2022-ben összesen 256 esetben riasztották a baranyai hivatásos tűzoltókat lakástűzhöz, ebből ténylegesen 159 alkalommal volt szükség a helyszínen tűzoltói beavatkozásra. 2022-ben a lakástüzeknél történő beavatkozások száma 21-gyel nőtt, ami 15 százalékos emelkedést jelent. Az év folyamán több, mint négyezer négyzetméternyi épített terület égett le.
A lakástüzekben 6 ember vesztette életét, egy emberrel több, mint az előző évben. 18 ember sérült meg, ami hattal több, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt. A lakástüzek eloltásához 434 tűzoltóautót riasztottak.
A leghosszabb beavatkozás tizenhárom órán át tartott, ami országosan is a leghosszabb ideig tartott: áprilisban egy pécsi társasház garázsában keletkezett tűz, a lángok pedig átterjedtek a garázs feletti lakásokra. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 28 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés, vagy dohányzás vezetett tűzhöz, de szándékos gyújtogatás miatt is gyulladt ki lakás.
Az otthon jellegű tüzesetek megelőzésében nagy segítség lehet a füstérzékelő, amelyek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.
A szén-monoxid szivárgás miatt 2022-ben 60 alkalommal hívták a tűzoltókat, ez kettővel több, mint egy évvel korábban. Nagy jelentősége van annak, hogy egyre több otthonban van érzékelő, amely miatt csökkent a mérgezések száma.
A szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van és a tűz nem kap elég levegőt. Minden olyan fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amelynek látható, elérhető az égéstere. A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni.
83 éves korában meghalt Nagy Jenő, a Benkó Dixieland Band bendzsóművésze. A zenész halálát az együttes jelentette be a Facebook-oldalán.
„Nagy Jenő kollégánk és barátunk tegnap végleg betekerte kanalait a zöld zsebkendőbe, akkurátusan betette a maga készítette bendzsó mellé a tokba és elindult a hosszú úton, aminek a végén ismét Benkó Apu, Halmos Vili, Járay Janó, Vajda Sanya és Zotyó társaságában pengethet…” – írták a posztban. Nagy Jenő 83 éves volt.
Az együttes felidézte, hogy először 1957 és 1960 között, majd 1963-tól 2011-es visszavonulásáig, vagyis 51 éven keresztül volt a Benkó Dixieland tagja. „Jellegzetes figurája, állandó mosolya és virtuóz bendzsójátéka a zenekar legendái közé emelte” – írják a nekrológban.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 20. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását péntektől vasárnapig.
Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van, amelyeken legnagyobb számban rétisasok figyelhetők meg, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak – olvasható az egyesület szerdai közleményében.
A második leggyakoribb sasfaj Magyarországon a parlagi sas, amelynek állandó hazai költőállományához a Kárpát-medence más országaiból származó egyedek csatlakoznak télire. Ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is.
A felmérésen a sasok mellett valamennyi nappali ragadozómadárfaj és a túzok egyedeit is számba veszik a szakemberek. Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, úgynevezett szinkronfelmérését. Ehhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében 2018-ban a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak.
A közlemény szerint a megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan február elején készül el. A programról további részletek a program honlapján olvashatóak.
A Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság nyomozói egy 28 éves férfit vettek őrizetbe, aki a gyanú szerint felgyújtott Tasson egy családi házat, amiben többek között három gyermeke és volt felesége is tartózkodott – írja a rendőrség.
Egy tassi asszony értesítette a rendőröket tavaly október 15-én este arról, hogy valaki lekapcsolta a ház külső villanyóráját és a gázcsapot is elzárta. Elmondta, hogy az otthonában férjével, lányával és három unokájával él. Korábban a lánya férje is velük lakott, de elváltak, ami számtalan konfliktust eredményezett a felek között. Az asszony úgy vélte, hogy volt veje bosszantja a családot, amiért nem békül ki vele a lánya. A rendőrök a helyszínre vonultak, azonban nem érték ott a férfit és a környéken sem találták.
Nem sokkal később újabb bejelentést kaptak a címről a kunszentmiklósi rendőrök. A nő most arról számolt be, hogy visszament a férfi, a ház külső létráján bejutott a tetőtérbe és tör-zúz. Az egyenruhások azonnal helyszínre vonultak, azonban hiába siettek, a családi ház már lángokban állt mire odaértek. Rögvest a lakók kimenekítésébe kezdtek, majd – amikor a család minden tagját biztonságba helyezték – hajtóvadászatot indítottak a férfi felkutatására.
