Ez már a következő hónapokban is érezhető lesz, ugyanis a takarmányárak emelkedése miatt elkerülhetetlen lesz, hogy emelkedjen a hús, a tej, a tojás, valamint a hús- és tejalapú feldolgozott élelmiszerek ára – mondta az InfoRádiónak a hússzövetség elnöke. Éder Tamás szerint érdemi áremelkedésről lehet szó, nem pedig 1-2 százalékról a következő hónapokban. Ezekhez a tényezőkhöz hozzájön a sertéspestis és a baromfiinfluenza is, szakértők szerint ezért
drasztikus áremelkedéssel kell számolnunk
Azt is elmondták, hogy nem csak nálunk, hanem külföldön is drágulni fognak a húsok, tejtermékek és a tojás, globális folyamatokról van szó. Információink szerint akár 10-15 százalékkal is többe kerülhetnek ezek a termékek, a következő hónapoktól, s mivel a legalapvetőbb élelmiszerekről van szó, a lakosság is érezni fogja ennek hatásait.
A hatékony politikai irányítás a koronavírus-világjárvány elleni küzdelem sikerének előfeltétele, ez az izraeli lecke – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli és Andrej Babis cseh kormányfővel közös találkozóján Jeruzsálemben.
A jeruzsálemi King David szállodában tartott csúcstalálkozó fő témája a koronavírus-járvány elleni védekezés volt. „Ha vezetés van, akkor van esély a sikerre” – húzta alá Orbán Viktor. Rámutatott: cseh kollégájával együtt azért utazott Izraelbe, hogy megértse, hogyan vált az ország „a világjárvány elleni harc világbajnokává”, és hogyan követheti a példáját Magyarország. A miniszterelnök emlékeztetett rá: Magyarország és Izrael barátsága élő, és ennek egyik bizonyítéka, hogy az izraeli-magyar kereskedelem mérlege tavaly is nőtt, miközben a világkereskedelem mérlege több százalékkal csökkent.
Kiemelte: az izraeli kormány – a magyar kormánnyal együtt – támogatott egy izraeli befektetést, amelynek célja, hogy lélegeztetőgépeket gyártson Magyarország területén. Orbán Viktor megjegyezte: megtanulták, hogy egy világjárvány idején ezekből az eszközökből jobb ellátónak lenni, mint vevőnek. A magyar kormányfő kiemelte: a világ tele van bizonytalansággal, és sokan azt állítják, hogy a pandémiák korszaka vár ránk a jövőben. Elmondása szerint a hatékonyabb védekezés és felkészülés jegyében az izraeli miniszterelnök felvetette: Magyarország is vegyen részt egy közös nemzetközi erőfeszítésben, amelynek célja, hogy Izrael területén olyan létesítmények épüljenek ki, amelyek megkönnyítik a vakcinák és orvosságok kifejlesztését a jövőben. A felek emellett megállapodtak abban, hogy Magyarország csatlakozik az Izrael által előterjesztett nemzetközi kezdeményezéshez az oltást igazoló „zöld igazolványról”.
A Pécs Aktuál hírportál közölte Dr. Hargitai János képviselő gondolatait az új PMFC stadionról. A KDNP-s politikus szerint a város sportinfrastruktúrája elmaradott, szerinte Pécsen szinte semmi nincs, ami a sportot szolgálná, a stadion ennek a fejlesztésnek csak egy eleme, de az számos más pontot is tartalmaz. Hargitai azt is elmondta, hogy ez nem csak egy stadion lesz, hanem egyben egy közösségi tér is, ráadásul állítása szerint ezt a pénzt nem lehetne egészségügyre, vagy oktatásra költeni, azonban nincs ok csüggedésre, egy ilyen projekt megteremti a környezetet a fejlődéshez. Továbbá állítása szerint ez Pécsnek nem kerül semmibe, és mivel az ország minden pontján épült már stadion, kivéve ezt a régiót, ezért ez Pécsnek és a Dél-Dunántúlnak versenyhátrányt jelent. Azon kívül, hogy a pécsieknek ez nem kerül semmibe (de, kerül hiszen adóforintokból épül, a pécsiek adóforintjaiból is – a szerk.) olyan szerencsések leszünk, hogy még a haszon is nálunk fog maradni. Kár, hogy Magyarországon a stadionok semmilyen hasznot nem termelnek, sőt az üzemeltetésük a mai napig nem megoldott, sokszázmillió forintos tétel a költségek halmazában.
