Isten a bajban is hűségesen szeret, és idén különösen fontos, hogy ezt tudatosítsuk magunkban – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek húsvét alkalmából az MTI-nek.
Erdő Péter felidézte: Jézus az utolsó vacsora végén elénekelte a széderestét lezáró úgynevezett hallél zsoltárokat. A befejező, 118. zsoltár lehetett talán az utolsó, amelyet Jézus elénekelt vagy elimádkozott a tanítványokkal. Záró sorai így szólnak: „adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké szeret minket”. És Jézus tudatosan, a szenvedésére, a kereszthalálra készülve adott hálát az Atyának.
A bíboros fontosnak nevezte, hogy idén húsvétkor is „tudjunk hálát adni Istennek”, aki örökké szeret és a bajban sem hagy magunkra minket.
Erdő Péter szólt arról, hogy miközben az egy éve tartó járvány mindenkit kimerít, sokan el vannak keseredve, azt tapasztalja, hogy a segítségnyújtás, a családi, rokoni, egyházközségi kapcsolatrendszerek az elzártság ellenére erősödtek. Egy év alatt természetessé vált, hogy a közösség tagjai jobban odafigyelnek egymásra, és nem hagyják elszigetelődni sem magukat, sem másokat.
Azt is mondta, nem félnek attól, hogy a hívek a járvány idején bevezetett korlátozások miatt elszoknak a templomba járástól. Egyelőre éppen „ennek a fordítottja működik”, sokan telefonálnak, hogy mikor lehet végre szentmisén részt venni, hol lehet áldozni. „Mi pedig alig várjuk”, hogy javuljon a járványügyi helyzet, enyhüljenek a korlátozások, minden újra a megszokott módon működjön és teljesíthetők legyenek a hívek kívánságai – jelezte.
Erdő Péter arról, hogy az emberiség a járvány után ugyanott folytatja-e az életét, ahol 2020 elején abbahagyta, azt felelte, óriási, törésszerű változásra nem számít ugyan, de egészen ugyanolyan sem lesz az élet, mint volt. Példaként említette a virtuális tér szerepének növekedését.
Elmondta, számos online nemzetközi konferencián vett részt az elmúlt hónapokban, és a Szentszék kongregációi is online tartották meg plenáris üléseiket. Megjegyezte, igaz, hogy fárasztó három és fél órát ülni a számítógép előtt, de kevésbé időigényes és megterhelő, mint oda-vissza repülni. Ennél is fontosabb, hogy sokkal kevesebb környezetkárosító kerozint használnak, ha online tartják a megbeszélések, konferenciák egy részét.
Természetesen a személyes találkozásnak nagyon sok, a távközlés útján nem helyettesíthető tartalma és üzenete is van. Hiába igyekeznek sok egyházi eseményt, szertartást online megtartani, érzik a hívekkel közös ünnepek, búcsúk, a papok feltöltődését és továbbképzését szolgáló lelkigyakorlatok, találkozók és a világi munkatársakkal, hitoktatókkal, egyházközségi vezetőkkel – máskor rendszeres – találkozások fájó hiányát. „Nagyszerű élmény lesz majd újra találkozni” – tette hozzá.
A bíboros kitért arra is: a 2020 őszéről a világjárvány miatt idén szeptemberre halasztott budapesti eucharisztikus világkongresszus előkészületei a járvány idején is folyamatosak, rendszeresen egyeztetnek a Szentszékkel, és legalább háromféle forgatókönyvet kidolgoztak a különböző, lehetséges járványügyi helyzeteknek megfelelően. De akármelyik válik valóra, mindegyiket elő kell készíteni, és ez nagyon nehéz a teljes bizonytalanság miatt – mondta. Példaként említette a logisztikát, a külföldről érkező vendégek meghívását, regisztrálását, amit szinte lehetetlen elkezdeni úgy, hogy a szállodák nem fogadhatnak vendégeket, és nem tudják, hogy mikor nyithatnak ki.
Hozzátette: akárhogy is alakul a helyzet, a kongresszust megelőző egy-két hónapban feltehetően igen intenzív munkának néznek elébe.
Forrás: mti.hu
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
