Konstans hibák lépnek fel (alkatrészrobbanások, leállások) a Paks 2-höz hasonlóan orosz fejlesztésű új, belorusz atomerőműben.
A kormány nyugodt, az ellenzék feszült a nemrég átadott, a tervezett paksi blokkok “mintaerőműveként” beharangozott új belorusz atomerőmű rendszeres hibái miatt – foglalható össze Oláh Lajos és Süli János bővítésért felelős tárca nélküli miniszter minapi parlamenti levelezése. A DK-s politikus felidézi, hogy az Európai Parlament a biztonsági kockázatok és a műszaki hiányosságok miatt az asztraveci egység leállítását követeli– olvashatjuk a Greenfo oldalán.
Tavaly novemberben az átadások után transzformátorrobbanások miatt a belső védelmi rendszer állította le Alekszandr Lukasenko. Kilenc napi javítás után indult újra az áramtermelés, ezt követően pedig December 3 és 21 között a reaktorhűtő rendszer hibái miatt állt az egység.
SŐT A LEGFONTOSABB ALKATRÉSZT, A REAKTORTARTÁLYT LE IS EJTETTÉK, AMIT A PAKS 2-T IS ÉPÍTŐ OROSZ ROSZATOM CSAK MINSZK NYOMÁSÁRA CSERÉLT KI ÚJRA.
Az asztraveci blokk próbaüzeme zajlik – hívja fel a figyelmet a miniszter. Ez a tesztidőszakkal együtt pontosan azt a célt szolgálja, hogy az esetlegesen felmerülő műszaki problémákat kiküszöbölve az atomerőművet megfelelően felkészítsék a folyamatos, biztonságos villamosenergia-termelésre, vagyis a kereskedelmi üzemre – teszi hozzá.
Süli János propagandafordulatai közül is kihámozható tehát, hogy a belorusz egység az Unió és szakhatóságai négy évvel ezelőtti javaslatainak máig nem tett mindenben eleget. A magyar kormányt mégsem aggasztják Paks 2 “mintaerőművének” problémái, szemben például az egységtől félszáz kilométerre található litvánokkal, akik kezdettől fogva hevesen ellenzik a fejlesztést. Az Országos Atomenergia Hivatal értékelte a belorusz erőmű meghibásodásait, a felhasználható információ bekerült Paks II. engedélyezési tételei közé és ha szükséges, előírásokat tesznek – közölte lapunkkal az ügy kapcsán két hónapja a hatóság – olvashatjuk az oldalon.
Megrendítő képek készültek a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának (AITK) sárga és vörös zónájából. A képriport bepillantást enged oda, ahova egyikünk sem szeretne kerülni. A Semmelweis Egyetem ezzel elindított egy fotósorozatot, amellyel az egyetem COVID-ellátásban leginkább érintett területeit mutatják be.
Az AITK 2020. április 14-e óta vesz részt a legsúlyosabb állapotú, intenzív terápiás ellátást igénylő koronavírusos betegek ellátásában.
„Elsősorban két irányból kerülnek hozzánk betegek: egyrészt a sürgősségi osztályról, másrészt az egyetemen bent fekvő koronavírusos betegek számára is mi biztosítjuk az intenzív terápiás hátteret, vagyis, ha instabillá válik egy beteg állapota, akkor azonnal átvesszük. Általánosságban elmondható, hogy a kórházba kerülő koronavírusos betegek körülbelül 10 százaléka kerül intenzív osztályra, és átlagosan 2-6 hetet töltenek ott, ami egy meglehetősen hosszú idő, és rendkívül komplex intenzív terápiát kell biztosítanunk” – nyilatkozta egy korábbi interjúban Dr. Gál János, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatója.
„Az egyetem munkatársainak még soha ennyi intenzív terápiára szoruló beteget nem kellett ellátniuk, de elkötelezettek aziránt, hogy a rendkívüli helyzetben is helytálljanak a betegek gyógyulása érdekében” – áll az egyetem oldalán.
Forrás: semmelweis.hu A felvételeket Kovács Attila, az egyetem Kommunikációs Igazgatóságának fényképésze készítette.
Az újrahasznosítás fogalma talán már senkinek sem új. Azt jelenti, hogy az újabb és újabb nyersanyag igénybevétel helyett, a már meglévőt hasznosítsuk újra, annak érdekében, hogy – a szeméttermelés mellett- az üvegházhatású gázok kibocsájtását csökkentsük. Ez azért rendkívül fontos, mert az üvegházgázok több, mint 50%-át a nyersanyagok kitermelésével és feldolgozásával juttatjuk a Föld légkörébe.
