösségi oldalán.

Az új megállapodás egyszerűbb, jobb és igazságosabb, mint a régi – fogalmazott az építési és közlekedési miniszter hétfői Facebook posztjában, miután Karácsony Gergely főpolgármesterrel megállapodott arról, hogy március 1. után a főváros egész területén változatlanul érvényes marad a Budapest-bérlet, a BKK pedig elfogadja a Pest vármegyére váltott, illetve az országbérletet.  

A megállapodás minta minden vidéki település számára is, amivel megnyílt az út a valódi, nemzeti tarifaközösség előtt – közölte Lázár János.    

Közlése szerint az új tarifarendszerrel nyernek a vidékről ingázók, mert országbérlettel is lehet majd utazni a BKV-n. Az agglomerációból ingázók, mert 75 ezer felnőttnek mintegy 10 ezer forinttal, 85 ezer nagydiáknak pedig mintegy 3500 forinttal kerül majd kevesebbe a közlekedés havonta.    

Az agglomerációban élő kisdiákok azért nyernek, mert 14 éves kor alatt teljesen ingyenessé válik a közlekedésük, továbbá 200 ezer budapesti nagydiák, mert 3450 forint helyett ezentúl 945 forintért utazhatnak havonta – sorolta.    

Ugyancsak nyer a megállapodás nyomán 350 ezer budapesti felnőtt, akik egyetlen vármegyebérlettel ezentúl a városban és annak határain kívül is utazhatnak – fűzte hozzá.    

Az új megállapodás igazságosabb, mint a régi, mert nem ad kevesebbet a közösből, azoknak sem, akik vidékről a fővárosba és a fővárosban utaznak – vélekedett.   

„Új tarifarendszer. Előny az utasnál!” – fogalmazott a bejegyzésben Lázár János.

Forrás: mti.hu Fotó: Facebook/BKK

A bahir.hu oldalon, helyi, baranyai híreket is olvashat rendszeresen.

Bán István textilművész emlékére

0

Az Óbudai Múzeum a közösségi oldalán emlékezett meg a negyven éve, 1984. január 27-én elhunyt Bán István textilművészről.

A mohácsi születésű, apai ágon sokác – a család eredeti neve Zsuzsics volt – származású Bán István 1937 és 1941 között végezte tanulmányait az Iparművészeti Főiskola textil szakán.

Mivel a főiskolán a kárpitkészítés ekkor még nem volt önálló szak, tanulmányai befejeztével autodidakta sajátította el a szövés mesterségét. Kartontervei formába öntésekor a kivitelezési munkálatokat nagy műgonddal, odaadóan irányította. Munkássága az 1950-es években indult, melyet már abban az időben két jelentős díjjal is elismertek. Körtánc c. kárpitja az

Iparművészeti Vállalat pályázatának díjnyertes alkotásaként, 1957-ben elnyerte a moszkvai Világifjúsági Találkozó-díját.

Az igazi áttörést azonban a Brüsszeli Világkiállítás Diplôme d’Honneur díjában részesült Busójárás c. munkája jelentette, amellyel valóban elismert művésszé vált.

1953-ban kötött házasságot az óbudai, szintén képzőművész Lasetzky Stellával, akivel a Bécsi út 95. sz. alatti lakásban éltek. Faliszőnyegek, francia gobelinek és juta kárpitok készültek műhelyében, a legtöbb esetben hazai és külföldi megrendelésre. A magánmegrendelők legtöbbször a művész előre elkészített alkotásaiból válogattak, faliszőnyegei csak állami megrendelés esetében készültek egy adott enteriőr számára. Jelentős részük a kor divatjának megfelelően középületek, szállodák, éttermek (pl. Hotel Tihany, Duna Intercontinental, Külügyminisztérium) falára került. A prosperáló, nemzetközi viszonylatban is népszerű faliszőnyegtervező-iparművész, individuális alkotóként komoly hazai és nemzetközi sikereket tudhatott a magáénak: 1952 és 1976 között 34 jelentős (ipar)művészeti kiállításon szerepelt. Az 1985-ös, a kárpitművészet 40 évét felölelő nagy gyűjteményes Műcsarnokbeli kiállítást azonban sajnos már nem érhette meg, művei képviselték több évtizedes kárpitművészetét.