Hargitainak abban egyébként igaza volt, hogy úgy nem lehet várost fejleszteni, hogy ne történjen semmi, ne épüljön semmi.
Azonban az urbánus környezet fejlődése során nem feltétlenül a stadion az első dolog, ami az embernek beugrik, a „mire van szükség még” oldalon. Sportcélú beruházásokra egyébként szükség van, egy egészséges társadalom alapja a sport, de nem a professzionális, hanem a tömegsport. Ennek viszont korlátozottak a lehetőségei Pécsett. Alig van uszoda, nincs fürdő, kevés a jó minőségű futópálya, felnőtt játszótérből összesen kettő van, de a lakosság számára elérhető, reális áron kibérelhető tornacsarnokból sincs túl sok. A mozgásszegény életmódnak pedig nagyon súlyos egészségügyi és ezzel együtt nemzetgazdasági terhei vannak, azonban ha a lakosság számára a mindenkori kormányzat és/vagy önkormányzat nem teremti meg a sportolás feltételeit, ergo nem épít futópályákat, uszodákat, kondiparkokat, akkor ennek hiányában a lakosság többsége nem is fog sportolni. Ma a magyar társadalom 53 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást, részben ennek tudható be, hogy az EU legelhízottabb nemzete vagyunk, ami gyakorlatilag minden ismert betegség esetében súlyos rizikófaktor.
Hargitai Jánosnak igaza van, óriási szükség lenne beruházásokra, sportcélú beruházásokra is. A sport a primer prevenció része, a legolcsóbb gyógyszer minden nyavalyára, a legjobb módszer arra, hogy megőrizzük testi és szellemi fittségünket. Azonban ennek a módja nem egy 20-22 milliárdból megépülő stadion. A stadiont nem fogják a pécsi emberek használni. Még ha a lehető legokosabban épül meg, ki lehet alakítani a környezetében futópályát, konditermet, asztalitenisz központot, azonban maga a stadion még így is felesleges. Futópályát, konditermet, asztalitenisz központot, fallabda pályát, tekepályát, uszodát egy soha meg nem térülő, cserébe roppant drága stadion nélkül is lehetne építeni. Sőt, ha az aréna költségeit levesszük akkor bizony számtalan futópályát, kondiparkot és minden mást lehetne építeni, ami valóban hasznos a pécsi emberek számára és nem csak egy nagyon-nagyon szűk réteg szórakozását szolgálja.
Pécs városa nem azért maradt le a többi nagyvároshoz képest az elmúlt harmincévben, mert nem lett volna modern stadionunk, és nem egy ilyen létesítmény megléte a kulcs ahhoz, hogy felzárkózzunk. Pécs magas hozzáadott értékű munkahelyek teremtésével, az egyetemmel való együttműködéssel, közösséget szolgáló beruházások élénkítésével, reptér fejlesztéssel, technológiai újításokkal fog felzárkózni más városokhoz, és lesz valódi regionális központ. A stadionra szánt pénzt talán érdemesebb lenne ilyen és ehhez hasonló beruházásokra átcsoportosítani.
Ahogy korábbi cikkünkben is megírtuk, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón közölte, hogy 24 órán belül nyilvánosságra hozzák a kínaiakkal és oroszokkal kötött vakcinaszerződéseket.
A nyilvánosságra hozott szerződésekből kiderül, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 5 millió adag kínai Sinopharm vakcinát egy magyar gyógyszerkereskedő cégtől, a Danubia Pharma Kft.-től rendel, adagonként 30 euró plusz 5 százalék áfa összegért, a következő ütemezés szerint: 500 ezer adag március 15-ig, 500 ezer adag április 15-ig, 500 ezer adag május 15-ig, 3,5 millió adag június 15-ig, és az oltóanyagnak legalább a beszállítást követő hatodik hónapig felhasználhatónak kell lennie.
A szerződésből nem deül ki, hogy a Danubia Pharma Kft. mekkora haszonnal adja tovább a vakcinákat a magyar államnak.
Az orosz oltóanyagot az NNK közvetlenül egy bejegyzett moszkvai céggtől vásárolja. Először háromezer, majd egymillió adag Szputnyik-V vakcinára kötöttek szerződést 19,9 dolláros egységáron. Ebből 300 ezer adag vakcinát a szerződés életbe lépésétől számítva 30 napon belül, félmillió adagot 60 napon belül, végül 200 ezer adagot 90 napon belül kell szállítania az orosz cégnek.
