Bár Húsvét időszakában – főleg Nagypénteken – sok helyen van divatja a halfogyasztásnak, a kóstolás, amiről most írok, kicsit régebbi, még a múlt hónapba kell hozzá visszamenni. Ennek a késedelemnek különösebb oka nincs, hacsak nem annyi, hogy az egyéb cikkeim és más feladataim nem tették lehetővé a cikk korábbi megírását. Visszatérve a halakra, nekem a kedvenc fogásaim közé tartoznak, ennek ellenére viszonylag ritkán rendelek, mert az a tapasztalatom, hogy még az általam jónak tartott éttermek közül is sok olyan van, ahol nem tudják igazán jól elkészíteni a halakat, mert vagy az egyébként hozzá illő citromot túltolják, vagy a bőre nem oké, vagy az elvileg filézett halban is nem kevés szálkát találok.

A Gulyás II. étterem azonban egy olyan hely, ahonnan nagyon szívesen rendelek halételeket. Ahogy a Nagypál Jenővel készült korábbi interjúból is kiderült, a séf nemzetközi díjakat is nyert a drávai irdalt halászlével, de a többi halételnek is igazi mestere, és meggyőződésem, hogy mentalitását és tapasztalatát a fiatal szakácsoknak is átadta. Rossz halat én még ebben az étteremben sosem ettem. Ezért amikor legutoljára halat kívántam, nem volt kérdés, hogy innen választok valamit.

Az ételek közül nagyon kíváncsi voltam a Dráva módra készített harcsára, ami egy rántott harcsa, hasábburgonyával, mindez kemencében sütve (a felirat szerint). Ezzel próbálkoztam, valamint rendeltem palacsintát is. E tekintetben azért kíváncsi voltam. A Netpincéren ugyanis szerepelnek palacsintatálak 2 darab palacsintával. Ezek ára 550 forint, de a mogyorókrémesé 650. Viszont van simán „palacsinta” feliratú étel, ami 680 forint 3 palacsintáért, amit választhatunk. Ezek szerint, ha mogyorókrémeset választunk, akkor +30 forintért jár egy palacsinta? Vagy azt nem is lehet választani? Talán kicsit provokatív módon azt írtam be, hogyha lehet mogyorókrémeset kérni, akkor azt kérek, ha nem, akkor kakaósat. Meglátjuk, mi lesz a vége. Ezután már csak várni kellett.

A kiszállítási idő kb. 50 perc volt, ez rendben van, találkoztam már ennél rövidebb, de sokkal hosszabb idővel is. Az ételek súlya eléggé nagy volt, éreztem, hogy itt éhen halni nem fogok. Amikor felnyitottam a főétel dobozát, rögtön pár meglepetést láttam. Amikor legutóbb halat ettem itt, és írtam róla, tettem egy olyan megjegyzést, hogy az egy szelet hal elsőre kevésnek tűnt, de aztán megfogva éreztem, hogy valójában jó nagy és nem lesz baj a mennyiséggel. Nos, ezúttal vagy változtattak, vagy tudták, hogy én kapom :), ugyanis 3 szeletre vágták a halat, így 3 kisebb (jó vicc, simán felértek egy átlagos rántott hús méretével) szeletet ehettem. Ami még feltűnt, hogy a hal tetejére is került egy pár elem rásütve (gondolom ettől drávai mód). Konkrétan hagyma, szalonna, sajt és gomba…ez utóbbinak mondjuk annyira nem örültem, mert ha van étel, amivel engem ki lehet kergetni a világból, az a gomba. Szerencsére viszonylag könnyen leszedhető volt, és az ízét nem adta át a halnak és a panírnak, így gyorsan megoldottam ezt a kis problémát. A hal mellett egy jó nagy adag hasábburgonya volt, és egy kevés káposzta meg zöldség is, ami inkább díszelemnek tűnt, de ízben is hozzáad valamennyit az ételhez, legalábbis én szeretem, ha van valami a tányéromon, ami friss és zöld. Apropó, tányér, a teljes étel akkora adag volt, hogy nem fért rá a tányéromra, a zöldségek és egy kevés krumpli tálon kívülre került.

Az ízek nálam tökéletesen működtek. A hal panírja ropogott, belül meg nagyon puha maradt, szálka sehol (jó, a harcsa eleve nem tartozik a szálkás halak közé, de ettől még említsük meg) a fűszerezése nem a divatos halakhoz használt fűszereket képviselte, inkább egy magyarosabb étel benyomását tette, de ez egyáltalán nem negatívum, sőt, a „feltétekhez” kifejezetten ez illett. A krumpli szintén ízletes, finom, fűszeres, és az a kis káposzta is jól esett hozzá. Ami a mennyiséget illeti, hát küzdenem kellett, hogy megegyem az egészet – a krumpli terén fel is adtam a küzdelmet – a desszertig meg tartottam egy röpke 1,5 órás szünetet.

Amikor már eljutottam a palacsinták kóstolásáig, először megnéztem, milyen palacsintákat kaptam, és egy újabb kellemes csalódást ért. A 3 palacsintából egy ugyan kakaós volt, kettő viszont mogyorókrémes, ami ha belegondolok, hogy 2 mogyorókrémes palacsinta 650 forint, én meg 680-ért kaptam 3-at, amiből kettő mogyorókrémes, szerintem nagyon kedves gesztus. Egyébként ehhez sok mindent nem tudok hozzátenni, a palacsinta tészta finom, tölteléket jó sokat tettek bele, nem mondom, hogy bármi rendkívüli lenne az ételben, amit olyan nagyon-nagyon ki kéne emelnem, de hibát sem találok benne. Mennyiségben viszont – mivel nem kis palacsintákkal dolgoznak – ez a három darab már az a mennyiség, amit nem desszertként tudok elképzelni, hanem – hasonlóan a Park Pizzánál írtakhoz – inkább egy kiadós leves (esetleg halászlé) utáni második fogásként.

Az árak tekintetében a főétel 2.600 forintba a palacsinta pedig 680 forintba került (amikhez már nem volt külön kiszállítási díj Kertvárosba), szerintem a mennyiségéhez képest mindkettő nagyon rendben van, sajnos volt olyan tapasztalatom másik ismert étteremben – nevet direkt nem mondok – hogy egy halas étel ennél valamivel drágábban kb. feleakkora adag volt és nem is olyan jó, mint ez. Itt összességében sem minőségben, sem mennyiségben, sem árban, sem a kiszállítás idejében nem tudnék semmilyen hibát mondani. Szóval eddig is tudtam, hogy a Gulyás II. magyaros és halétel vonalon az egyik legjobb a városban, de ez a kóstolás még inkább megerősítette ezt a tézisemet.

Az étteremről legutóbb nem írtam kontaktokat, ezt most pótolom:

Cím: 7632 Pécs, Siklósi út 45.

Telefonszám: (70) 309 2207

E-mail cím: gulyasetterem2@gmail.com

Facebook: https://www.facebook.com/gulyasetterem2