Hol kezdődik a változás?
A legfontosabb -, mint megannyi más témával kapcsolatban is- a megfelelő, gyerekkorban kezdődő edukáció. Az óvódákban és általános iskolákban manapság már egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az újrahasznosításról és szelektív hulladékgyűjtésről szóló foglalkozások, programok, tanórák. Nem csak arra kell rámutatni, hogy melyik kukába, mit lehet dobni, hanem, hogy az újrafelhasználható anyagokra nem kell úgy tekintenünk, mint szemétre. Ezek ugyanis sokféle alapanyagként is szolgálhatnak. Az újrahasznosítást egy kis kreativitással párosulva akár értékes használati tárgyak is készíthetők, illetve a szelektív hulladékgyűjtés megkönnyíti a további feldolgozhatóságot is. Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy ez is egy folyamat, amihez tanulásra és tapasztalatra van szükség. Ám mindenképp megéri, hiszen a ha szerepet vállalunk a globális hulladékcsökkentésben, akkor le veszünk valamennyi terhet a bolygónk válláról.
Mit és hova dobjak?
A háztartási szemét szelektív kukákba való elhelyezésével kapcsolatban, még mindig sok a legenda és tévhit, amit már ideje lenne végleg elfelejtenünk. Helyette pedig a megfelelő módon szétválogatni a szemetet annak érdekében, hogy minél többet újrahasznosíthassanak belőle.
Papír, fém, műanyag, üveg Minden önkormányzat más és más szerződéssel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy melyik hulladékot melyik konténerben kell elhelyezni és, hogy melyek azok, amiket egyáltalán nem is lehet. Érdemes ezért előzetesen tájékozódni a lakóhelyünkön, hogy mit és hogyan érdemes elkülönítve gyűjteni. A Baranya megye területén kihelyezett Dél-Kom Nonprofit Kft. konténereiben a papír-, műanyag-, és fémhulladék gyűjthető szelektíven. Ide kattintva juthatsz további információhoz, hogy pontosan miket dobhatsz bele ezekbe a speciális gyűjtőkbe.
Elektronikus hulladék A már nem használt, vagy tönkrement elektronikai hulladékoknak külön gyűjtőpontok vannak kijelölve, ám a legtöbb elektronikai áruháznak a feladatai közé tartozik ezeket visszavenni. Ezeket is darabjaikra lehet szedni és a még működő, jó állapotú alkatrészeket fel is lehet használni egy másik formában. De még inkább fontos az, hogy ezeket semmiképp, ne dobjuk a szemétbe, hiszen ezek a mérgező fémek nagy környezetkárosító hatással bírnak.
Textíliák Ugyan nem jön velünk szembe minden sarkon, de léteznek kihelyezett konténerek a textilhulladékoknak is, amelyekben elhelyezhetjük a már megunt, elnyűtt, felesleges ruhadarabjainkat. Ezek sorsáról a kiválogatás után döntenek. Abban az esetben, ha már önmagában nem használható, akkor gépronggyá alakítják és rászorulóknak adják őket, ám ha jó minőségű az adott ruha darab, akkor valószínűleg új tulajdonos vár rájuk.
Elemek, gyógyszerek, fáradt olaj A lemerült, régi elemeket elemgyűjtő pontokon, a lejárt gyógyszereket általában a gyógyszertárakban, a fáradt olajat pedig szintén az arra kijelölt helyen kell leadni. Viszont mindenképp érdemes előzetesen utánakérdezni vagy utánanézni.
Az index.hu 2019-ben készített YouTube videója igencsak hasznos gyorstalpalóval szolgálhat a szelektív hulladékgyűjtésről, ezért mindenkinek ajánlom a figyelmébe, aki otthon, házon belül is tenne valamit a bolygóért.
Biztos, hogy a szemétbe kell dobni?
Mindenki a legújabbat, a lentrendibbet, a legszebbet akarja, mindenki az újdonságra vágyik. De hol ér ez véget? Sem költséghatékonyság, sem a Föld leterheltsége szempontjából nem éri meg, a még kiválóan működő műszaki cikket újra cserélni, illetve a fél vagy egy éve vásárolt ruhát kidobni, mert már kiment a divatból. Becsüljük meg, amink van és ha nem muszáj, ne vegyük meg mindig mindenből a legfrissebb kiadást. Azonban, ha mindenképp meg akarunk válni valamilyen jó állapotú tulajdonunktól, érdemes elgondolkozni azon, hogy a szemétbe dobás helyett továbbadjuk valakinek, akinek örömet okozna vagy szüksége van rá. Ezzel meghosszabbítjuk az adott tárgy élettartamát és jót is teszünk valakiért.
