Keddről-szerdára virradóra egy hidegfront és annak felhőzete vonul át térségünk felett. A csapadék a térség nagy részét nem érinti, de előfordulhat néhány zápor, kis eséllyel zivatar is. Az északnyugati szél mérsékelt, illetve gyenge marad. A hőmérséklet reggel 11 és 13 fok között alakul.
Délelőtt felszakadozik a felhőzet, csapadék már nem várható. A déli órákra a maximumok elérhetik a 21-23 fokot is!
Kedd délután marad a közepesen felhős idő, csapadék nem várható térségünkben. A légmozgás keletire vált, de továbbra is mérsékelt marad. A hőmérséklet maximuma, hosszú idő után újra meghaladja a 25 fokot, kellemes tavaszias időnk lesz.
Estére a hőmérséklet kevéssel 20 fok alá hűl, marad a közepesen felhős csapadékmentes időjárás. Az északkeleti szél mérsékelt lesz. – írja a Meteo Mecsek.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XV. Kerületi Rendőrkapitányság 01150-157/132/2022. körözési számon eljárást folytat az ismeretlen helyen tartózkodó Mohácsi Amanda Rebeka ügyében.
A rendelkezésre álló adatok szerint a 16 éves lány egy XIV. kerületi rendezvényről ismeretlen helyre távozott, a rendőrök jelenleg is keresik.
Mohácsi Amanda Rebeka 160 cm magas, sötétbarna hajú, barna szemű. Eltűnésekor fehér póló, világoskék farmer és fehér sportcipő volt rajta.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XV. Kerületi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki Mohácsi Amanda Rebeka tartózkodási helyéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es díjmentes segélyhívó számon.
Az esetről még 2016-ban írt a 24.hu és az azóta elérhetetlen CorvinusMedia, miszerint az ösztöndíjak 99 százaléka a Hallgatói Önkormányzat Tagjaihoz került, a Momentum új elnökének neve, Gelencsér Ferenc is előkerül a cikkben, nem is akárhogy. De ne rohanjunk ennyire előre.
Gelencsérről egyelőre túl sokat nem tudni, az azonban bizonyos, hogy 2016-ban a Corvinus Egyetemre járt, és több független forrás is megerősítette, hogy HÖK-tag volt, tehát nem névrokonról, hanem a Momentum-elnökéről van szó a botrányban.
A HÖK-ök által közzétett dokumentumokból kiderült, hogy a 2016-os év első három hónapjában a kiosztható keret 99 százalékát 16 HÖK-ös kapta meg, pedig bárki pályázhatna rá, aki az egyetemért önkéntes munkát végez. Még érdekesebbek a beszámolók: mindössze tíz oldalt tesznek ki a leírások, amire 871 141 forintot fizetett ki az egyetem.
A társadalomtudományi kar HÖK-alelnöke, Havlik Márton januárra mindössze ennyit tüntetett fel beszámolóként: „Levezettem közéleti ösztöndíjak elbírálását, az adminisztráció HÖK-re eső részét elvégeztem. Az Educatio kiállításon pedig csütörtökön egész nap standoltam.” Erre 30 176 forintot fizettek ki neki.
De van, aki sokkal megdöbbentőbb módon fogalmazta meg „közéleti tevékenységét”: Gelencsér Ferenc, a társadalomtudományi kar választmányi tagja például azt írta egyik beszámolójában, hogy
A hónapban küldöttgyűlés is volt, amit sikeresen trollkodtam szét, hogy az ellenszavazók táborát kvázi ellehetetlenítsem. Ennek keretében szenátus taggá választottak. Nevem legyen mától Palpatine (Zalán után szabadon).
Gelencsér húszezer forintban részesült tevékenységéért abban a hónapban. – írja a 24.hu
Persze elsőre nem tűnik soknak húszezer forint, azonban aki valaha járt egyetemre, és volt egyetemista, pontosan tudja, hogy mennyire alacsonyak az ösztöndíjak és a szociális támogatások, ha abból a kevésből is mindent magához vesz a HÖK, akkor a hallgatóknál tényleg semmi sem marad. Gelencsér ráadásul láthatóan büszke volt arra, hogy „trollkodott”, hogy ellehetetlenítse az ellenszavazók táborát. Mindenesetre ez sokat elmond a Momentum új elnökének, Gelencsér Ferencnek a demokrácia felfogásáról és a közpénzekről alkotott – nem túl bizalomgerjesztő – viszonyáról.