A nyomozók a település minden szegletét átkutatták a gyújtogató után, sajnos sikertelenül, mert a férfi – a történtek után – ezidáig ismeretlen helyre menekült. Az adatgyűjtések és tanúkihallgatások végül elvezettek a férfihez, akit tegnapelőtt elfogtak és őrizetbe vettek. A 28 éves törteli lakost jelentős kárt okozó rongálás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként és kezdeményezik a letartóztatását.
Az eset során szerencsére a gyerekek és a felnőttek sem sérültek, de a ház tetőszerkezete teljes egészében leégett és egy gázpalack is felrobbant. Az ingatlanban hatalmas, 15.000.000 forintos kár keletkezett.
Fontos változásra készülhetnek a felhasználók az üzenetküldő alkalmazásoknál. 2023. március 31-től ugyanis a mobilszolgáltatók egységesen búcsút intenek a nullás díjszabásnak. Ez azt jelenti, hogy áprilistól nem lehet majd ingyenesen használni az olyan üzenetküldő appokat, mint a Facebook, a Messenger, a WhatsApp, az Instagram vagy a Tinder.
Eddig ha valaki kimerítette havi mobiladat-forgalmának keretét, attól még ingyen használhatta a fenti alkalmazásokat. Ez a kedvezmény Magyarországon több mint tíz éve elérhető. A jövőben a Spotify és a navigációs programok használata is adatforgalomhoz lesz kötve.
A döntést egyébként az Európai Unió Bírósága kezdeményezte, nekik először 2017-ben szúrt szemet, hogy bizonyos alkalmazásokra a nullás díjszabást (zero rate) alkalmazták a szolgáltatók. A hatóság most azzal indokolta a döntést, hogy a nullás díjszabás sérti a szabad versenyt. Ugyanis ha bizonyos alkalmazásokat a felhasználók ingyenesen igénybe vehetnek, másokat pedig nem, az nem jelent egyenlő bánásmódot.
2022 őszén az európai távközlés-felügyelő hatóság felszólította a Magyar Telekomot, a Yettelt és a Vodafone-t, hogy 2023. március 31-ig gondoskodjanak arról, hogy a zero ratinget tartalmazó csomagok szerződését módosítsák vagy megszüntessék.
Szerda hajnalra már mérséklődik a szél, de erős lökések még előfordulhatnak a déli órákig. A felhőzet felszakadozik, kisüt a nap. A hőmérséklet minimuma -2 és +2 fok között alakulhat, a völgyekben lesz a hidegebb. A felhőátvonulások mellett csapadékra nem kell számítanunk. Délután folytatódik a változóan felhős idő, a maximumok 10 fok alatt maradnak.
Délután a délnyugati szél megélénkül. Átmenetileg napos időszak kezdődik, de sokáig ez nem tart, késő délutántól ugyanis egy melegfront és egy ahhoz tartozó felhőzet érkezik. Csapadék nem várható. A front gyorsan átvonul felettünk, de utána szinte rögtön egy hidegfront is csatlakozik. Este a változó irányú szél mérsékelt lesz. A hőmérséklet maximuma 6 és 8 fok között alakul.
A hajnali időszakban még többfelé lehet fagy, majd északnyugat felől érkező hidegfront, és az ahhoz tartozó felhőzet miatt emelkedik a hőmérséklet. A reggeli órákban átvonul felettünk a front, többfelé várható csapadék, de számottevő mennyiség nem lesz. A nyugati szél mérsékelt lesz.
Előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt javasolnak vádemelést a Pest vármegyei vizsgálók egy 34 éves férfi ellen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy édesapa jelentette be fia eltűnését 2022. január 5-én az Érdi Rendőrkapitányságon, miszerint gyermeke december 27-én délután egyik barátjához indult a fővárosba, azóta azonban nem tud róla semmit.
Az érdi rendőrök elrendelték a fiú körözését, minden lehetséges helyen keresték, azonban nem akadtak a nyomára. Begyűjtött adataik és információik és az eltűnés körülményei alapján felmerült a gyanú, a fiatal bűncselekmény áldozata lett.
