Minden év elején elindul a Dal, melyben Magyarország az év slágerét keresi. Ennek korábban volt egy másik komoly funkciója: az adott évi Eurovíziós Dalversenyen a győztes dal képviselte Magyarországot. 2020 óta azonban ez a funkció megszűnt, ugyanis Magyarország bejelentette, hogy nem indul az Eurovíziós Dalversenyen. Arról, hogy ez mennyire volt helyes döntés, lehet vitatkozni, ám a tény ettől még tény marad: azóta a Dal olyan vesszőfutásba kezdett, amire alig-alig kíváncsiak az emberek. Ennek az okait próbálom összegyűjteni.

Egyszerre dalverseny és tehetségkutató

2012 és 2019 között a Dal-nak volt egy olyan öngerjesztő folyamata, ami nagyon jót tett a műsornak. Az Eurovíziós szereplés egy olyan motiváció volt, ami igazán befutott énekeseknek és zenekaroknak is sokat jelentett, így ők is elindultak. És itt nem csak a populáris előadókról beszélünk, hiszen láthattuk például a Depressziót is a műsorban. Az ismert előadók pedig generálták azt, hogy az ő rajongóik is a TV elé ültek. És itt sem csak a médiában ismert előadókról beszélünk: a TV-ben kevesebbet szereplő, ám a saját közegében népszerű Leander Kills például sok embert ültetett le a TV elé, ez a közönségszavazatokból is látszott.

Ez az oldal pedig generált egy másikat is: a nézettség miatt olyan kevésbé ismert előadók is megjelentek a palettán, akiknél valószínűleg nem volt igazán reális a Dalversenyre való kijutás (bár ByeAlexnek sikerült), de a nagy nézettség generált egy olyan országos ismertséget, ami a zenei karrierjüket előrébb vitte. Gondoljunk mondjuk a Honeybeastre vagy a Konyha zenekarra. Egyiküket sem ismertük igazán a műsor előtt. Így bár műfaját tekintve ez nem egy tehetségkutató műsor volt, mégiscsak ellátta ezt a szerepet is.

Eurovízió nélkül ez befuccsolt

Amikor megszűnt az Eurovíziós szereplés, a motiváció azért lecsökkent. 2020-ban ez még annyira nem volt érezhető, mert a győztes nyereményének értéke közel 75.000.000 forintnyi koncertezés, lemez és más produkciós nyeremények voltak. Ugyanakkor ez 2021-től változott. A győztes 10.000.000, a 2-4. helyezett 5.000.000, az 5-8. helyezett 1.000.000 forint jutalmat kapott.

Persze a 10.000.000 forint nem rossz pénz. Az 5.000.000 is még oké, de nézzük meg picit az 5-8. helyezett jutalmát annak tükrében, hogy2023-ban milyen gázsiai voltak a művészeknek. Néhány példa olyan előadóknál, akik szerepeltek a Dalban vagy sokat szerepeltek Pécsen (2023-as adat):

  • Csézy: 30 perces félplayback – 520 ezer forint
  • Delta: 90 perces koncert – 1 millió 650 ezer forint
  • Dér Heni: 30 perces félplayback – 630 ezer, 60 perces kiskoncert – 1 millió 500 ezer forint, 70-90 perces nagykoncert – 2 millió 150 ezer forint
  • Keresztes Ildikó: 60 perces koncert – 1 millió 690 ezer forint
  • Pál Dénes: 30 perces félplayback – 410 ezer forint, 45 perces félplayback – 440 ezer forint, 60 perces kis koncert (4fő) – 680 ezer forint
  • Tóth Vera: 70-80 perces koncert – 2 millió 280 ezer
  • Vastag Tamás: 30 perces félplayback – 420 ezer forint
  • Berkes Olivér: 70-80 perces élő koncert – 1 millió 270 ezer forint

Látható tehát, hogy az 1.000.000 forintos nyeremény ezen a szinten már nevetséges, 1-2 koncert alatt szinte mindenki többet keres ennél. És hangsúlyozom, ez az 5-8. hely, tehát aki döntőbe se kerül, még ennyit sem kap.