A Sajó folyó szlovákiai szakaszán tapasztalható ökológiai katasztrófa újra ráirányította az emberek figyelmét a környezetszennyezés témájára. A Sajó egy rendkívül hosszú, több kilométeres szakaszából teljesen eltűnt a folyó élővilága, „köszönhetően” a hónapok óta tartó brutális szennyezésnek.
A szennyezést egy korábban működő vasércbánya okozza, amelyet évekkel ezelőtt bezártak ugyan, de a bányát feltöltő talajvíz kioldotta azokat az anyagokat, amelyek most a folyóba kerülve igen komoly pusztítást végeznek. Az ügyet a magyar politikusok közül az LMP pécsi országgyűlési képviselője és az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Dr. Keresztes László Lóránt karolta fel, aki több alkalommal járt már a helyszínen, amiről közösségi oldalán rendszeresen be is számol:
Néha hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy az emberi gondatlanság, véletlen balesetek vagy ezektől eltérő helyzetek milyen súlyos környezeti katasztrófákat képesek okozni. A pusztítás sok esetben sajnos visszafordíthatatlan, a károk helyreállítása pedig nagyon komoly erőfeszítéseket igényel. Ebben a cikkben most az elmúlt években hazánkban történt legnagyobb természeti katasztrófákat, környezetszennyezéseket mutatjuk be, a teljesség igénye nélkül. Fontos, hogy a felsorolás nem időrendi és nem is „fontossági” sorrendben történt.
Ciánszennyezés a Tiszán
Fotó: Karnok Csaba
22 évvel ezelőtt, 2000. január 30-án az Aurul nevű cég nagybányai üzeméből 100-120 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz került a Zazar és a Lápos folyóba, majd ezt követően a Szamosba, onnan pedig egyenesen a Tiszába.
A szennyezős vállalat semmilyen kárelhárítási tervvel nem rendelkezett az ilyen és ehhez hasonló esetek kezelésére. A Tiszába kerülő mérgező szennyvíz cianidkoncentrációja a megengedett határérték több százszorosára emelkedett.
A cián minden élőlényre veszélyt jelent, az emberi szervezetre 2.86 milligramm már kifejezetten veszélyes, ehhez képest beszédes adat, hogy szennyezést követő napokban Csengernél ez az érték elérte a mérések alapján a 32.6 milligramm / litert.
Bár a magyar vízügyi szakemberek azonnal elkezdték a károk enyhítését célzó munkálatokat, ennek ellenére a szennyezés következtében csak a magyar szakaszon 1241 tonna hal pusztult el.
Az ajkai vörösiszap-katasztrófa
Fotó: Szabó Sándor
2010. október 4-én az ajkai timföldgyár vörösiszap tárazójának gátja átszakad, ennek következtében pedig több, mint egymillió köbméternyi maró hatású ipari hulladék öntötte el a környező településeket, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A baleset következtében tíz ember meghalt, de nagyon komoly anyagi és természeti károk is keletkeztek. A Katasztrófavédelem beszámolói szerint 390 embert azonnal ki kellett menekíteni a vörösiszappal szennyezett házakból.
Czomba Péter tűzoltó alezredes utólag így számolt be a látottakról:
„Amikor Devecserre érkeztünk, még folyt az utcákon az iszapos víz. Döbbenetes volt a látvány. A tűzoltó kollégák szemében viszontláttam azt a hitetlenkedést, amit én is éreztem, mert ép ésszel azt gondolná az ember, hogy ilyen nem történhet meg, de mégis megtörtént. Az is lehangoló volt, amikor napok múlva láttam, ahogy egy egész élet munkáját, egy korábban gyönyörű házat a munkagép húsz perc alatt a földig rombol. Felfoghatatlan volt.”
A katasztrófa következtében több száz ember veszítette el az otthonát, megélhetését.
