Kezdőlap Blog Oldal 2738

Eltűnés miatt keresik Hüse János Istvánt

0

A férfit a pécsi rendőrök jelenleg is keresik.

A Pécsi Rendőrkapitányság 02010-157/249/2021. körözési számon eljárást folytat az ismeretlen helyen tartózkodó 60 éves Hüse János István eltűnése ügyében.

A férfi 2021. március 18-án 11 óra körül a vasasi lakhelyéről ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem ad magáról. A felkutatására tett rendőri intézkedések eddig nem vezettek eredményre.

Hüse János István körülbelül 165 cm magas, erősebb testalkatú. Haja ősz, rövid, szeme barna. Eltűnésekor fekete bőrkabátot, fekete farmert és fekete bőrcipőt viselt.

Kérjük, hogy aki a képen látható férfi tartózkodási helyéről vagy eltűnésének körülményéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon.

Forrás: police.hu

Fotó: police.hu

Mozizzon velünk! A délszláv háború hajnalán forgatott Horvátországban a Pécs TV

0

Délszláv háború. Az idősebb baranyaiak még élénken emlékeznek a 90-es évekre, amikor tőlünk alig pár kilométerre egymásra lőttek az emberek, ahol ezrek haltak meg, százezrek menekültek el. A XX. század a Balkánon kezdődött, és a Balkánon ért véget, szokták mondani a történészek. S ha belegondolunk, ez valóban így van: az I. Világháború is a Balkánon robbant ki, és a XX. század bántóan sok fegyveres konfliktusa közül is az utolsó a Balkánon zajlott.

Egészen elképesztő felvételekre bukkantunk, a háború kitörése utáni napokban járt a Pécs TV stábja Baranya horvátországi területein, ahol a helyi magyar lakosságot kérdezték arról, hogy mit éreznek, mire gondolnak, hogy látják a jövőt. Drámai képsorok, a falu határában pedig már ott sorakozik a Jugoszláv Néphadsereg páncélos hadosztálya. Ekkor még páran bíztak abban, hogy nem történik meg a szörnyűség, hogy a háború végül elkerüli Baranyát, azonban sajnos nem így lett, a háború Jugoszlávia egész területére megérkezett. Filmezzen velünk, idézze fel a drámai képsorokat, a Csorba Győző könyvtár jóvoltából!

Fotó: EPA/MAJA ILIC.

Ön beolttatja magát, vagy sem? Szavazzon!

Egyértelműen látszik a kormány és az operatív törzs kommunikációjából is, hogy csak akkor lehet nyitás, ha a védettséggel rendelkezők száma legalább 2,5 millió főt eléri, ehhez pedig arra van szükség, hogy minél több ember kapjon védőoltást. Az is világosan kivehető, hogy a korlátozások alól egyelőre csak azok fognak szabadulni, akik rendelkeznek védettséget igazoló dokumentummal, a többiekre a szigorú korlátozások vélhetően továbbra is vonatkozni fognak.

A lakosság körében egyre nő azok száma, akik szeretnének védőoltást, ezzel együtt minden nap csökken a szkeptikus száma is. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy Önök mit gondolnak jelenleg a védőoltásokról, oltakoznak-e vagy sem.

A férfi okos, a nő szép: nem mi mondjuk, hanem a Google

0

Érdekes kísérlet zajlik az interneten, a Google magyar-angol fordítójába írhatunk be bizonyos állításokat, például „Ő szép”, „Ő okos”, „Ő mosogat” és láthatjuk, hogy a fordítóprogram miként titulálja az egyik mondatot nőhöz (she), a másikat férfihoz (he).

Mi is kipróbáltuk, általános dolgokat írtunk be a fordítóba, és valóban döbbenetes, hogy mennyire a tipikus sztereotípiák mentén fordította azt át a szoftver. A férfi okos, erős, focizik, részeg, érti a matekot és orvos, miközben a nő szép, énekel, ha szülőről van szó, a Google szerint az is inkább nő, de a nők balettoznak, mosogatnak, és „természetesen” sírni is csak a nők sírnak, eszerint. Ráadásul többször is kipróbáltuk és minden esetben ugyanúgy fordított a program, mindig a férfi volt az okos, a nő a szép, minden esetben elkülönültek egymástól a maszkulinnak és femininnek tartott foglalkozások, tulajdonságok, cselekvések. Íme az eredmény:

Persze a Google csak egy nagy számítógép, a dolog hátterében a programozók állnak, akik eszerint kalibrálták be a rendszert, és vélhetően többségük férfi volt.

Mindenesetre érdekes, hogy az amerikai tech-óriás ilyen mértékben, ennyire ósdi módon különbözteti meg egymástól a két társadalmi nemet.