Ez látszódik is. Amikor megnéztem az idei 40-es listát, körülbelül 3-4 előadó volt számomra ismert (meg persze Győrfi Annáék, de ők azért, mert pécsiek), a többiekről még sosem hallottam. Régebben ilyen azért sosem volt.

Tehetségkutatóként jó lenne, de…

A korábbi két funkcióból az egyik látható módon megszűnt, hiszen mint dalverseny a komolyabb előadók kiszállásával funkcióját vesztetté vált. Megmaradt azonban a tehetségkutató jellege, legalábbis a jelentkezők alapján: kezdőbb, illetve kevésbé ismert szereplők számára ugyanis még mindig motiváló lehet akár háromszor fő műsoridőben szerepelni a közmédiában.

A baj csak az, hogy a komoly jelentkezők hiánya a nézettségre is hatással volt. Ha számszerűen nézzük, akkor is a kezdeti millióközeli nézettségből ma már pár százezres lett. De ez nem feltétlenül szerencsés összevetési alap, mert maga a TV-nézés is csökkent a lakosság körében.

Ugyanakkor, ha a nézettségi rangsorokat nézzük, akkor is egyértelmű a bukás. A DAL 2012 és 2019 között 5 alkalommal a heti 10 legnézettebb műsor között volt, de a 42 adásból összesen 2 olyan volt, ami nem került be a TOP30-ba. A 42 adásból 26 a 10-20. hely között volt. Az utolsó évben már voltak válságjelek, de azért abban az évben is a döntő a TOP20-ba került, és az összes többi adás a TOP30-ba.

2020 óta a DAL egyetlen egy TOP10-es eredményt sem hozott és TOP20-ast is összesen egyszer. 16 alkalommal a 20-30. hely között ott volt, de 10 alkalommal a TOP30-ból is kiszorult. 2023-ban pedig megtörtént az, amire talán senki sem számított: a döntő volt a legkevésbé nézett műsor az összes közül. Ez annak tükrében furcsa, hogy a DAL-t megelőző szombat esti showműsor, a Csináljuk a Fesztivált minden epizódja TOP20-as eredményt produkált, az Agárdi Szilvia győzelmével zárult döntő meg 633.000 nézővel az 5. helyen zárt. A DAL döntőjét 164.000 nézőt vonzott, de a legnépszerűbb adás nézettsége is alig érte el a 275.000 embert. Ez mindent elmond.

Persze az igaz, hogy az egész DAL konstrukciója tehetségkutatónak nem alkalmas. Hiszen amíg az első alkalommal még csak-csak meghallgatja az ember a dalokat, másodszorra ugyanarra már jóval kevesebben kíváncsiak, a nemzetközi tét miatt meg a győztesre is egyre kevesebben kíváncsiak, főleg, mert ennyi idő alatt nem tudja igazán megkedvelni sem az ember a szereplőket. Igazából a tehetségkutatóknál ez a konstrukció a kilencvenes évek végén számított korszerűnek, így most újra előhozva nem csoda, hogy nem tud eredményt produkálni.

Mi a megoldás?

Jó kérdés, hogy mivel lehetne ezt a folyamatot visszafordítani? Szerintem leginkább azzal, ha visszatérne Magyarország az Eurovízióra és akkor ez a folyamat lassan, de biztosan visszaállhatna a megfelelő ütembe. Persze ehhez az is kellene, hogy azokat a problémákat, amik a műsorban megjelentek – következetlen zsűrizés, nem arányos szavazás – kiküszöböljék. De megoldható lenne.

A másik megoldás, hogy megpróbálnak egy új műsort alkotni, ami a tehetségkutatásról szól. Persze nem ennyi versenyzővel, hanem 8-10-zel, akik végig viszik a 6-8 adást. Akár lehetne olyan is, ahova csak saját dalokat lehet hozni, nem feldolgozásokat. Szerintem ez kifejezetten menő lenne és egy teljesen újszerű műsort hozna, ami sokakat érdekelne és – a szó pozitív értelmében – megosztani a lakosságot. De egyetlen dal folyamatos előadásával ez nem elérhető. Mert arra másodszor már kevesebben kíváncsiak, harmadszor meg még kevesebben.