A mai napon, március 18-án jelent meg az a hivatalos dokumentum, miszerint a Fidesz képviselői kilépnek az Európai Néppártból – közölte Novák Katalin a Twitteren.
„Eljött a búcsú ideje” – kommentálta a kilépést Novák Katalin.
A Twitteren annak a levélnek a képe látható, amit a Fidesz az EPP főtitkárának, Antonio López-Istúriz White-nak címzett, és amiben annyi szerepel, hogy a Fidesz a továbbiakban nem kívánja megőrizni tagságát az Európai Néppártban.
A kilépésről már március 3-án, az Európai Néppárt alapszabály-módosítása után döntött a Fidesz, amely szerint nem csak tagokat, hanem egész delegációkat lehet kizárni és felfüggeszteni a néppárti képviselőcsoportból.
Ezt az alapszabály-módosítást akkor a Fidesz az ellenük intézett támadásként értékelte, aminek következményeként döntöttek a kilépés mellett. A Fidesz koalíciós partnere, a KDNP ennek ellenére egyelőre marad az Európai Néppártban, ezt Hölvényi György európai parlamenti képviselő erősítette meg az Indexnek. Mint mondta, a KDNP tagságát nem függesztette fel az EPP, csak a Fideszét, ebből következőleg pedig nincs is indokuk arra, hogy távozzanak.
Kevés orvostanhallgató vállalna önkéntes munkát a Pécsi Koronavírus Ellátó Központban – erről árulkodik az az e-mail, amit egy hallgató juttatott el híradóknak: A levélben arra kérik a diákokat, vállaljanak műszakot, mert nagy szükség van rájuk. Az egyetem szerint az ellátás folyamatos, a betegek ellátása rendben folyik. – írja az ATV.
A orvostanhallgató juttatta el a levelet az ATV-hez, amely szerint már kedd délelőttre sem találtak önkéntes hallgatókat, a Pécsi Koronavírus Ellátó Központban. A levél azt sugallja: nagy a baj és hatalmas szükség lenne az ellátásban az önkéntesekre is.
Szentivánszkyné Örkényi Anna, az Egyesített Egészségügyi Intézmények főigazgatója az ATV-nek azt mondta: nagyon rossz a helyzet, sok szakemberre van szükség, viszont már most is csak nagyon nehezen tudnának plusz főt az intézmények rendelkezésére bocsátani. „A járóbeteg szakrendelésnek folyamatosan üzemelnie kell, és az oltópontok működtetését is meg kell oldanunk” – magyarázta a főigazgató, hozzátéve: a jövőről semmi határozottat nem tud állítani.
A baranyai megyeszékhely költségvetését 49 milliárd 247 millió forint kiadási és bevételi főösszeggel fogadták el – derül ki az önkormányzat 2021. évi büdzséjével kapcsolatos, Pécs hivatalos internetes oldalán közzétett dokumentumokból.
A baranyai megyeszékhely 2021-es összevont költségvetési mérlege szerint a büdzsé a tavalyinál több mint 5,7 milliárd forinttal magasabb költségvetési bevétellel számol.
A kiadási főösszegen belül beruházásokra több mint 10,25 milliárd forintos kiadást irányoz elő a büdzsé, ami 2,7 milliárd forinttal haladja meg a 2020-as összeget, ugyanakkor személyi juttatásokra a tavalyi 8,3 milliárd forint helyett 2021-ben 7,6 milliárd forintot fordít az önkormányzat.
A pécsi önkormányzat a büdzsé tervezésekor az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos többletkiadások és gazdasági okok miatt elmaradt bevételek, továbbá a kormány által elvont források 3,77 milliárd forintos terhet jelentettek Pécsnek 2020-ban, s ez az összeg 2021-ben további 5,77 milliárd forinttal nőhet. Emiatt pontosan 5,77 milliárd forintnyi kompenzációt vár el Pécs a kormányzattól, s épít be a város az idei költségvetésébe.