Elsőként Dániában elővigyázatosságból két hétre felfüggesztették az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több bejelentés érkezett arról, hogy vérrög képződött egyes beoltottak szervezetében.
A dán egészségügyi hatóság szóvivője úgy fogalmazott, „nem volt könnyű döntés, mivel az országban épp a legfontosabb oltási folyamat zajlik.” Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy jelenleg nem lehet olyan következtetést levonni, amely szerint összefüggés lenne az oltás és a vérrögképződés között.
Egyre több ország követi Dániát
Ausztriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Luxemburgban is hasonló intézkedéseket hoztak, de csak egy bizonyos AstraZeneca-szállítmányra vonatkozóan – értesült a 444.hu. Norvégia és Izland is felfüggeszti az oltást az AstraZenecával, Olaszország pedig megtiltja az ABV2856 jelzésű szállítmányban érkezett vakcina alkalmazását.
Az MHRA december 30-án engedélyezte az Oxford/AstraZeneca-vakcina forgalmazását, és az oltóanyag alkalmazása január 4-én kezdődött az Egyesült Királyságban. A december 8-án indult brit oltási kampányban az Oxford/AstraZeneca-vakcinát, valamint a Pfizer gyógyszergyár és a BioNTech biotechnológiai vállalat közös oltóanyagát használják.
A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint országszerte eddig csaknem 23 millióan kapták meg az első adagot valamelyik vakcinából; a második dózist 1,25 millió embernek adták be.
A brit gyógyszerfelügyelet szerint nincs összefüggés az oltóanyag és a vérrögképződés között
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) csütörtöki közleménye szerint a rendelkezésre álló adatok nem erősítik meg, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag okozta volna a Dániában észlelt vérrögképződéseket.
Phil Bryan, az MHRA oltóanyagbiztonsági igazgatója a felügyelet által csütörtök délután ismertetett felhívásában azt kérte, hogy mindenki, akit az egészségügyi hatóságok oltásra hívtak be, adassa be magának az oltóanyagot. A brit gyógyszerfelügyelet oltóanyagbiztonsági igazgatója csütörtöki közleményében szintén kiemelte: semmi nem erősíti meg, hogy a Dániában észlelt vérrögképződéseket az AstraZeneca oltóanyaga okozta volna. Phil Bryan professzor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban eddig 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.
Az MHRA vezető szakértője szerint a vérrögképződés nem szokatlan jelenség, és természetes okai is vannak. Hozzátette, hogy a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság szoros figyelemmel követi az ügyet, de megismételte: a rendelkezésre álló bizonyítékok nem erősítik meg, hogy az AstraZeneca-oltóanyag lenne a dániai vérrögképződéses esetek oka.
10 évvel ezelőtt, március 11-én hatalmas földrengés rázta meg Japán keleti részét. A földmozgás okozta szökőárban súlyosan megsérült a Fukusimaban található atomerőmű. Több tíz kilométeres sugarú körben szennyezte be a környezetet. Ezt a balesetet a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála besorolása szerinti 7-es fokozatúnak minősítették, ami a legsúlyosabb besorolásnak számít, Csernobil is ezt az osztályozást kapta.
Az atomkatasztrófa évfordulóján Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője és Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője tartott sajtótájékoztatót.
Keresztes elmondta, hogy a fukusimai atomerőmű-baleset alapvetően rengette meg a nukleáris energiába vetett bizalmat, több ország is átértékelte az energiapolitikáját ezt követően. Egyértelmű, hogy az atomenergia nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos.
„Mi ezen a napon ismét benyújtottunk egy határozati javaslatot az Országgyűlés elé, aminek célja a paksi bővítést megalapozó szerződés felmondása és a paksi bővítés projektjének a leállítása”- jelentette be a frakcióvezető.
A LMP politikusa azt is elmondta, hogy a paksi bővítést az orosz félnek pályázat nélkül ítélték oda, mivel a kormányzat úgy ítélte meg, hogy kizárólag az oroszok alkalmasak a megvalósításra, ennek ellenére sokéves csúszásban van a projekt. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Duna vize nem lesz elegendő az új blokkok hűtésére.
A kormány megszüntettek az energiapolitikáért felelős államtitkárságot, ezért jelenleg nem lehet tudni, hogy a kormányzaton belül pontosan ki felel a nukleáris biztonság kérdéseiért. Ráadásul az Országos Atomenergiai Hivatal számára nagy kihívást jelent a beruházás hatalmas dokumentációjának a kezelése, mivel komoly szakemberhiánnyal küzd az szervezet.
