Egy korábbi cikkünkben sorra bemutattunk már néhány olyan természeti katasztrófát, súlyos szennyezést, amelyek Magyarországon történtek. Szó esett a Tiszai ciánszennyezésről, az ajkai vörösiszap-katasztrófáról, a szigetszentmiklósi olajszennyezésről, Hidas és Garé esetéről, de ugyanebben a cikkben említésre került a Sajó szennyezése is.
Sajnos az imént felsorolt, súlyos környezetszennyezéssel, természetkárosítással járó katasztrófák időnként szerte a világban megtörténnek, ebben a cikkben most ezek közül veszünk sorra néhányat és bemutatjuk, hogy milyen pusztítást is tudnak ezek okozni.
Csernobil
Habár nekünk, magyaroknak a csernobili atomerőmű katasztrófájával kapcsolatos történéseket kell a legkevésbé bemutatni, egy ilyen témájú cikkből természetesen nem maradhat ki az atomerőműben történt baleset.
1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor robbant fel a Csernobil és Pripjaty mellett található Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű 4-es blokkja. A katasztrófa egy, az atomerőmű dolgozói által elvégzett tesztelés következtében történt, azonban a robbanás pontos körülményei a mai napig tisztázatlanok. Az emberiség legnagyobb ipari nukleáris katasztrófáját követően mintegy 8 tonna (!) radioaktív törmelék került a légkörbe. A helyszínen tapasztalható óriási sugárzás miatt a környező települést a katonaság evakuálta.
A Szovjetunió vezetése politikai okokból döbbenetes módon napokig semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak még a környező országok számára sem, így hivatalosan egészen április 29-ig nem került bejelentésre az erőműben történt katasztrófa. Az atomenergia erőművi felhasználásának veszélyeire hívja fel a figyelmet az is, hogy a kármentesítés „leghatékonyabb” módja még a jelenlegi technológiák használata mellett is csupán egy hatalmas, több, mint 100 méter magas betonszarkofág építése volt a felrobbant blokk területe fölé.
(Ez itt nem a reklám helye, de ha valaki szeretné felfrissíteni a tudását – vagy egyáltalán ismereteket szerezni – a csernobili balesettel kapcsolatban, akkor jó szívvel tudom ajánlani a HBO által készített minisorozatot.)
Fukusima
Ugrunk néhány évtizedet az időben, azonban ismét egy nukleáris balesetről lesz szó. 2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9,1-es erősségű földrengés rázta meg Japánt, amely földrengés, valamint az ezt követő szökőár olyan súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőművet, hogy robbanás következett be, majd három reaktor leolvadt.
Az erőmű környezetében mintegy 170 ezer embert kellett evakuálni, a környezetre mért szennyezés pedig becslések szerint elérte a csernobili katasztrófa 30-40 százalékát is.
Fukusima az elmúlt hónapokban ismét bekerült sajtóba, mivel a Japán kormány azt tervezi, hogy az erőmű speciális eljárással kezelt hűtővizét még az idei évben elkezdik beleengedni a Csendes-óceánba. Habár a hűtővizet az erőművet korábban működtető vállalat az óceánba történő engedés előtt megtisztítja és abból a legtöbb sugárzó anyag eltávolítása megtörténik, a tervezett akciót így is rengetegen ellenzik.
Deepwater Horizon baleset
A Deepwater Horizon egy tengeri olajfúró torony volt, amelyet a British Petrol nevű cég üzemeltetett. 2010. április 20-án egy meghibásodás következtében robbanás történt a tornyon, amely az USA legnagyobb olajkatasztrófáját hozta magával. A robbanásokat követően az olaj több, mint három hónapig ömlött a tengerbe, hozzávetőlegesen Magyarország területének kétszerese volt a vízfelszínen tapasztalható szennyezés.
A katasztrófa visszafordíthatatlan, az élővilág szempontjából igen súlyos következményekkel járt. A mértékét jól mutatja az is, hogy az utólagos kármentés három éven át tartott.
Kiemelt kép: Pexels, Luciann Photography