Az eljárást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály Életvédelmi Alosztályának nyomozói vették át az érdiektől január 11-én. Az áldozat ismerősének -akivel a nyomozás szerint utoljára találkozhatott- budapesti tartózkodási helyén 2022. január 14-én kopogtattak a rendőrök. Kihallgatásán megtört és részletesen beszámolt róla, megölte barátját. Tettét hirtelen felindulással indokolta.
A nyomozás adatai szerint P. Attila 2021. december 27-én Budapest XXII. kerületben a Duna partra ment későbbi áldozatával. Szóváltásba keveredtek, miután a gyanúsított egy övvel megfojtotta a sértettet, majd a holttestet a folyóba dobta és hazament. A Duna érintett szakaszát a Pest megyei és a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományából 22 rendőr, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársainak segítségével átfésülték, a férfi holttestét megtalálták és kiemelték.
Az ügyben kirendelt igazságügyi orvosszakértői véleménye alapján az áldozat halála erőszakos módon, a nyaki képletek eszköz általi leszorítása valamint a légutak természetes vízben, esetlegesen iszapos környezetben való elmerülés által bekövetkezett elzáródása, és az ezek következtében fellépő fulladás miatt állt be.
A rendőrök feltérképezték a gyanúsított előéletét is, kiderült, 2021. augusztusában egy fővárosi metró aluljáróban egy alvó férfitől vette el hátizsákját, az abban lévő okmányokkal, 60 ezer forinttal, egy számítógéppel, bankkártyával és mobiltelefonnal lépett meg -felelősségét e tárgykörben sem vitatta-.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának Életvédelmi Alosztálya az azóta is letartóztatásban lévő 34 éves férfi ellen előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés, kifosztás és csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást befejezte, az ügy iratait átadta az ügyészségnek.
Mint ismert az Európai Bizottság döntésének értelmében a PTE hallgatók a jövőben nem lesznek jogosultak arra, hogy részt vegyenek az Erasmus+ programjain, így többségük búcsút inthet ahhoz, hogy valaha rangos, nyugati egyetemen tanuljon. Mindez elkerülhető lett volna, egy felelős egyetemi és kari vezetéssel bíró PTE-n.
Pontosan lehetett tudni, hogy a modellváltás mivel fog járni, pontosan lehetett tudni, hogy odalesz az egyetemi autonómia, hogy a Fidesz-KDNP pártkatonákat fog az egyetem élére ültetni, hogy mindezzel a hallgatók semmit sem fognak nyerni, cserébe mindent elveszíthetnek. Ha az egyetem és az egyetemi karok vezetősége a hallgatói érdekeket tartotta volna szem előtt, akkor nemmel szavazott volna, már csak azért is, mert a PTE-re járó hallgatók egyértelműen állást foglaltak az ügyben, kérték, sőt könyörögtek az egyetem vezetőségének, hogy ne mondjanak igent a modellváltásra.
Fel kell tenni a kérdést, hogy ezzel mit nyert az egyetem?
Nőttek a tanári bérek? Valamelyest igen, de ne legyünk hülyék mindennek egy normális országban a modellváltás nélkül is meg kellett volna történnie, attól, hogy most nem államnak nevezzük a fenntartót, a pénz még ugyanúgy az államtól jön, ha a kormánynak célja lett volna rendezni az egyetemi tanárok és kutatók bérét, enélkül is megtehette volna. Egyébként is, a tavalyi béremelés mennyit is ér, látva a mostani inflációt? Semmit. Pontosan!
Persze biztosan akadnak olyan szereplői a történetnek, akik remekül jártak ezzel, a júdás pénz is pénz, csak abba a fránya tükörbe ne kellene benézni, ugye? Biztos vannak nyertesei a modellváltásnak, a gond az, hogy nem azok, akikről ez az egész szól, ők pedig az úgynevezett egyetemi hallgatók. Az ösztöndíjak és a szociálistámogatások legjobb tudomásom szerint nem emelkedtek (személy szerint PhD. hallgatóként havonta 140 ezer forintot kaptam tavaly – idénre passzíváltattam, de nem hallottam róla, hogy ez az összeg nőtt volna), a kollégiumokba és a tantermekbe cserébe hideg van, szerencsétlen hallgatók pedig hősugárzót sem használhatnak, mert nincs pénz fizetni a számlákat. Ahogy nézem ez egy újabb unortodox sikertörténet, amit megkoronáz a tény, hogy innentől kezdve a Pécsi Tudományegyetem diákjai nem fognak tudni Erasmus programon részt venni.