A paksi beruházás költségeibe nem számolják bele a mostani erőmű leszerelésének és a nukleáris hulladék elszállításának a költségeit. Ráadásul a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését eddig még sehol nem tudták megoldani. Erre jelenleg Magyarországon sincs meg a megfelelő technológia. Ennek ellenére Pécstől nem messze már évek óta folyik a kutatás egy atomtemető létesítése kapcsán. Sehol máshol nincs példa arra, hogy egy ekkora városhoz ilyen közel helyezzenek el magas aktivitású radioaktív hulladékot.
A Bodára tervezett atomtemetőről Orbán Viktor még 2015-ben azt mondta, hogy a pécsiek és a környékben élők megkérdezése nélkül nem fog megvalósulni. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy a kutatás tovább folytatódik. Az LMP kezdeményezésére Pécs önkormányzata határozottan kijelentette, hogy nem kér a város az atomtemetőből.
„Ha a jövő évben megtörténik a kormányváltás, akkor Pécs közelében nem lesz atomtemető” – jelentette ki Keresztes.
Kóbor József elmondta, hogy az atomenergia két piszkos vége is érinti Pécset, egyik oldalon az uránbátya kapcsán, másik oldalon pedig a tervezett atomtemető miatt. Az uránbánya estében is elfogadott a pécsi önkormányzat egy határozatot, amiben ellenzi a város a bánya újranyitását. Azonban a képviselő arra figyelmeztet, hogy ez még nem jelent teljes garanciát arra, hogy az uránbánya újbóli megnyitására vonatkozó szándék megszűnt volna az állami cégek részéről.
Az atomtemető kapcsán elmondta Kóbor, hogy más országok gyakorlatával ellentétben a kormány nem jelölt ki alternatív helyszínt a bodai területen kívül. A magyar kormánnyal szemben ellenpéldaként Csehországot hozta fel a politikus, ahol hét helyszínt is megjelöltek és ezek közül az állam a lakosság megkérdezése után fog dönteni.
Európában 40 atomreaktort fognak leállítani a közeljövőben, az ebből keletkező radioaktív hulladék elhelyezése kapcsán egyetlen egy esetben sem jelöltek ki akkora város körzetét, mint Pécs.
Kóbor ígéretet tett azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament önkormányzatokkal foglakozó szervében, a Régiók Bizottságában is képviselni fogja Pécs érdekeit, az atomtemetővel szemben.
Olyanokat veszítünk el, akiknek 20-30-40 évük lenne hátra. Az ember próbálja védeni magát, de nem tudok nem belegondolni abba, hogy van egy 15 éves gyereke, akinek az érettségijét se fogja megélni, nemhogy az unokáját lássa.
Erről beszélt a 444.hu-nak egy vidéki kórházban dolgozó, neve elhallgatását kérő orvos.
Jelenleg 8329 koronavírusos beteget ápolnak kórházakban, 911-en pedig lélegeztetőgépre szorulnak. Egyre több kórház telik meg, és bár nyitnak új covid-osztályokat, információink szerint vannak helyek, ahol hiába teszik mindezt, a személyzet hiányában szélmalomharcnak látszik a küzdelem. Az orvosoknak már mérlegelniük kell, hogy kinek jut intenzíves ágy, és kinek nem. Ergo dönteniük kell: ki kap esélyt arra, hogy éljen, és ki nem. Hiszen aki intenzívre kerül, annak van némi esélye a túlélésre, aki viszont nem, az nem kapja meg a legmagasabb szintű ellátást. Egyszerűen sem hely, sem szakember nincs elég, ha egy beteg meghal, vagy meggyógyul azonnal más fekszik az ágyába.
Annyira tele vannak, hogy a súlyos alapbetegségekkel küzdő 70-80 éveseket nem küldik tovább intenzív osztályra.
Meg sem tudják fontolni. Ezek a betegek el sem jutnak odáig, hogy megkapják a legmagasabb szintű ellátást. Van, akiről tudjuk, hogy nem is segítene rajta, mert mondjuk leukémiája van, és nagyon legyengült az immunrendszere. De van, akit három éve fel tudtunk volna venni az intenzívre
– mondta az orvos.
Éppen ezért a koronavírusos halálozások többsége nem is az intenzíven történik, hanem azok között, akiknek nem jut hely az intenzíven.