Két héttel kislánya születése után meghalt egy baranyai anyuka, a férj szerint orvosi mulasztás történt

0

Tragikus hirtelenséggel, két héttel a szülés után hunyt el egy sásdi anyukat, írja a Blikk.

A férj szerint orvosi mulasztás történhetett, a kismama néhány nappal a szülés előtt rosszul lett, kórházba szállították és kiderült, hogy terhességi mérgezése van. Hatórás vajúdás után derült ki, hogy nincs minden rendben: a magzatburok megrepedésekor vették észre, hogy a baba emésztése már beindult és a magzatvíz ürülékes, ami rendkívül fertőzésveszélyes. Ekkor sürgősségi császármetszést végeztek az asszonyon.

Sebestyén Péter, a nő férje elmondta a lapnak, hogy feleségén végeztek laborvizsgálatokat, minden érték rendben volt, a babának viszont nem csináltak. A mulasztás két nap múlva derült ki, amikor Brigitta jelezte, hogy a kislány egyre erőtlenebb és nagy kiterjedésű vörös foltok jelentek meg a testén. A gyermekorvos közölte, hogy nagy a baj, vért pedig csak ekkor vettek tőle először. Kiderült: a fertőzöttségi szintje hétszerese a megfelelőnek, másnapra pedig még tovább romlott az állapota

A kislány életét szerencsére sikerült megmenteni, azonban az anyuka állapota folyamatosna romlott, eleinte köhögött és hányt, aztán elsápadt, verte a víz, gyengék voltak az izmai, étlenség és álmatlanság is gyötörte, a végén pedig már állni sem tudott a lábán. A férj hiába hívta az ügyeletet, elmondása alapján nem jöttek ki, azt mondták, hogy biztos csak idegei állapotú a baj. Éppen ezért előbb pszichológushoz küldték a nőt, és csak ezután került kórházba, sajnos túl későn.

Később meglett a pontos diagnózis: a nő mélyvénás- és tüdőembóliát kapott, amit egyébként el lehetett volna kerülni, ha a szülés után vérhígítót kap – nyilatkozta a Blikknek az édesapa.

A teljes történet itt olvasható.

Régióbizottság a járványról: Európa oltson mindenkit, akit csak lehet, mindennel, amivel csak lehet, az oltási útlevél pedig legyen a fokozatos nyitás eszköze!

Az Európai Unió helyi önkormányzati képviselőiből álló Európai Régióbizottság plenáris ülésén, az EU  COVID19 járványügyi politikájának vitáján Stella Kyriakides asszony – az Európai Bizottság egészségügyi és élelmiszerbiztonsági biztosa – volt a referáló. Nem volt könnyű dolga, mert záporoztak rá, illetve az Európai Bizottságra a kritikák és a kérdések – önkormányzati képviselőktől, akik mindenütt a „frontvonalban” szembesülnek a járvány következményeivel

A képviselők – köztük Kóbor József pécsi önkormányzati képviselő (LMP) az Európai Szövetség Európai frakciócsoport vezérszónokaként – határozott, következetes és egyértelmű kommunikációs politikát kértek az EU-tól. A fokozatos nyitás eszközeként külön Kóbor és mások is külön hangsúlyozták az európai oltási útlevél mihamarabbi bevezetését minden olyan vakcinára, amelyet akár az EMA (az Európai Unió egészségügyi hatósága), akár egy vagy több EU ország egészségügyi hatóságai elismertek és bevezettek, tehát akár kínaira, vagy oroszra. Ez ugyanis a legjobb motiváció arra, hogy az emberek oltassák magukat, másrészt a fokozatos nyitás reményét adja, mert az útlevél bírtokosai folyamatosan mentesülhetnének a korlátozások alól.

A vakcinapolitika nem lehet üzleti és politikai érdekeknek alárendelve, és az EU utasítsa el a zsarolást , a helyzettel való visszaélését egyes politikai és gazdasági érdekcsoportoknak. Mindennel oltsanak, amivel lehet, és minél több embert minél gyorsabban!

Kóbor utalt azokra a társadalmi feszültségekre, amelyeket az egyes országok szelektív oltáspolitikája okoz (pl. a tanárok hatra sorolása, miközben az iskolák nyitva voltak, stb…)

Beszéltek arról is, hogy a frontvonalban a helyi önkormányzatok vannak, és elfogadhatatlan, hogy ehhez képest nagyon kevés segítséget és információt kapnak.