Az Óbudai Múzeumban 2019. novemberében nyílt meg az az időszaki kiállítás – Bán-Lasetzky – egy óbudai művész család címmel –, amely bemutatta Bán István textilművész, Lasetzky Rezső festőművész és lánya, Lasetzky Stella grafikus munkásságát. Bán István emléktábláját halálának 100. évfordulóján, 2022. március 31-én avatták fel a Bécsi út 95. számú ház falán.

Fotó: Óbudai Múzeum, Sárospataki Györgyi

A bahir.hu oldalon mindig találkozhat mohácsi hírekkel, információkkal.

Még el sem indult, de egyre jobb pozícióban Vitézy Dávid

0

Korábbi főszerkesztőnk Vági Márton 2023 májusától Máltán él és dolgozik, azonban közösségi oldalán rendszeresen foglalkozik magyarországi közéleti témákkal, így időről-időre megosztjuk egy-egy írását, mint véleménycikket.

Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

Pulzus közvélemény-kutató (Závecz Tibor érdekeltsége) múlt heti mintavétele után arra jutott, hogy ha most tartanák a főpolgármester-választást, Karácsony Gergelyre a budapestiek 38 százaléka szavazna, Vitézy Dávidra 16, míg a fideszes fővárosi főispán Sára Botondra 18 százalék.

A Válasz Online értesülései szerint ráadásul Karácsonyék belső mérései is nagyon hasonló eredményeket hoztak.

Magyarul.

Budapesten van 38 százaléknyi ember, aki az úgynevezett óbaloldalra/összefogásra szavazna és van 62 százaléknyi ember, aki nem arra. Ebből a 62 százalékból vinne el az LMP a jelek szerint 16 százalékot, ami két dolgot jelent. Egyfelől azt a16 százalékot nem a fideszes jelölt fogja megkapni, másfelől Karácsony a jelek szerint így is, úgy is nyer, Budapesten annyira gyenge a Fidesz, hogy esélyük sincs. Ellenben simán lehet, hogy az a 16 százalékból, aki az LMP-re és Vitézyre szavaz, lenne olyan, aki – ha nem lenne Vitézy – a Fidesz-jelöltjére szavazna (persze olyan is, aki Karácsonyra, meg olyan is, aki nem szavazna), mert egészen biztosan sokan nem elégedettek Karácsony munkájával.

A magam részéről egyáltalán nem óhajtok semmilyen összefogást, 2022-ben az a formátum elbukott, aki mást mond az vagy önmagát hülyiti, vagy hazudik, nyilvánvalóan kiderült, hogy 2+2+1 az nem 5, hanem csak 3, de talán még annyi se. Azt sem óhajtom, hogy azok az ellenzéki szereplők, akik 2019-ben pozíciókat nyertek mostantól életük végéig ott maradhassanak, csak azért, hogy „nehogy visszatérjen a Fidesz”.

Választópolgárként azt szeretném, hogy választhassak, és lehetőleg ne csak kettőből. Ha én például Budapesten élnék, szinte biztos, hogy nem szavaznék Karácsonyra, de nyilván a Fideszre se, szavazni viszont 18 éves korom óta mindig elmentem, emiatt nekem tök jó opció lenne Vitézy. Azt is elfogadom, akinek nem az, de én azért alapvetően a Fideszen kívül az úgynevezett óbaloldalt sem szeretem, egyébként már 2021-ben azt javasoltam az LMP-nek, hogy két lista legyen 2022-ben: egy óbaloldali, egy pedig ahol az akkori LMP-Momentum-Jobbik lett volna. Így utólag látszik, hogy rosszabb biztos nem lett volna a helyzet, sőt.