Egy budapesti kórházban dolgozó orvos azt mondta, tavaly tavasszal még 80-90 évesek voltak a legrosszabb állapotban, a második hullámban 50-60 évesek, most még fiatalabbak, 30-50 évesek.
Vannak köztük olyanok, akik korábban makkegészségesek voltak, és ijesztően gyorsan beomlik a tüdejük. A 444-nek nyilatkozó mind az öt orvos erről a jelenségről számolt be.
Gyakori probléma, hogy a háztartásokban nem tudják, mi a teendő azokkal a hulladékokkal, amelyek nem férnek be a tárolóedénybe. Sokan a hulladék illegális elhelyezését választják ilyenkor, és a tárolóedények mellé vagy félreeső útszéli területekre hordják szemetüket. Pedig a Dél-Kom Nonprofit Kft. által működtetett pécsi hulladékkezelési közszolgáltatás lakossági partnerei részére több költséghatékony vagy térítésmentes megoldási lehetőséget kínál a hulladékok szabályos és környezetkímélő elhelyezésére.
Az egyik lehetőség, hogy a cég ügyfélszolgálatán megfelelő jelzéssel ellátott zsákot vásárolunk, amennyiben a megszokottnál több hulladék keletkezik otthonunkban. A megtöltött zsákokat a tárolóedény mellé kell helyezni a szokásos szállítási napokon. A zsák ára tartalmazza a hulladék elszállításával, kezelésével kapcsolatos költségeket is. Ez a megoldás kimondottan az alkalmanként, például nagytakarítások során képződő háztartási többlethulladék gyűjtésére és elszállítására szolgál. Nem célszerű állandó jelleggel használni, hiszen minden háztartásnak úgy kell megválasztania a hulladéktároló edény méretét, hogy az összhangban legyen az ingatlanhasználók életvitelével, a termelődő hulladék mennyiségével.
Másik lehetőség, hogy évente két alkalommal – a közszolgáltató honlapján (www.delkom.hu) is megtalálható hulladékszállítási menetrendben előzetesen meghirdetett időpontokban – igénybe vehetjük a lomtalanítást is. Ennek keretében a háztartásban feleslegessé vált, a rendszeresített hulladékgyűjtő edényben méretük miatt el nem helyezhető, kiselejtezett lomot (pl. nagyobb méretű berendezési tárgyakat, bútorokat, ágybetéteket stb.) szállítja el ingyenesen a Közszolgáltató. A honlap részletes tájékoztatást nyújt a kihelyezhető hulladékokról.
A harmadik lehetőség a többletszemét hulladékudvarban történő elhelyezése is. Ez a szolgáltatás a lakosság részére egész évben, folyamatosan biztosított. Ingyenesen az a pécsi lakos veheti igénybe, aki személyazonosságát, lakcímét hitelt érdemlően igazolja, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette, és nem rendelkezik díjhátralékkal.
A városban három hulladékudvar áll a pécsiek rendelkezésére a háztartásban keletkező, elkülönítetten gyűjtött hulladékok átvételére. A Dél-Kom Nonprofit Kft. hulladékudvarai Pécsett a következők: az Eperfás úti hulladékgyűjtő udvar (7628 Pécs, Eperfás út 3.), a Zöld Pont Hulladékgyűjtő udvar (7631 Pécs, Postagalamb u. 3.) és a Pécs I. Hulladékgyűjtő udvar és átrakóállomás (7633 Pécs, Szigeti tanya 12-14.). A hulladékudvarok hétfőtől szombatig 7-től 15 óráig tartanak nyitva.
A hulladékudvarokban csak a hulladékfajtánként elkülönítetten gyűjtött, nem szennyezett hulladékok adhatók le. A hulladékudvarok a szelektíven gyűjtött papír, műanyag, üveg, feleslegessé váló elektromos tárgyak, eszközök, lomok, valamint személygépjármű gumiabroncsok és a lakóingatlanoknál képződő veszélyes hulladékok (fáradt olaj, festék, oldószer, növényvédőszer maradék, gyógyszerek stb.) átvételére is szolgálnak.
A hulladékudvarban zöldhulladék is elhelyezhető. Január elsejétől változott az átvétel rendje: a faágak csak darabolva és kötegelve adhatók le (max. 5 cm ág átmérőig), elvágható, drótmentes kötegelő anyaggal átkötve, 2 méternél nem hosszabb, kézzel rakodható kötegekben. A darabolás és a kötegelés a konténerek kapacitásának hatékonyabb kihasználását eredményezi, ami a gazdaságosabb tárolás és szállítás alapfeltétele.
