Korábbi főszerkesztőnk Vági Márton 2023 májusától Máltán él és dolgozik, azonban közösségi oldalán rendszeresen foglalkozik magyarországi közéleti témákkal, így időről-időre megosztjuk egy-egy írását, mint véleménycikket.
Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:
A világpolitika nem is annyira bonyolult dolog, mint sokan gondolják. Vagy legalábbis könnyű azt leegyszerűsíteni, ugyanis gyakorlatilag jelenleg két oldal van.
Az egyiken ott van Oroszország, Belarusszia, Irán, Észak-Korea, a Hamász, a Hezbollah, Kína, Venezuela és néhány fekete-afrikai és arab diktatúra.
A másik oldalon ott van az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az EU, a többi NATO-tagállam, Ukrajna, Japán, Tajvan, Dél-Korea, Izrael, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland.
Persze van egy harmadik csoport, az el nem kötelezett országok, tisztára mint a
Hidegháborúban, de ezek az országok sem katonailag sem gazdaságilag nem túl jelentékenyek, leszámítva Indiát. De alapvetően kijelenthető: ahogy a Hidegháborúban úgy most is két nagy csoport küzd egymással, a liberális demokráciák a diktatúrákkal, a kapitalizmus a tervgazdálkodással, a szabadág az elnyomással. Ezt a meccset egyszer már megnyerte a szabadvilág, hiszen ahol szabadság és jogállam van ott jobb élni, mint ahol elnyomás és jogfosztás, ahol szabadság van, ott pénz is van, a háborúhoz pedig évszázadok óta tudjuk, hogy három dologra van szükség: pénzre, pénzre és még több pénzre.
A világ nyugati felének (nevezzük így ezt a csoportot) rá kell jönnie, hogy a Hidegháború ismét itt van, hogy Oroszországot a 80-as években csak megroppantani sikerült, legyőzni nem, hogy nem dőlhetünk hátra addig, amíg Moszkvában, Teheránban vagy Phenjanban őrült diktátorok a mi elpusztításunkat tűzték ki célul.
Számos dolog miatt lehet – sőt kell is – kritizálni a nyugati világot, természetesen sem az
Egyesült Államok, sem az EU, sem Izrael, sem a NATO-tagállamok nem tökéletes országok és nem tökéletes helyek, de tegye fel a kezét aki szívesebben élne Iránban, Oroszországban vagy Észak-Koreában, netán egy jó kis muszlim diktatúrában, mint Németországban, Kaliforniában vagy Ausztráliában. Nincs épeszű ember aki így gondolkodna, Oroszországban, Iránban vagy Észak-Koreában semmi jó nincs, élhetetlen, nyomorúságos, az emberi jogokat teljesen elnyomó diktatúrákról van szó. Ez nem a tökéletes és a rossz, hanem a jó és a rossz harca.
A világ nyugati felének egyetlen dologra kell ráébrednie végre: a Hidegháború újra elkezdődött, tán soha nem is ért véget. A történelemnek nincs vége, a csatákat újra és újra meg kell vívnunk a saját szabadságunk, jólétünk és a jövőnk érdekében. Ezt az Egyesült
Államok által vezetett világ tudta a 60-as, tudta a 70-es és pláne tudta a 80-as években, emiatt nyertek is. Amennyiben viszont nem jövünk rá, hogy háborúban állunk úgy óhatatlanul is csak veszíthetünk, és akkor a világ nyugati fele is megtapasztalhatja, amit itt Európa keleti felén átéltünk: hogy milyen az igazi elnyomás, hogy milyen az igazi diktatúra, hogy milyen az orosz érdekszférához való tartozás. Borzalmas. Soha többé.
Ezt a háborút Ukrajnában és Izraelben kell megvívni és megnyerni, az orosz hadsereg, valamint az arab terroristák megsemmisítésével. Ehhez minden támogatást meg kell adni Ukrajnának és Izraelnek hiszen jelenleg ők vívják meg a mi harcunkat. Ha ők nyernek, mi is nyertünk, ha ők veszítenek, mi is el fogunk veszni.
Forrás: Vági Márton