Akik a modellváltásra szavaztak, legalább egy minimálisan szégyellik most magukat? Remélem igen. Van rá okuk. Innen nézve még nagyobb tisztelet illeti meg azokat a kari vezetőket, akik mertek nemmel szavazni, akik mertek nemet mondani a kormány akaratára. Kár, hogy belőlük volt kevesebb.
Végül pedig emlékezzünk meg arról, hogy a kormány a modellváltás előtt azt az ígéretet tette a PTE Szenátusának, hogy így majd több pénzhez jut az egyetem, mégpedig honnan? Bizony, az Európai Uniótól. Akkor azt mondták, hogy majd a helyreállítási alapból érkezik pénz az egyetemre. Innen távolról nézve mindez vicces, nevetni azonban nincs kedvünk. Mert nem az egyetem vezetősége, nem a kurátorok, és nem a kormány jár rosszul, hanem azok a szerencsétlen hallgatók, akik semmiről sem tehetnek.
Az Európai Bizottság a Szabad Európának megerősítette, hogy már korábban jelezte a magyar kormánynak: aggályos a fideszes vezetők részvétele az egyetemeket fenntartó alapítványokban. A korrekciós lépésre a kormány ígéretet tett, meg is lépte, de aztán mégis lehetővé tette a maradásukat. Ezért függesztette fel az Erasmus+- és a Horizont programot az Európai Tanács az érintett intézmények esetében. Márciusig kell rendezni a vitás kérdést, különben jövőre lecsúsznak az érintett hallgatók és kutatók az uniós támogatásokról.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által felhasznált uniós támogatások átláthatóságának biztosítása egyike annak a 17 korrekciós intézkedésnek, amelyekről Magyarország a feltételességi rendelet alapján megállapodott az Európai Bizottsággal (EB)– közölte a testület.
Az EB már tavaly év közben jelezte a magyar kormánynak, hogy álláspontja szerint az alapítványi fenntartású egyetemek esetében nincs biztosítva az uniós támogatások közérdekű felhasználásának átláthatósága.
Az EB a Szabad Európa kérdésére megerősítette, hogy a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022. szeptember 30-ig törvényt módosít, amelyben rendezi ezt a helyzetet, és az összeférhetetlenségek elkerülését is megoldja. Az intézkedés kulcsfontosságú végrehajtási lépése a két törvénymódosítás elfogadása volt.
Az Országgyűlés 2022. október 4-én elfogadta a 2022. évi XXIX. törvényt, amely módosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését. Ezt a törvényt 2022. október 10-én hirdették ki és október 13-án lépett hatályba. Egy másik törvényt is módosítottak, amely kimondja, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott intézmények kötelesek közbeszerzési eljárásokat lefolytatni. A közfeladatot ellátó vagyonkezelőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is módosították.
Ahogy más állatfajokat, úgy a hüllőket is elérte és kebelezi be, alakítja át egyre jobban kénye kedvére a divatőrület. Különc, extra, vagány kinézetük révén egyre többen vágynak és adják fejüket egy ilyen egzotikus kedvenc tartására sajnos.
Legyen szó agámáról, kaméleonról, különböző kígyókról, varánuszokról és sorolhatnánk. Azonban sokszor a már így is önnön természetüknél fogva különlegesen kinéző hüllő fajokat az emberi birtoklási vágy és a még extrémebb, még vagányabb, még ritkább iránti önző, gyarló vágya hajtja az újabb és újabb színváltozatok és más genetikai „deformitások” létrehozása felé. Hiszen egyszerű a képlet, minél „egyedibb”, annál nagyobb a profit egy-egy ilyen egyed esetében.