A szabályozás – tekintettel az égetési tilalom miatt folyamatosan emelkedő mennyiségre – a folyamatosan érkező ügyfelek gyors és fennakadás mentes kiszolgálása, és a költségek minimalizálása érdekében született.
A közszolgáltató honlapján részletes tájékoztató olvasható az átadható hulladékok fajtáiról és a térítésmentesen leadható, éves lakossági mennyiségekről: (www.delkom.hu/pecsi-hulladekudvarok).
Mindannyiunk érdeke egy tisztább, élhetőbb városi környezet megteremtése, ezért a Dél-Kom Nonprofit Kft. arra kéri a lakosságot, hogy éljenek a fent bemutatott környezetbarát lehetőségekkel, és a járuljanak hozzá a városi közterületek tisztántartásához.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta a Kormányinfón, hogy az adatok azt bizonyítják, hogy a harmadik hullám felfutó szakaszban van, ma 8312 új fertőzöttet regisztráltak, és elhunyt 172 beteg. Lélegeztetőgépre pedig 911 embernek van szüksége. Ezzel is kérte, hogy mindenki tartsa be a korlátozó intézkedéseket.
Gulyás közölte, hogy a tegnapi adatok szerint, már 1,1 millió magyar megkapta az első oltását, és 327 ezren pedig már a második oltást is. Ezzel Európában nekünk a második legmasabb az átoltottságunk. Hozzátette, hogy naponta a lakosság 0.6 százalékát oltják be. “Ehhez azonban oltóanyagra van szükség és regisztrációra van szükség” – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Emellett jó hírként közölte azt is, hogy ma reggel 450 ezer kínai Sinovac érkezett Magyarországra, ezzel már 1 millió kínai oltóanyagot kaptunk.
Húsvétig a regisztrált 65 fölötti korosztályt vélhetően sikerül majd teljes egészében beoltani. De így is több százezer idős ember még nem regisztrált. Őket Müller Cecília levélben fogja hamarosan megkeresni, hogy rábeszélje őket az oltásra. A mai adatok alapján 3,2 millió közelében van az oltásra regisztráltak száma.
Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldal, azon belül is Gyurcsány Ferenc fejezzék be az oltásellenes kampányt.
AKIK GYURCSÁNY FERENC MIATT NEM OLTATJÁK BE MAGUKAT, AZOK EMIATT MEG IS HALHATNAK.
tette hozzá Gulyás.
A miniszter bejelentette, hogy a kormány döntött arról, hogy 24 órán belül nyilvánosságra hozzák a kínaiakkal és oroszokkal kötött vakcinaszerződéseket. Az uniós vakcinabeszerzések szerződéseit viszont nem lehet nyilvánosságra hozni, de Gulyás az Európai Bizottsághoz fordul, hogy ezek is nyilvánosságra hozhatóak legyenek.
Gulyás a gazdasági helyzetről közölte, hogy a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel segít a minden fodrásznak, kozmetikusnak, bolti eladónak, ugyanis senkit nem hagynak az út szélén. Ezért a bértámogatást kiterjesztették, és adókönnyítéseket is adtak. A szigorúbb korlátozások miatt bezárt vállalkozásoknak is biztosítják a 10 millió forintos újraindítási gyorskölcsönt. A bértámogatásokat időben utalják, eddig több mint 50 milliárd forintot fizettek ki. – írja a Jövő TV.
Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk: heteken belül nagyüzem lesz a hazai erdőkben. A vírus okozta elzártságától elgyötört városlakók hada fogja lerohanni az addigra virágpompájába öltöző tavaszi erdőt. Azonban nem árt tudni, hogy éppen a leglátogatottabb turistacélpontok, a fővárosközeli mészköves hegyek, dombok napsütötte oldalai, vagy az Alföld tanösvényei egyben a tavaszi virágritkaságok termőhelyei, ahol a tavaszi virágszőnyeg közepette nem ritkán igazi, nagy eszmei értékű, ám rendkívül ritka és sérülékeny fajokkal is találkozhatunk, amelyekből egyetlen tő véletlen elpusztítása is komoly veszteség.
Ráadásul a ritka növények sajátossága, hogy nem úgy ritkák, mint például a fehér orrszarvú vagy éppen hazai erdeinkben a hiúz, amely egy életben jó, ha egyszer kerül az erdőjáró szeme elé. Ahol ugyanis terem egy ritka növény, ott többet is látni belőle, egyáltalán nem tűnik ritkának. Valójában ezek olyan fajok, amelyeknek az élőhelyei rendkívül beszűkültek, azaz egy-egy helyen közönségesnek tűnnek, ám mindenütt másutt már régen hiányoznak.