A közleményben akkor azt is jelezték, hogy amennyiben a város a remélt összeg helyett egyáltalán nem részesül idén kormányzati kompenzációban, akkor egy ezzel kalkuláló intézkedési terv lépne életbe.
Ennek értelmében csökkentenék a járvány elleni védekezés dologi költségeit, kevesebb jutna útjavításokra, elmaradna a többi között a szúnyogirtás, az őszi lombgyűjtés, a közterületek takarítása, helyi buszjáratok szűnnének meg, lekapcsolnák a közvilágítást az éjjeli órákban és karácsonykor sem lenne díszkivilágítás a megyeszékhelyen.
A pécsi közgyűlésben ellenzéki szerepet betöltő Fidesz városházi frakcióvezetője, Csizmadia Péter az MTI-hez – szintén a költségvetés elfogadása előtt megküldött – közleményében azt írta, hogy a kormányzati kompenzáció esetleges hiányával kapcsolatos intézkedési terv „felesleges riadalomra ad csupán okot”.
A képviselő ugyanakkor módosító javaslatokat juttatott el a büdzsé elfogadása előtt a városvezetéshez. Azt szerette volna elérni, hogy csökkenjenek a cégvezetői bérek, vonják vissza a „bizalmasok helyzetbe hozását lehetővé tevő döntéseket”, „szüntessék meg a politikai kifizetőhelyeket”, és részesüljenek az oltásban részt vállaló háziorvosok egyszeri, 500 ezer forintos elismerésben, 2021. végéig kapjanak moratóriumot az iparűzési adó megfizetése alól a bajba jutott kisvállalkozók, s biztosítsanak 100 ezer forint összegű bérpótló támogatást a munkájukat elveszítő szállodai, vendéglátóipari dolgozók számára. A képviselő később közösségi oldalán azt írta, hogy „a városvezető szivárványkoalíció” végül elutasította helyi takarékossági és gazdaságvédelmi módosító javaslatait.
Múlt héten tájékoztatta a lakosságot a Biokom Nkft., hogy megszépül a Niké-szobor környezete, de emellett további park-megújítási munkák is várhatóak.
– Elindítottuk „Pécs Parkjai Megújulnak” programunkat, amelynek keretében célul tűztük ki, hogy évente 3-4 parkot, zöldterületet megszépítünk. Ezt az idei évben várhatóan túl is fogjuk teljesíteni, hiszen sok parkunkra ráfért már a megújulás, munkatársaink dolgoznak már a Niké szobor környezetében, a Tettyén, a Panoráma sétányon, illetve a Malomvölgyi parkerdőben is, de még idén megújul a Czinderi park, a Puskin tér és a Mandulás tornapálya is. A munkákban részt vesz társaságunk karbantartó-, zöldterület fenntartó- és erdőgazdálkodási részlege, asztalosüzeme és kertészeti csoportja. Az önkormányzati képviselők segítségével, azt gondolom, igazán szembetűnő változások fogják fogadni a parkokba kilátogató pécsieket. – adott tájékoztatást Meixner Barna, a Biokom Nkft. társ-ügyvezetője.
A tettyei panoráma sétány esetében a munkákat megelőzte a Duna-Dráva Nemzeti Park szakembereivel tartott közös területbejárás, hiszen természetvédelmi területről van szó. Régóta fennálló problémát jelent, hogy az egyébként természetvédelmi területnek számító szikla, a panoráma látványára vágyó kilátogatók miatt folyamatosan pusztul, erodálódik. A sziklát a Nemzeti Park munkatársainak szakvéleménye szerint védeni kell, ezért az arra való – egyébként veszélyes – felmászás helyett, nem messze attól egy új „panoráma terasz” létesül. A munkák során megújul a tettyei híd (fa szerkezetű sétány), felújítják a régi padokat és hulladékgyűjtő-edényeket, amelyek mellé újakat helyeznek ki, pótolják a hiányzó pollereket, eltávolítják a kilátást mára szinte teljesen korlátozó invazív jellegű bálványfa telepeket, gyomnövényeket, helyettük a parkosítási munkák keretében őshonos, tájba illő facsemetéket, cserjéket, palántákat ültetnek, valamint a sétány melletti gyepfelületek is bemutatják – természetvédelmi szemlélettel.
Idén biztosan elmarad a VOLT és a Balaton Sound, a népszerű, komoly headlinereket felvonultató vidéki fesztiválok időpontját átették 2022-re – tudta meg az Index a szervezőktől. Lobenwein Norbert, a VOLT alapítója szerint lehetetlen egy nyár eleji nagy fesztivál biztonságos megvalósítása, ennek ellenére bíznak abban, hogy látogatók megértik a döntésüket.
