Az intelligencia egy olyan összetett képességrendszer, amely magába foglalja az emlékezőképességet, az aritmetikai, vagyis a mennyiségtani-, a térbeli gondolkodást, a következtetőképességet és a beszédfolyamatosságát is.

Az intelligencia tehát nem más, mint mentális alkalmazkodó és problémamegoldó képesség. Ez lehetővé teszi az újabb feladatokhoz és életfeltételekhez vagy az élet korszakaiból adódó változásokhoz való idomulást, továbbá a személyi és tárgyi környezetbe való sikeres beilleszkedést és a különböző problémák megoldását.

A két illető, Simon és Binet alkotta meg az első intelligencia tesztet Franciaországban, az 1900-as évek elején. Ezzel azt akarták elérni, hogy az iskoláskorú gyerekek közül, kiszűrjék azokat, akik nem alkalmasak beiskolázásra.  

Fontos kiemelni, hogy a vizsgált személy teljesítményét, vagyis azt, hogy ki hány pontot ér el az IQ tesztekben, mindig az illető korcsoportjához, illetve az átlagos alaptudásához viszonyítva kell mérni. Az így kapott érték az IQ, vagyis az értelmi intelligencia hányados, ami az egyén pillanatnyi intelligenciájának a mértékegysége. Az intelligencia mértéke az nem csak egyénileg különbözik, hanem függ az öröklött tudástól, képességektől, és az élete során összeszerzett tapasztalatokból, de még a környezeti hatásoktól is.

Az IQ sávok az alábbiak szerint rendszereződnek:

  • A legalsó határ a 20 alatti IQ az idióciához sorolandó, ami súlyos gyengeelméjűséget jelent.
  • A következő lépcsőfok az 50-70 közötti IQ a debilitást jellemzi, ami az enyhe szellemi fogyatékosságnak felel meg.
  • Az átlagos IQ az 90-110 közötti.
  • Az átlagnál kicsit jobb, vagyis megfelelő IQ sáv a 110-120.
  • Illetve a 140 feletti IQ a magas intelligencia értéket jelzi.

A fentebb említett intelligencia mértékéről már szó esett, azonban arról még nem, hogy összesen 7 fajta intelligenciatípusba sorolhatóak be az emberek. A hagyományos intelligencia tesztek sajnos a 7 fajtából csak 3 képességek mérésével határozták meg az intelligenciaszintet. Tehát, amennyiben nem vagyunk matematikai zsenik vagy angol anyanyelvi szinten beszélő magyarok, esetleg nehezebben tájékozódunk, még nem jelenti azt, hogy nem lennénk intelligensek vagy tehetségesek valamiben!

Ezt a 7 intelligencia típust a következő cikkemben, a ’ Hogyan tevődik össze az intelligencia? II. rész’-ben fogom kifejteni!