Az ilyen erdei virágokon nincs árcédula, de nem árt tudni, hogy akad olyan virágritkaság, amelynek csupán egyetlen szála negyedmillió forintos eszmei értéket is képvisel.
A természet élő múzeum, mindent a szemnek (fényképezőgépnek), ám semmit a kéznek. Soha ne szedjünk vadvirágot, mivel nincs lehangolóbb, mint a vázában néhány nap alatt elhervadó réti virág. A gyerekeknek is idejekorán magyarázzuk el, hogy a virág szabadban a legszebb, nem szabad letépni, még akkor sem, ha éppen egy adott helyen több is található belőle. Szerencsére a virágok nem szaladnak el, így nyugodtan, kényelmesen le tudjuk fotózni a megtalált virágritkaságot, és később is gyönyörködhetünk benne, évről évre visszajárhatunk ugyanarra a területre, megfigyelhetjük, hogyan változik a réten a virágok összetétele.
És ha a területileg illetékes nemzeti parknak is elküldjük a fotót, az még jobb, mivel nem biztos, hogy tudják, hogy éppen abban az évben hol, merre nyílik fokozottan védett növény. Ki tudja, talán új termőterületét fedezhetjük fel egyik-másik virágritkaságnak!
Kökörcsin, a szerző felvétele
A turistaútvonalat sose hagyjuk el! Különösen a virágoktól hemzsegő mészkőhegységi rétek – ilyen például a Budai-hegység – sajátja, hogy gyakran csak alig pár centi humusz fedi a dolomittörmeléket. Ha a réten sétálunk, akkor a testsúlyunktól a földben heverő éles dolomitzúzalék a föld alatt elvagdossa a növények gyökereit. Bár a virágos rét piknikezésre csábít, ne heverjünk rá a gyepre, mivel a fű között a még ki nem nyílt töveket letaposhatjuk.
És akkor lássuk a tavaszi rét igazi ritkaságait!
Légybangó
Ha tavasz, akkor vad orchideák. A hegyekben is gyakran szem elé kerülhetnek, de legbiztosabban az ember az Alföld nedves, turjános rétjein találkozhat velük, a Kiskunságban Kunpeszér, Kunadacs vagy Orgovány környékén. Van, ahol március–áprilisban kéklik a mező a védett, bár szerencsére helyben még gyakori agárkosbortól. Az orchideamező közepette igazi orchidearitkaságok is megbújnak. Az egyik ilyen ritkaság a Légybangó (Ophrys insectifera).
Leggyakrabban a turjánvidéken található, ám a Bükkben, Sopron környékén, a Keszthelyi-hegységben is előfordul. Sajnos az Alföld kiszáradása és a monokultúrás mezőgazdaság elterjedése egyaránt veszélyezteti az élőhelyeit, ez utóbbi azért, mivel a virágot kizárólag a nagy kabócaölő nevű kaparódarázs hímjei porozzák be, így ahonnan ez a rovar eltűnik, ott a légybangó sem tud tovább szaporodni.
Méhbangó
Aki egyszer találkozik vele, soha sem felejti el. A virág lilás szirmai közepén a barnás-vöröses kehely, mint egy ékszer pompázik a mocsaras réten vagy éppen a mészköves cserjés erdei talajon. Késő tavasszal, május környékén virágzik. Sokfelé összeakadhatunk vele, bár a zalai dombok között a leggyakoribb.
Ráadásul ahol él, néha ott is „eltűnik”, így aszályos években el is maradhat a virágzása. A virág szaporodása figyelemre méltó: a színpompás virágokkal előbb rovarokat csalogat magához, de ha nem sikerül így megtermékenyülnie, akkor jobb híján átáll az önbeporzásra.
Bánáti Bazsarózsa (Paeonia banatica)
Emlékeznek még évekkel ezelőtt a Zengőre tervezett katonai lokátor elleni civil tiltakozásra? A katonai létesítményt történetesen a bánáti bazsarózsa Magyarországon ismert legfontosabb élőhelyére tervezték, így ha megvalósult volna, úgy a virág termőterülete került volna veszélybe.
Készítette: mEGYA. – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7035121
Legtöbb példánya itt, Magyarországon, a Kelet-Mecsekben található. Tőlünk délebbre, Horvátországban, és keletebbre, Romániában is akad egy-egy kis populációja, ám töredéke az itteninek.