Egyszerűen fogadjuk el végre, hogy vannak olyan szavazók, akik sem Orbánért, sem Gyurcsányért, sem Fideszért, sem a DK-MSZP-ért nem lelkesednek. Alternatíva viszont nekik is kell. Egyébként tegnap Donáth Anna hirdette meg a programját, ahogy az elmúlt hónapokban úgy most is beleállt a DK-ba, a mostani populista hatalommal és a 2010 előtti világgal szemben hirdette meg programját. Izgatottan várom, hogy ezek után a Momentum a DK-val és az MSZP-vel indul-e közös listán, Budapesten. Olyanokkal, akikkel szemben a programjukat hirdették meg.

Forrás: Vági Márton

A bahir.hu is beszámolt a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményekről.

Munkagép égett egy gödrei csarnoképületben

0

Tűzesethez riasztották az éjszaka a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltóit.

A tűzoltók három vízsugárral oltották a lángokat a gödrei csarnoképületben.

Egy munkagép égett teljes egészében egy hatszáz négyzetméteres csarnoképületben Gödrén, a Sport utcában.

Az épületben két kisteherautó és négy munkagép állt, valamint gázpalackokat is tároltak a csarnok másik végében. A sásdi, a kaposvári és a dombóvári hivatásos tűzoltók három vízsugárral oltották a lángokat. A munkálatok közben kivittek az épületből három palackot, amelyeket nem ért el a tűz. A helyszínre a szentbalázsi önkéntes tűzoltók is kiérkeztek, valamint az esethez kivonult a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is.

Idomkövek estek le egy teherautóról a 66-oson, Mánfánál

Közlekedési balesethez is vonultak tegnap délután a baranyai katasztrófavédők.

Az egyik kő egy autó alá szorult.

Idomkövek estek le menet közben az úttestre egy teherautóról a 66-os főút 9-es kilométerszelvényénél, Mánfa térségében. Egy gépkocsi áthaladt a kövön, majd fennakadt rajta. A mögötte haladó két jármű meg tudott állni, a kövek azonban kárt tettek mindkét kocsiban. A komlói hivatásos tűzoltók speciális emelőpárnával megemelték a bajba került autót, majd kiemelték alóla a követ. A baleset miatt forgalmi akadály alakult ki az érintett szakaszon.

Forrás: baranya.katasztrofavedelem.hu

A bahir.hu oldalon mindig friss híreket, információkat talál.

A fővárosi átlagbér kiugró a többi régióhoz képest

0

Csaknem 20 százalékkal, 1630 forintról 1952 forintra nőtt tavaly az év végére a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ám ebben a decemberi minimálbér-emelés mértéke is megjelenik már. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése – közölte a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder és a Moore Hungary az MTI-vel.    

A Trenkwalder csaknem 7000 munkavállaló béradatait feldolgozva megállapította, hogy a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincsen jelentős eltérés, 1700-1900 forint közötti sávban mozognak, a mezőnyből azonban kiugrik a Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország és a főváros. Előbbi régióban már 2100 forint az órabérek átlagos nagysága, a két utóbbiban a 2600 forintot közelíti – tették hozzá.    

Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója ismertette, hogy az első látásra kiugró mértékű növekedésben szerepet játszott egy egyszeri hatás is: a minimálbér-emelés kivételesen már a decemberi béreknél érvényesült, így a cégek már idén végrehajtották az általában csak januárban esedékes béremeléseiket. Azt is hozzáfűzte, hogy enélkül becslésük szerint 13-15 százalék között alakult volna a béremelkedés éves üteme. Mivel decemberben már csupán 5,5 százalékos volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest, a reálbérek a 2023-ban tapasztalt visszaesés után ismét növekedési pályára kerültek – közölte.    

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint hatvan, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetőjének béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2023 negyedik negyedévében átlagosan 10,3 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva – közölték.    

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere ismertette: a szellemi munkát végző középvezetőknél jellemzően csak januárban rendezik a fizetéseket, ennek ellenére már ebben a körben is két számjegyű lett az év végére a bérnövekedés üteme. Bár számos vállalkozás továbbra is finanszírozási problémákkal küzd, a munkahelyek többségében a középvezetői szinten is biztosított lehet a reálbérek újbóli növekedése.    