Hangsúlyozta: egyelőre azonban nem látják annak realitását, hogy nyár közepére a nemzetközi turisztikai forgalom ilyen mértékben újrainduljon Európa szerte, mindemellett pedig a hazai közönségünk biztonsága és egészsége számukra mindennél fontosabb.
Ezért azt a fájó döntést kellett meghoznunk, hogy legközelebb 2022-ben nyitjuk meg a fesztivál kapuit – írja az index
A szervezők szerint túl nagy a kockázat, a járvány harmadik hullámának közepén nem látják, hogy mikor lehetne elindítani a szervezést, a népszerűsítést, a jegyértékesítést, ezért döntöttek úgy, hogy 2021-ben is elmarad mindkét nagy zenei fesztivál.
Ünnepi motívumok díszítik Siklós városát. A tavalyi két helyszín után immáron a város több pontján megjelentek a húsvét és pünkösd közeledtét hirdető tojások és nyulak.
A korai rendezvények és programok a járvány hozta helyzetben sajnos elmaradnak, de a városvezetés elkötelezett abban, hogy az ünnepekhez méltó díszítés tegye színesebbé a mindennapokat Siklóson.
A 20 órai kijárási tilalom miatt nem lehet sokáig sétálni az utcákon, így egy kis galériában mutatjuk be a város ünnepi hangulatának arcait a legcsendesebb órákban.
Az elmúlt héten egyedi élményben volt részünk: frissen sült házi kenyeret kóstolhattunk és még kecskét is fejhettünk Bali Péter és felesége, Baliné Saródi Írisz birtokán. A család hosszú évek óta foglalkozik házi kenyér és kecskesajt készítésével, amelyet Pécsett a Búza téri piacon is meg lehet vásárolni. Miközben a kenyér és kakaós, valamint a fahéjas csiga készült, a vállalkozásról, a jó házi kenyér és sajt titkáról, valamint a vállalkozók jelenlegi helyzetéről beszélgettünk velük.
Mióta foglalkoznak kenyérsütéssel?
S. Í.: 2004 óta foglalkozom kenyérsütéssel, de akkor még nem árusítottam. Az indíttatásom először egy kellemetlen esemény volt: általában elég kenyeret vásároltam a családomnak, de 2004 első napján egész egyszerűen sehol nem kaptunk kenyeret a Kertvárosban. Ekkor határoztam el, hogy ilyen többet nem fordulhat elő és én magam kezdek el kenyérsütéssel foglalkozni. Még azon a héten beszereztem az első kenyérsütő gépemet és elkezdtem kenyereket készíteni. Ekkor még csak családi fogyasztásra. Nem sokkal később már kovászos kenyeret is sütöttem. A piacra csak 2014-ben mentünk ki vele, azóta én csak ezzel foglalkozom. 5 évvel ezelőttig kézzel dagasztottam a kenyereket, azóta már sikerült egy erre a célra alkalmas dagasztógépet beszerezni.
Fotó: Hegedűs Tünde
Hogyan jött ehhez a kecskesajt készítése?
S.Í.: A férjem 2013-ban szerzett be két kecskét. Ekkor jött az ötlet, hogy több kecskével lehetne kecskesajtot készíteni, akár eladásra is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy először a kecskesajttal voltunk kint a Búza téri piacon. Ott javasolták nekünk, hogy próbálkozzunk a kenyér kihozatalával is, mert a jó minőségű házi péksüteményekre mindig van igény. Most már tudjuk, hogy érdemes volt a tanácsot megfogadni, főleg, mert kenyeret az évben bármikor tudunk készíteni, a sajt viszont szezonális termék.
Fotó: Hegedűs Tünde
Mennyi idő alatt készülnek el azok a kenyerek és sajtok, amiket a piacon látunk?
S.Í.: Ez egy elég hosszú folyamat, ami a kovász etetésével kezdődik. Ennek az ideje alkalmanként változó, de nagyjából 10-14 óra. Ezután következik az autolízis, a dagasztás, és a hajtogatás, ez utóbbi több alkalommal. Majd csütörtök este teszem be a sütőbe az első kenyeret, ami péntekre készül a piacra.