Pilisi Len (Linum Dolomiticum)
Egy másik faj, ami egy helyütt szép számmal akad, ám a világon sehol máshol nem él! A pilisi len szerencséje – vagy éppen szerencsétlensége –, hogy egyetlen élőhelye a fővároshoz igencsak közel van. A Budai Tájvédelmi Körzetben a Nagykovácsi és Piliscsaba közelében található szénások dolomitgyepjein tenyészik néhány ezer tő ebből a virágból.
Készítette: Bouba a(z) francia Wikipédia projektből – photo by Bouba, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1657944
A területen halad át a kéktúra turistaútvonal, évente sok ezren látogatják a területet. Szerencsére a pilisi len eddig jól bírta a megpróbáltatásokat, 1979-es szigorúan védetté nyilvánítása óta nem csökkent az állománya.
Volgamenti Hérics (Adonis volgensis)
Régen erdélyi héricsnek is nevezték ezt a szép tavaszi virágot, mivel a botanikusok úgy gondolták, hogy egy önálló faj, a volgamenti héricsnek és a tavaszi erdeink gyakori szép sárga tavaszi héricsének a hibridje. Mára tisztázódott, hogy maga a volgamenti hérics él nálunk is, igaz, már csak egyetlen élőhelyen, a Csorvás melletti löszgyepen található nagyjából kétezer tő belőle, így a volgamenti hérics a magyar fauna egyik, ha nem a legritkább virága. Szerencsére a virágot sikerült kertekben is felnevelni Csorváson, így jelentős mennyiségű maghoz jutottak a kutatók. Ennek köszönhetően két másik, titkos helyre is ültettek azóta a belőle.
Lisztes kankalin
Magyarországról mindössze négy helyről, a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkból, Tapolca környékéről, a Káli-medencéből, illetve Sopronkőhida környékéről ismert. A virág egy hidegkedvelő, jégkorszaki maradványfaj, amely a jegesedés elmúltával a meszes talajú lápréteken tudott megmaradni.
Forrás: CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=52901
Azonban a rétek egy része kiszáradt, illetve művelés alá vonták, így a magyarországi élettere rendkívül beszűkült. A nevét onnan kapta, hogy a fiatal egyedek szárain és virágjain lisztszerű bevonat található. A többi hazai kankalinfajtól eltérően a lisztes kankalin nem sárga, hanem kékeslila.
Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)
A tavasszal virágzó kökörcsinnek egészen különleges, már-már éteri megjelentést ad a szárát és leveleit fedő sűrű, fehéres szőrzet, amely kicsit olyan, mintha aurája lenne a virágnak. Máskülönben tényleg van: különlegesen szép, kecses virágról van szó. Míg a többi kökörcsinfajjal még gyakran találkozhatunk a sziklagyepeken és pusztákon, a tátogó kökörcsin mára a kipusztulás szélére került Magyarországon. Egyetlen helyen található állománya, a bátorligeti legelőn, ám itt is egyre kevesebb van belőle. A kökörcsint az élőhelyeinek cserjésedése, az illegális virággyűjtés és a letaposás sodorta végveszélybe.
Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
Kevésbé tudott, hogy a tavasz közeledtét nemcsak a hóvirág jelzi, hanem a kikerics is. A szép, kecses virág (amely a már forgalomból kivont kétforintos hátlapján is volt) időnként már januárban szirmot bont. A magyar kikericsnek egyetlen, ám stabil élőhelye a Villányi-hegységben van, a Szársomlyó-hegy sziklagyepén él. A magyar kikerics volt az első védetté nyilvánított növényfaj Magyarországon.
Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)A magyar kikerics közeli rokona a tavaszi kikerics néven is ismert egyhajúvirág.
Készítette: Meneerke bloem – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=25006351
A virágnak több mint harminc termőhelye ismert Magyarországról, ám jelentős részén kétséges az állomány megmaradása. A meleg, homokos talajú erdőkben él.
Magyar nőszirom
A virág az egyik leggyakoribb és egyben legritkább virágunk. Mivel a most forgalomban lévő húszforintos hátoldalán is magyar nőszirom látható, így vélhetőleg gyakran kerül a szemünk elé. Nem így a vadon élő magyar nőszirom. A tavaszi rétek egyik legszebb virágjai a nőszirom-félék. Fajaik közül mindegyik védett, mégis találkozhatunk többségükkel akár a főváros körüli hegyekben is.