A Moore Hungary adatai szerint az országos szinten már több mint 60 ezer munkavállalót foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetőinél 9,3 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során. Hangsúlyozták: továbbra is viszonylag magas, 4 százalék körüli mind a kilépési, mind a belépési forgalom ebben a körben. Ezt a cégek jövőre – a növekvő verseny miatt – várhatóan magasabb bérekkel igyekeznek majd mérsékelni.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon mindig friss és aktuális híreket, információkat talál.

49 éve adta be szabadalmi igényét Rubik Ernő

0

Rubik Ernő 1975. január 30-án adta be szabadalmi igényét a kockára, de csak 1977. december 31-én kapta ezt meg. Ezután már hamarosan meg is jelentek Magyarországon az első bűvös kockák, és ezzel a játék egy önálló életre kelt. 1980-ban a bűvös kockát Rubik-kockára nevezték át, és csak itthon, hozzávetőleg egymillió darabot vettek belőle, ami azt jelenti, hogy minden tízedik ember rendelkezett vagy rendelkezik most is egy ilyen játékkal. Ezzel párhuzamosan megindult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. A Rubik-kocka nagyon rövid idő alatt elterjedt és népszerűvé vált az egész világon.

1982. június 5-én volt az első, 2003 óta pedig kétévente rendezik meg a Rubik-kocka-világbajnokságot. A Rubik-kockát ma a legnagyobb magyar találmányok között tartják számon.

Ifj. Rubik Ernő, A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Állami Díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló, egyetemi tanár, 1944. július 13-án, Budapesten született. Apja, idősebb Rubik Ernő (Pöstyén, 1910. november 27. – Budapest, 1997. február 13.) gépészmérnök, és pilóta volt. A legismertebb magyar repülőgép-tervező. Édesanyja Szántó Magdolna pedig költő volt.

Ifj. Rubik Ernő a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1967-ben építészmérnöki diplomát szerzett. 1971-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, ahol szobrászatot, majd építészetet tanult. 1968-1975 között építész-tervezőként dolgozott. 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskola tanársegédje, majd adjunktusa, végül docense lett. A nyolcvanas évek elején az „És játék” című lap főszerkesztőjeként dolgozott. 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. Létrehozott egy alapítványt is, amivel a magyar feltalálókat segíti. 1987-ben lett címzetes egyetemi tanár, 1990-tol ő a Magyar Mérnök Akadémia elnöke lett, ahol 1996 óta tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Világhírnevét az 1976. október 28-án közzétételre került „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentés hozta meg neki. Ez később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven.

Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint szoftver- és építészeti témákkal és számítógépes játékok készítésével foglalkozik.

1983-ban a Magyar Népköztársaság Állami Díjával, 1978-ban a BNV-díjjal, 1995-ben életművéért Gábor Dénes-díjjal, 1996-ban Jedlik Ányos-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal és 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal és a Prima Primissima díjjal tüntették ki.

Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik:

  • bűvös kocka (Rubik-kocka), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el
  • a Kígyó (1977)
  • bűvös négyzetek (1985)
  • bűvös dominó
  • Sudokube
  • Rubik-óra
  • a 2009-ben Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb

Forrás: energiapedia.hu, wikipedia.org

A bahir.hu oldalon még számtalan témában talál friss információt.

Keddi időjárás Baranyában

0

Időjárás kedden az ország legnagyobb részén folytatódik a derült, tartósan napos idő. Néhol azonban tartósabban megmaradhat a reggelre képződő köd.
A légmozgás gyenge marad.
A hőmérséklet körülbelül 4 fokkal az átlagos fölött alakul, de a tartósabban ködös részeken csupán fagypont körül marad a csúcsérték.
Éjszaka már valamivel nagyobb területen képződhet köd, de jobbára derült marad az ég. Reggelre északnyugaton kissé növekszik a fátyolfelhőzet.

A jellemző hőmérséklet átlaga (oC):
kedd reggel -4,
kedd délután 7,
szerda reggel -3 fok körül alakul.