 A biztos asszony szemlátomást figyelt az éles megfogalmazásokra. Igy például az Európai Bizottság (az EU „kormánya”) például már támogatja a mindenre kiterjedő európai oltási útlevelet, miközben az Európai Tanács és a Parlament még „emberjogi” aggályok miatt vitatja azt.

Fontos lesz a védettségi igazolvány a nyitásnál, de vajon mit jelenthet mindez?

Az újraindítás tervében lesz olyan időszak, amikor bizonyos szolgáltatásokat a védettségi igazolvánnyal rendelkezők tudnak igénybe venni. – mondta ma reggel a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök.

A nemzeti konzultáció eredménye szerint 65%-a azt a választ adta, hogy aki oltási igazolvánnyal rendelkezik, azaz megkapta az első oltást, vagy van PCR tesztje, ami igazolja, hogy átesett a víruson, azoknak lesz olyan szolgáltatás, amit az újra nyitás előtt igénybe fognak tudni venni.

De vajon a gyakorlatban mit jelenthet mindez?

Könnyen előfordulhat, hogy bebizonyosodik mindaz, amit az elmúlt hetekben pletykáltak, miszerint azok, akik rendelkeznek védettségi igazolványokkal, hamarosan újra mehetnek étterembe, kávézóba, moziba, színházba. Nem lenne egyébként meglepő, hiszen 2021-ben gyakorlatilag biztosan nem utazhat külföldre, vagy nem ülhet repülőbe az a személy akinek nincs ilyen igazolványa, vagy érvényes, egy-két napnál nem régebbi PCR-tesztje.

Ennek fényében valóban nem csoda, hogy folyamatosan azt kéri a kormány, hogy regisztráljunk a védőoltásokra, hiszen most már biztosan a védettséggel rendelkezők számától fog függeni az újra nyitás. Az első – fokozott – nyitásra akkor lesz lehetőség, ha ez a szám eléri a 2,5 millió főt, ami mostani számítások alapján egyébként kettő, de maximum három hét múlva összejöhet. Így elsőkörben ez a 2,5 millió ember szabadulhat a lezárások alól, ők kaphatják vissza a szabad(abb) életüket. Ha minden igaz erről hétvégén fog dönteni a kormány és az operatív törzs.

Orbán: maradnak a korlátozások, de a védettséget jelentő igazolványok hamarosan enyhítést hozhatnak

Orbán Viktor reggel a Kossuth rádióban beszélt a járványügyi helyzetről.


Változatlanok maradnak a korlátozó intézkedések további – legalább – egy teljes hétig, lévén rekordokat döntöget a hullám, mondta el Orbán Viktor. 213-an meghaltak, soha ennyien nem voltak még kórházban, 1100 felett a lélegeztetőgépen lévők száma. A járványügyi szakértők szerint nem lehet most lazítani. Orbán szerint a kórházak van még szabad ágy és lélegeztetőgép a kórházakban, 1618 covidos ágy van, nem lélegeztetőgépes ágyból is van még 11.000.
Végzős medikus hallgatók fogják kapni az oltást, őket is bevonják a védekezésbe.

Növelni szeretnék az oltások számait, mivel, ahogy Orbán fogalmazott, az ország és a lakosság még nagyobb szigort már nem bírna el, ezért kell szerinte felpörgetnie a vakcinációt. Az iskolákat szeretnék mielőbb újra nyitni. A fiataloktól türelmet kér, cserébe szabad nyaruk lesz.

Beszélt a vállalkozókról is, tudja, hogy nehéz helyzetben vannak, igyekeznek bértámogatást adni, de tőlük is türelmet kér, ha újra tudják indítani a gazdaságot, akkor „erős és bőséges év lesz”.

A legfontosabb védekezési eszközt az oltások jelentik, minden héten négyszer-ötször annyi embert oltanak be, mint ahányan elkapják a vírust. Emellett készítik az újra nyitási tervet, a beoltottak száma áll a középpontban, csak fokozatosan fognak nyitni. Akkor lehet megtenni az első újra nyitási tervet, ha minden 65 évnél idősebb regisztráltat beoltanak.

2,5 millió oltott ember: ennyi kell, hogy lehessen lazítani. Jelenleg 1,5 milliónál tartunk, oltási igazolvánnyal 1,2 millióan rendelkeznek. A fokozatos nyitás azt jelenti, hogy a védettségi igazolványokkal rendelkezők felmentést kaphassanak bizonyos intézkedések alól. Nagyjából 2 millió védett emberünk van. Ha valaki úgy érzi, hogy átesett a víruson, de nem tesztelték, az elmehet egy laboratóriumba, megvizsgálják és ha bebizonyosodik, hogy volt már koronavírusos, akkor ő is kaphat igazolványt.


Az igazolvány pedig kelleni fog, ők előbb fognak enyhítéseket kapni.


