Bár az idei év húsvéti időszaka ismét más – és a 2021-es, még talán a tavalyinál is nehezebb – mégis próbáljunk meg építkezni a húsvéti gondolatkörből, töltődjünk szűk családi körben, jelentse számunkra az ünnep egy jobb időszak reményét, eljövetelét.
A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Ez az ünnepkör Krisztus központúságával a hívók által leginkább várt főünnep. Az Újszövetség leírásából ismerjük, hogy Jézus a pénteki keresztre feszítése utáni harmadik napon feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a bűnöktől és a szenvedésektől, de megváltotta vele az emberek bűneit. Vasárnapi feltámadásával pedig győzelmeskedett a halál felett.
A felemelő vallási ünnepen kívül mindannyiunk számára a húsvéti ünnepek egyben a tavasz eljövetelét is jelentik. A húsvéti ünnepkörhöz tartozó szimbólumaink is ezt jelképezik. A húsvéti kisnyúl és a kiscsibe, a virágzó barkaág és aranyvessző. A termékenység mindenkori megtestesítője pedig a húsvéti hímes tojás.
Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, és a húsvéti ünnepkör legmozgalmasabb napjait hozza el. Ez a hét egyben a nagyböjt utolsó hete, amely nagyszombattal zárul. Jézus virágvasárnapon vonult be Jeruzsálembe, az emberek pálmaágakkal, örömmámorban, ujjongva fogadták. A keresztény hagyománynak megfelelően a katolikus templomok virágvasárnap ünnepi körmenettel, barkaszenteléssel emlékeznek az eseményre. A katolikus egyház szertartásának része ezen a napon a barkaszentelés, a néphagyományban a megszentelt barka egész évben bajelhárító, védelmező erőt biztosít a ház lakóinak.
Ezt követi nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda. A nagyhét napjai a tavaszi újjászületést is jelentik. A természet megújulását és a közelgő ünnepet elődeink nagy gonddal várták. A nagyhét tiszteletére ki kellett takarítani a házat és a hozzá tartozó melléképületeket, istállókat is, a szerszámokkal. A lelkek megtisztítását pedig a böjt mellett a gyónás és az áldozás jelentette.
Nagycsütörtök a teljes elcsendesedés napja, Ezen a napon még a harangok is elhallgatnak, ma úgy mondjuk, hogy a „harangok Rómába mennek”. Ez az utolsó vacsora napja, Jézus elbúcsúzott tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.
Nagypénteken a szenvedésekre emlékezünk, mert ezen a napon idézzük fel Jézus Krisztus kínszenvedéseit, kereszthalálát és temetését.
Nagyszombat a húsvétot megelőző nagyhét három napos ünnepkörének utolsó napja. A hagyományos leírások alapján tudjuk, hogy ezen a napon Jézus holtan feküdt a sírjában. A kereszténység nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli Jézus feltámadását.
Húsvétvasárnap a feltámadás ünnepe. Véget ér a böjti tilalom. Helyébe kerül a női munkákat tiltó nap. Ezen a napon nem szabad seperni, főzni és mosni, a férfiak pedig ezen a napon az állatokat nem fogták be munkára. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki.
Húsvéthétfő a fiatalság napja. Ehhez naphoz kötődik a locsolkodás szokása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hitalapjához kötődik a szokás, amelynek aztán polgárosodott formája a kölnivízzel történő locsolás. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, mely szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő, ujjongó jeruzsálemi asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal is kapcsolatban van, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára is.
