Egy új kutatás arra kereste a választ, hogy a koronavírus-járvány alatt mennyiben változott meg a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállása. Az otthonról dolgozás, a közlekedés csökkenése, az ezzel járom szmog csökkenése mind-mind rámutatott arra, hogy képesek lehetünk életünk megváltoztatására.
A WWF Magyarország és a Budapest Bank által megrendelt reprezentatív kutatás alapján elmondható, hogy a magyaroknak csupán 4%-a tagadja a klímaváltozást, ami alapvetően egy jó számnak tűnik. Árnyalja viszont a képet, hogy csak kétharmaduk hajlandó aktívan is tenni környezetünk védelme érdekében a mindennapokban.
Persze ez a kétharmad is dicséretes arány, viszont érdekesebb talán, hogy mennyiben változott az emberek hozzáállása a járvány miatt. A kutatást a koronavírus második hullámának felívelő szakaszában készítették, így már épp elég idő telt annak megjelenése óta ahhoz, hogy meg tudjanak állapítani bizonyos rendszerszintű változásokat. A válaszadók 14%-a kényszerült gyökeres változtatásra, 52%-a pedig bizonyos szokásait alakította át a járvány miatt. 34% vallotta azt, hogy életmódján és magatartásán semmit nem változtatott, ami nagyjából megfelel a fent említett aránynak.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a különféle környezettudatos szokások közül melyik épült be jobban az emberek életébe. A saját szatyorral való bevásárlást például az emberek háromnegyede csinálja, ahogy a szelektív hulladékgyűjtésben is „jól állunk”. Érdekesség, hogy ez utóbbi inkább jellemző a fiatalabb korosztályra, de az egész társadalomra jellemző a hulladékra való odafigyelés.
A lakosság fele igyekszik a hagyományos izzókkal szemben a LED lámpákat használni, hasonló arányban iszunk csapvizet is a palackozott helyett. Sokan vallják azt is, hogy napi szinten kerékpárral közlekednek, ami azért a nagyobb városokban még talán nem ugyanakkora arányú, mint a kistelepüléseken. 45% igyekszik hazai termesztésű ételeket vásárolni, ami szintén jó arány, de javítható lenne.
Amiben viszont kifejezetten rosszul áll az ország, az a környezetbarát tisztítószerek alkalmazása. Ezeket mindössze a magyarok 26%-a használja, miközben a vírus miatt megugrott a használat és a kereslet. Pedig ma már számtalan alternatíva közül lehet választani a környezetbarát emblémával ellátott tisztítószerektől kezdve a költséghatékonyabb eceten át a szódabikarbóna és mosószóda használatáig. Ugyancsak negatívumként tűnik fel a kutatásban az, hogy még mindig sok ételt dobunk ki: több mint 40% mondta azt, hogy havonta legalább 1 kg élelmiszer a kukában végzi.
A kutatás végül azt is vizsgálta, hogy a magyar lakosság milyen környezetvédelmi célú beruházásokra költené legszívesebben megtakarításait. A megkérdezettek 54%-a lakásának korszerűsítésére adna ki pénzt elsősorban, 26%-a szerezne be elektromos vagy hibrid autót, 27% pedig környezetbarát háztartási gépeket.
Forrás: WWF