A LEGVALÓSZÍNŰBB FOLYTATÁS:
– Szerdán még nyugodt, eseménytelen időjárás valószínű. A légmozgás gyenge marad. A Dunántúlon vastagodó fátyolfelhők szűrik a napsütést, az ország délkeleti felén általában marad a sok napsütés, azonban tartósabban ködös területek is előfordulhatnak.
– Csütörtökön északnyugat felől fokozatosan mindenütt megvastagszik a felhőzet, és délutántól egyre többfelé várható kisebb eső. Többfelé megerősödik az ÉNY-i szél, hidegfront érkezik.
– Pénteken hidegfront alakítja időjárásunkat. Változóan felhős-napos idő ígérkezik, elszórtan gyenge záporokkal, itt-ott hózáporral. Az északkeleti országrészben és a nyugati, délnyugati határszélen gyenge, másutt élénk, erős lehet az ÉNY-i szél.
– Szombaton újabb hidegfront, viharos NY-i, ÉNY-i szél, nagyobbrészt erősen felhős idő, elvétve kisebb záporok jellemezhetik az időjárást. A legerősebb széllökések ezen a napon itt-ott meghaladhatják a 90 km/h-át. -írta meg az EUMET

További hírek itt!

Avar harcos maradványait tárták fel a debreceni múzeum régészei

Teljes fegyverzetű, avar harcos sírját találták meg a debreceni Déri Múzeum régészei

Teljes fegyverzetű, avar harcos sírját találták meg a debreceni Déri Múzeum régészei Ebes határában a múlt év novemberében, a lelet részleteit jelenleg tárják fel a szakemberek.

    Azt írták, hogy a magányos, kora avar kori sírból teljes lamellás páncél került elő, a viszonylag sekély sírban nyugvó harcos fölé lovát is eltemették. A ló alatt, az elhunyt fölé kiterítve, került elő a páncél. Amelyre ráhelyezték a harcos fából készült nyíltegezét a benne lévő nyilakkal, valamint íját és kardját is.  

A sír jelentőségét a benne lévő páncél adja


    A sír jelentőségét a benne lévő páncél adja, amely – a 2017-ben feltárt derecskei lelet után – a második olyan lamellás vért, amely valószínűleg teljesnek mondható. És régészeti feltáráson, viszonylag érintetlen állapotban került elő. Ebből adódóan, a lócsontokat leszámítva, a teljes leletegyüttest egy tömbben emelték ki a szakemberek, jelenleg a restaurátorműhelyben végzik a bontását, dokumentálását. Mindez lehetővé teszi a páncél szerkezetének értelmezését, rekonstruálását, és további adatokkal szolgálhat az avar kori lamellás páncélokról.

Az avar nehézlovasság felszerelésének fontos részét jelentették a lamellás páncélok


    A leletegyüttes műhelyben való bontása ugyanakkor olyan jelenségek, például szerves maradványok észlelését és vizsgálatát is lehetővé teszi, ami terepi viszonyok között nem volna lehetséges.
    Az avar nehézlovasság felszerelésének fontos részét jelentették a lamellás páncélok. A több, kicsi vaslemezből készült páncéltípusnak általában néhány töredéke, néhány összefűzött darabja kerül elő a sírokból. Azokat a sírokat pedig, ahol a bennük talált lamellák száma teljes páncélra utal, korabeli vagy újkori bolygatás érte.
    „Ezért volt különleges a 2017 tavaszán, Derecske délnyugati határában, az M35-ös autópálya régészeti feltárása során előkerült, 7. század elején élt harcos sírja” – áll a közleményben. Amely szerint a férfi alá terített páncél – az egykorú, európai páncélleleteket is figyelembe véve – az első olyan lamellás vért, amely teljesnek mondható. Szakember tárta fel, és nem megbolygatott állapotban, hanem eredeti helyzetben emelték ki.