Szigetszentmiklósi olajszennyezés
Fotó: Papajcsik Péter
Ebben a cikkben a legfrissebb eset a szigetszentmiklósi olajszennyezés. 2020. december 12-én kapott egy bejelentést a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, miszerint több ezer liter fáradt olajat engedtek bele egy szigetszentmiklósi csatornába, ahonnan az olaj közvetlenül a Dunába került. Mint később kiderült, több mint hatezer liter olajról volt szó, aminek következtében a kiemelt természetvédelmi oltalom alá tartozó területen védett állatok és növények estek áldozatul.Fotó
Hidas és Garé
Fotó: Simon Gergely
Sajnos a felsorolásunkban két Baranya megyei település is helyet kapott. A néhai Budapesti Vegyi Művek volt telephelyein, Hidason és Garén a 2000-es évek elején látott napvilágot a hír, miszerint több ezer hordónyi veszélyes, mérgező anyagot tároltak. Ezt követően, köszönhetően a nyilvánosságra került információk okozta felháborodásnak, a veszélyes hulladék elszállítása megkezdődött ugyan, a terület kármentesítése azonban elmaradt.
Az ügy szinte teljesen feledésbe merült már, amikor is a Greenpeace magyarországi szervezete néhány éve adatokat szeretett volna kikérni az illetékes hatóságoktól. Az adatigénylést a hatóság megtagadta, az ezt követően kezdődő bírósági pereskedésből viszont a környezetvédők kerültek ki győztesként, aminek következtében kiderült, hogy Garé térségében egy 2015-ös mérés alapján atalajra megadott határérték több mint 28 ezerszeresét találták halogénezett aromás szénhidrogénekből. De egyéb rákkeltő, mérgező anyagok 5-10 ezerszeresét is kimutatták a talajban, valamint a talajvízben.
Az ügyről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesebben:
A WHO kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Dohánymentes Világnap, ami arra szolgál, hogy felhívják a figyelmet ennek a függőségnek a súlyos következményeire.
Magyarországon a férfi lakosság 27,3 százaléka dohányzik napi szinten, a nők esetében ez az arány 22 százalék. Globálisan a dohányzás 6 millió ember halálát okozza évente, akik közül 600 ezren passzív dohányosok (tehát ők maguk nem dohányoznak, csak mások füstjét szívják). Magyarországon évente nagyjából 30 ezer halál köthető a dohányzáshoz.
A nikotin erős addikciót okoz, így a dohányzásról leszokni nagyon nehéz. A cigarettázás okozta veszélyt talán nem is kell különösebben taglalni, hiszen mindenki számára ismert, hogy rengeteg súlyosan egészségkárosító anyagot tartalmaz a cigaretta füstje.
A dohányzás abbahagyásának már rövid távon is több jótékony hatása van. Az utolsó szál elszívása után 20 percet követően a vérnyomás és a pulzus normalizálódik és javul a vérkeringés. 8 óra elteltével a vér oxigénszintje visszaáll a normális szintre. 24 óra után pedig a tüdő elkezd tisztulni.
Hosszú távon pedig jelentősen csökkenthető a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásának esélye, 1 év elteltével felére csökken a dohányzókat veszélyeztető szívroham kockázata, 15 év után pedig a cigaretta okozta egészségügyi problémák kialakulásának esélye szinte teljesen eltűnhetnek.
Néhány tipp a dohányzásról való leszokáshoz:
Kérjen segítséget! Ha úgy gondolja, hogy egyedül nem sikerülne kérje családja és barátai segítségét, hiszen nem kell egyedül küzdenie, környezete sokban támogathatja. Beszéljen olyan ismerősével, akinek sikerült a leszokás. Szakember bevonása is sokat segíthet.
Rituálék pótlása! Sokaknak rituálé épült a dohányzás köré, például a reggeli kávé mellé elszívott cigaretta. Ezeket helyettesítse más dolgokkal, például almával, de pár perc mozgás is sokat segíthet.
Jutalmazza magát! Minden elért mérföldkő után jutalmazza meg magát. Ilyen pontok lehetnek az első 24 óra, 3 nap, első hét, hónap, vagy év után amit füstmentesen töltött.
Tüntesse el a kísértést! Dobjon ki minden olyan dolgot, ami a dohányzásra emlékezteti, hamutartó, öngyújtó stb.
Indokolja meg a döntését! Olvasson utána a dohányzás negatív hatásainak, ezzel is tudja magát ösztönözni.
Ne adja fel! Mindig tűzön ki maga elé újabb célokat és tartsa fejben, hogy mennyire fontos leszoknia a dohányzásról.