Orbán azt is elmondta, hogy egyszerűbb lett volna két hétről dönteni, de egy hét alatt sok minden változhat, ezért hoztak ilyen döntést. A húsvét különösen kockázatos, hiszen ilyenkor többet érintkezünk. Jövőhéten fognak erről értekezni.

Kéri Orbán, hogy mindenki oltakozzon, akármelyik vakcinát kapja meg azt fogadja el.

Koronavírus szövődmények: komoly szívbetegségek, szívizomgyulladás léphet fel

0

Szívbelhártya-gyulladás, szívizomgyulladás, szívburokgyulladás – csak néhány a járvány újabb hullámában megbetegedetteknél tapasztalt szövődmények közül. Kásler Miklós tanácsadója egy rádióműsorban arról beszélt, hogy tervet állítottak össze a betegség lefolyása utáni szövődmények kezelésére.írja Szabad Európa.

Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára a Spirit FM-en egyebek között arról beszélt, hogy rövidesen ki fog menni egy miniszteri utasítás, ami alapján kell felállítani azokat az ambulanciákat, ahol azokat a betegeket lehet kezelni, akik átestek a Covid-szindrómán.

Kollár Lajos azt mondta, hogy a szövődmények, így a szívbelhártya-gyulladás, szívizomgyulladás, szívburokgyulladás és egyéb társbetegségek, főleg a fiatalokat érintik. Úgy fogalmazott, hogy döbbenetes számú olyan sportolóval találkozott, akik átestek a koronavíruson, látszólag meggyógyultak, negatív volt már a mintájuk, de nem tudták visszanyerni dinamizmusukat, életkedvüket. Mint mondja, majdnem mindegyiküknél kiderült valamilyen betegség a felsoroltak közül.

Favipiravir és Bamlanivimab

A szakember nagyon fontosnak nevezte, hogy a kezdeti állapotában fogják meg a betegséget, ehhez pedig, mint mondta gyógyszer kell. Két ilyen készítményt említett. Az egyik a Favipiravir, mint arról a Szabad Európa is beszámolt, ez az a japán készítmény, amelyet korábban csak kórházban alkalmaztak, de a múlt héten lehetővé tették az otthoni alkalmazását is. Orvos írhatja fel.

Kollár Lajos szerint az a cél, hogy a beteg már aznap megkapja ezt a szert, amikor kiderül, hogy a tesztje pozitív lett. Szerinte ezt, más gyógyszerekkel kiegészítve „például a vérlemezkéknek az összecsapódását megakadályozó gyógyszerrel, vagy D-vitaminnal, trombolitikus gyógyszerrel, nagyon jó hatást lehet elérni„.

A másik készítmény a Bamlanivimab – tavaly ősszel Donald Trump volt amerikai elnököt is kezelték vele –, amely a középsúlyos betegeknél a leghatékonyabb, Magyarországra másfél hónappal ezelőtt bekerült, és további szállítmányok várhatók.

Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.

Kevés másik európai országban sarcolják úgy a munkavállalókat, mint nálunk

0

Ha alacsony a fizetése, ne csodálkozzon: kevés másik európai országban sarcolják úgy a béreket, mint Magyarországon, és bár 2010 előtt sem volt rózsás a helyzet, ez az elmúlt években tovább romlott. Az EU-n belül a magyar munkavállalók a negyedik legkisebb nettó bért vihetik haza, de a bérekre rakódó adóterhelés szempontjából sem áll Magyarország előkelő helyen, nemcsak a régióban, de európai uniós szinten sem. – írja az Mfor.

A friss adatsor szerint az adóék mértéke Magyarországon 43,6 százalék volt 2020-ban, ami továbbra is a harmadik legmagasabb az EU-ban. A magyar kormánynál intenzívebben csak a német és a belga kormány sarcolja a munkabéreket, sorrendben 45, illetve 44,1 százalékkal.

Mi az adóék?
Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek  (vagyis a bruttó bér és az erre fizetendő munkaadói járulékok) összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.
A bruttó bérből a dolgozó fizet:

  • 15 százalék személyi jövedelemadót
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

A bruttó bérre vetítve a munkaadó fizet:

  • 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót
  • és 1,5 százalék szociális hozzájárulást.

A friss számok alapján az Mfor.hu azt írja, hogy a magyar kormánynál intenzívebben csak a német és a belga kormány sarcolja a munkabéreket, sorrendben 45, illetve 44,1 százalékkal. A legkevésbé egyébként a ciprusi (18,1 százalék), a svájci (19,4 százalék) és az ír kormány (24,1 százalék) terheli a munkabéreket.