    A derecskei lelet jelentőségét mutatja, hogy a múzeum kincsei Ausztriában (Schallaburg), majd Németországban (Halle) is láthatóak voltak az elmúlt években rendezett, lovasnomádokat bemutató kiállításokon.
    Ugyanakkor ezeket a páncélokat az adott személyre szabták, nem voltak egységesek. Eltérő méretű, formájú, számú lemezekből, eltérő fűzésmóddal készülhettek. Eltérő számú sorokból állhattak, így minél több teljes, vagy majdnem teljes páncéllelet kerül elő ép állapotban, annál teljesebb képet kaphatunk nemcsak a páncélzatról, hanem az avar nehézlovasságról is.
     Ezért is nagy jelentőségű az Ebesen a közelmúltban talált lovassír. Vizsgálata már megkezdődött, jelenleg a páncélzat, a fegyverek láthatók a testen. Ám a restaurálás előrehaladtával további értékes leletek is előkerülhetnek még – áll a dokumentumban.
    A régészek, minthogy a leletre novemberben, Rúfusz napján bukkantak, ezt a nevet adták a kora avarkorban, vélhetően a 7. század első felében élt harcosnak.

forrás: mti

Megkezdődött az ámokfutással vádolt szerb fiú szüleinek pere

A fiú kilenc osztálytársát és az iskolaőrt lőtte le egy belgrádi általános iskolában

Megkezdődött a tavaly belgrádi iskolai ámokfutással vádolt fiú szüleinek pere hétfőn Belgrádban.

    A fiú kilenc osztálytársát és az iskolaőrt lőtte le egy belgrádi általános iskolában 2023. május 3-án. Mivel a fiú a bűncselekmény elkövetésének időpontjában 13 éves volt, a szerbiai törtvények szerint büntetőjogi felelősségre nem vonható. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Apját a biztonság súlyos veszélyeztetésével, anyját pedig illegális fegyverbirtoklással vádolják. Mindkét szülő tagadja bűnösségét.

Korábban megírtuk, hogy A fiúnál találtak egy listát azoknak a diákoknak a nevével, akiket lelőni tervezett, illetve egy tervet, amelyen az iskola alaprajza és a tantermek elhelyezkedése szerepelt. Az is kiderült a nyomozás során, hogy a fiú azért a szerdai napot választotta a bűncselekmény elkövetésére, mert osztályának aznap az első órája történelem volt, és a történelemórák tanterme esik a legközelebb az iskola bejáratához.

Az apa akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat


    Az apa akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat. A vádirat szerint ugyanis ő tanította meg fiának a fegyverhasználatot, rendszeresen jártak lőtérre. A férfi ugyan rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, de a fegyvereket nem tárolta az előírt biztonsági szabályok szerint. A vádlottak között van annak a lőtérnek a tulajdonosa is, ahol a fiú és apja rendszeresen gyakorolt, illetve az egyik ottani oktató.
    A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik az ügyész kérésére, aki a kiskorú áldozatok és a szintén kiskorú elkövető érdekeire hivatkozva kérte ezt.
    Az iskolai mészárlás helyszíne még mindig zárva van. Az áldozatok szülei remélik, hogy emlékhelyet alakítanak ki a tanteremben, ahol meggyilkolták a gyerekeket. Egy ideig az egész iskola zárva tartott. Arról is híreket lehetett hallani, hogy lebontják, és emlékművet állítanak a helyére. A történtek után sok diákot más iskolába írattak át a szülei.
    Az iskolai ámukfutást követő éjszakán egy 20 éves fiatal a Belgrádhoz közeli Mladenovacon lőtt rá járókelőkre gépkarabéllyal, megölve nyolc embert. A két mészárlás megrázta Szerbiát, és tömegtüntetésekhez vezetett.
    A két esetet követően a szerb kormány több intézkedést hozott. Egyebek mellett fegyverleadási amnesztiát hirdettek. Amelynek során az ország polgárai több mint százezer fegyvert és lőszert adtak le. Emellett Szerbia minden iskolájában állandó rendőri felügyeletet vezettek be. És megkezdték a büntetőjogi felelősségre vonhatóság alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését.
    A kilencvenes évek délszláv háborúi után a civil lakosságnál is rengeteg fegyver maradt. A médiában közölt adatok szerint Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.

forrás: mti