A sajt esetén az érlelt sajtoknál az érlelés folyamata több hónap. A friss sajt elkészítése sokkal gyorsabb, de itt is fontos a gondos préselés, sózás, hogy a sajtnak a sava távozzon. Csak ezt követően vákuum csomagoljuk és visszük ki a piacra. Ez a folyamat másoknál sokszor elmarad, viszont ennek az lesz az eredménye, hogy a csomagolás alján felgyülemlik a víz és a savó, így a vevő valójában kevesebb sajtot kap a pénzéért, mint amennyi a címkén szerepel. Én ezt nem szeretem.
Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy a kecskesajtunk 100%-ig kecsketejből készül. Ez azért lényeges ugyanis a kecsketej laktózmentes, emiatt a laktózérzékenyek sokan veszik. Tehát ha csak egy minimális tehéntejet is tartalmaz, és ezt nem közlik a vevővel, az nagyon veszélyes lehet.
Fotó: Hegedűs Tünde
Milyen termékeket árulnak és melyik a legnépszerűbb?
B.P.: Azt tapasztaljuk, hogy bármennyire is népszerűek a különböző rozs- és tönkölybúza-kenyerek, a legnépszerűbb mégiscsak a fehér kenyér. De szerencsére az összes termékünket szívesen viszik.
S.Í.: A fehér kenyéren kívül persze sok minden más is van. Készítünk tönkölybúza-kenyeret 100% tönkölybúzából, de rozs kenyerünk is van, 100%-os is, de olyan is, ami 70 % rozs, és mellette pirított hagyma is kerül a kenyérbe. A fehér- a rozs- és tönkölybúzakenyér állandó termék, ezenkívül időnként szerepel a kínálatunkban például céklás-diós, burgonyás, kukoricás, vagy sajtos kenyér is. Szezonban készítek kakukkfüves-oregánós-bazsalikomos-kecskesajtos bagettet. Ezenkívül mindig kínálunk valamilyen kovászos finom pékárut és süteményt is. Igazából ez a terméktipus az, amiben kiélem a kreativitásom, mert a kenyér és a sajt készítése állandó, ebbe viszont mindig tudok egy kis változatosságot belecsempészni. A kakaós és fahéjas csigákat is nagyon szeretem, de szívesen készítek diós,szezonális gyümölcsös süteményt, és népszerű a levendulás-kecske ordás sütemény is.
B.P.: Egy ideig kemencés kenyeret is készítettünk, de az nagyon körülményes. Az optimális hőmérséklet ugyanis, amiben készülhet, 250 fokos. De csak egy nagyon rövid ideig lehet a kemencét ezen a hőmérsékleten tartani. Ezért általában felmelegítjük 280 fokra, akkor kezdjük a sütést, és közben visszahűl a jó hőmérsékletre. De ezzel a módszerrel csak néhány kenyeret lehetett egyszerre elkészíteni, sokkal kevesebbet, mint amennyire igény lenne, ezért felhagytunk vele.
Fotó: Hegedűs Tünde
Készítenek gluténmentes termékeket is?
S.Í.: Azt nem készítünk. Igazából ahhoz, hogy felelősen tudjunk gluténmentes kenyeret készíteni, az kellene, hogy teljesen külön eszközökkel, külön helységbe készítsük el, különben már a levegőben és az eszközökön is van glutén, ami érintkezik a kenyérrel és már ebből is baj lehet. 2 évvel ezelőttig mint kistermelő a saját konyhámban sütöttem a kenyereket. Azóta – miután a legidősebb lányunk elköltözött – ki tudtam alakítani egy műhelyt, de még mindig nem tudnám külön helyen készíteni a gluténmentes kenyeret. Ezért inkább ez kimarad.
A piacon kívül más vásárlók is vannak?
S.Í.: Igen, vannak éttermek, akiknek állandó jelleggel szállítunk, vagyis szállítanánk, mert sajnos a koronavírus okozta zárások miatt a viszonteladóik száma nagyon lecsökkent. De foglalkozunk kiszállítással is, és szerencsére sokan érdeklődnek iránta. Kezdetben ingyenesen szállítottunk ki, de az számunkra is sok kiadással járt. Jelenleg 300 forintért szállítunk ki, ha a vásárlás összege eléri az 1.200 forintot. Ennek ellenére azért remélem, hogy minél előbb nyithatnak az éttermek és visszatér az élet a régi kerékvágásba.
Szerintem valamennyien ebben reménykedünk. 🙂 Köszönöm az interjút!