Igen, ritkán előfordulhatnak színváltozatok a természetben is, akár beszélhetünk albinizmusról vagy épp leucisztikus egyedekről. De itt akkor a természet rendje dönt affelől, hogy az az adott gén kiszelektálódik-e vagy, mint evolúciós fejlődési lépcső továbbadódik generációról generációra és hosszú idő után rögzül az adott faj fennmaradását, alkalmazkodását segítve egy-egy környezeti tényezőhöz. Bár ez a túl feltűnő színű egyedek esetében a természetben (pl: albínó), mivel rejtőzni képtelenek például a fák lombkoronái között vagy épp zsákmány ejtésnél jelent hátrányt, sokszor jár természetes szelekcióval, halállal az adott egyedre nézve. Továbbá, tudjuk-e előre, hogy ezek a mesterségesen létrehozott újabb-és újabb színváltozatok, milyen egészségügyi károsodásokat rejtenek? Leopárd gekkók esetében az ún. enigma színváltozat létrehozása után derült fény annak egészségügyi hátulütőjére, amely nem más, mint az „enigma-szindróma” és már nem csak a színváltozat egyedeire korlátozódik, hanem párosítva más normál színváltozattal azok utódait is sújthatja (enyhébb tünetek: fej egy oldalra való folyamatos tartása, vagy épp a fej folyamatos feltartás, ún. csillagvizsgáló nézés, zsákmány eltévesztése mindig vadászatkor, súlyosabb esetben folyamatos körbe-körbe pörgés, forgás egy irányba). Csak egy említése a sok közül…
De vajon megállunk-e itt? A színeknél és mintázatoknál?
A válasz sajnos igen egyszerű…nem!
A 21. századi ember úgy tekintek ezekre a csodálatos élőlényekre, mint személyes genetikai játszóterükre, hiszen nem áll meg csakis az újabbnál-újabb színek és mintázatok rengetegének létrehozásánál. A minél nagyobb profittól megrészegülve hoz létre a természetüktől teljesen idegen külsőket; például az ún. pikkely nélküli egyedeket, akik valóban részlegesen vagy teljesen pikkelyhiánnyal bírnak. Hangzatosan egyedi névvel illetve szakállas agámák esetében az ún. silk-back (selyemhátú), sisakos kaméleonok esetében a pie-bald alak, de ugyanúgy sújtja ez a különféle kígyófajokat és már lassan a tejukat, varánuszokat is…
Miért is probléma ez?
Ezzel a mesterséges genetikai módosítással pont azt vesszük el tőlük, amit a természet megadott nekik és nem véletlenül! A pikkelyeket! A pikkelyeket, amely csak rájuk jellemzőek, amellyel ők szinte sérthetetlenek, zordak, masszívak és különcök. A pikkelyek, amelyek védik őket a kiszáradástól, a harapás vagy más mechanikai sérülésektől, a nap (mesterséges körülmények között a melegítő izzó) perzselő melegétől és az UV sugárzástól. Nonszensz, hogy egy Ausztrália sivatagjainak szélsőséges körülményeihez maximálisan alkalmazkodott hüllő, a szakállas agáma ne tudjon a számára létfontosságú izzó alatt napozni, mert bőrsérülése, égése lehet tőle. Azonban a pikkelyektől való megfosztás problémája nem áll meg ennyiben. Számos problémát okoz ez vedléseknél is. Míg a pikkelyek átjárhatóak, megtartják a nedvességet, kemény védelmet adva a különböző felületekhez való hozzá dörgölőzés során, mely a vedlést könnyíti meg, addig a selyem hátúaknak, pikkely nélkülieknek a vedlési időszakban számos mechanikai sérüléssel kell szembenézniük pikkely hiányában sok esetben csak kókuszolajos kenegetéssel tudnak megszabadulni az elhalt bőr rétegtől. Továbbá nem képesek pikkely hiányában vizet felvenni a testük felületével csak szájon át, sem megtartani azt testükben. Sorolhatnánk a hátrányokat napestig.
De talán a dióhéjban összefoglaltakból is látszik, hogy ezen egyedek létrehozatala kimeríti az állatkínzás fogalmát. Hiszen saját etológiai tulajdonságaiknak megfelelően nem képesek élni! Ez ellen pedig egy dolgot tehetünk, ha „nem”-et mondunk e divatőrületre és vásárlással nem támogatjuk.
Meg kellene érteni, hogy a hüllők nem kérnek belőlünk! Nem háziállatok, nem kopogtatnak az ajtónkon, hogy adjunk nekik otthont egy szűk üvegterrárium mélyén bezárva 30 évre. Hanem megvívják saját harcaikat kint a természetes élőhelyükön az elemekkel, a változásokkal szemben, alkamazkodnak, változnak, ahogy tették ezt mindig is közel a 320 millió évük alatt folyamatosan.
Mielőtt más élőlényt kezdünk kényünkre, kedvünkre változtatni, gondoljuk bele, mi lenne, ha ez éppen velünk történne!
Írta:
Szalánczi Judit, WeFeNn kurátora
Exo Center egzotikus szakállatorvosi rendelő, vezető asszisztens