Müller Cecília kedden jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent a majomhimlő, amit egy 38 éves férfi szervezetében azonosítottak – írja a TV2 Tények.
Az országos tisztifőorvos szerint a vírus nem terjed könnyen, elsősorban szoros kontaktus útján fertőz. A betegség időtartama 2-4 hét és főleg immunhiányos betegeknél, valamint várandós nőknél terjed könnyebben.
A majomhimlő Közép-trópusi Afrikában elterjedt vírus. Az esőerdők állatvilágából származik a kórokozó, ami átterjedt az emberre. Az első átfertőzéseket a hetvenes években észlelte az orvostudomány. Tünetei hasonlóak a himlőéhez, azonban a tünetek súlyossága és a halálozási arány miatt rendkívül veszélyes, Afrikában a betegek 1-10 százaléka meghal.
A majomhimlő kezdeti tünetei közé tartozik a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és kimerültség. A betegség ideje alatt egyes fertőzötteknél a test felületén kiütések is kialakulhatnak. Kezelésére nincs specifikus gyógyszer, pusztán tüneti kezelés alkalmazható, azonban a himlő elleni oltás keresztvédelmet nyújt a majomhimlő ellen (85 százalékos hatékonysággal).
A majomhimlőről készült részletes cikkünket itt olvashatják:
Az elmúlt években igencsak felkapott lett minden olyan téma és ügy, aminek a nevében szerepel a fenntarthatóság, a környezetvédelem vagy éppen csak a zöld szó. Természetesen ezzel nincs semmi probléma, főleg akkor, ha az adott ügyek, témák mellé valódi cselekvés is társul és nem csak egy ügyesen elültetett reklámkampány része a zöldre festés.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amire azt mondjuk, hogy zöld vagy fenntartható, az biztosan valamilyen termék vagy szolgáltatás. Nyilvánvalóan nem véletlenül, hiszen a hétköznapokban ilyen formában találkozunk ezekkel a kifejezésekkel a legtöbbször. Vannak azonban ennél jóval nagyobb volumenű dolgok is, amik megkaphatják ezeket a jelzőket. Ezek a „dolgok” ráadásul sokkal nagyobb mértékben befolyásolják az életünk valamennyi területét, mint az egyszerű termékek és szolgáltatások.
Bár Magyarország ebben sajnos nem tartozik a világ élvonalába, Európa és világszerte számos olyan település és nagyváros található, ahol nagyon komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy zöldnek nevezhessük őket. Ezek esetében nem feltétlenül kell olyan óriási változtatásokra gondolnunk, amik hosszadalmas, a településképet teljesen megváltoztató építkezésekkel és/vagy átalakításokkal járnak. A legtöbb esetben egy nagyvárosban már azzal is hatalmas előrelépést lehet elérni, ha a tömegközlekedés fejlesztésével párhuzamosan az adott város belső kerületeiből, utcáiból az autók kitiltásra kerülnek.
Azt a tényt, hogy a belsőégésű motorral szerelt járművek – természetesen a tömegközlekedés, mentők, rendőrök, tűzoltók, áruszállító autók ilyenkor mindig kivételt képeznek – fokozatos kitiltása a városok bizonyos részeiről már nem csak egy elképzelt, jövőbeli terv mi sem bizonyítja jobban, hogy számos nagyvárosban az elmúlt években már hoztak is ezzel kapcsolatos döntéseket. Néhány példa ezek közül a teljesség igénye nélkül:
Brüsszel
A városban a tervek szerint 2030-ra az összes dízelüzemű autó kitiltását tervezik. De addig sem tétlenkednek, kialakítottak ugyanis olyan alacsony emissziós zónákat, ahová bizonyos életkorú és kibocsátású autókkal tilos behajtani.
Koppenhága
A város lakosainak fele a mindennapos közlekedéshez már most is a kerékpározást választja, ráadásul Európában a dán fővárosban az egyik legalacsonyabb az autótulajdonosok száma is. Azt is biztosan kijelenthetjük, hogy nem bízták a dolgot a véletlenre, a gyalogos és kerékpáros forgalmat ösztönző átalakítások és fejlesztéseket ugyanis már az 1960-as években elindították. Brüsszelhez hasonlóan a 2030-as év Dániában is vízválasztó lesz, ettől kezdve ugyanis tilos lesz a benzin- és dízelüzemű gépjárművek vásárlása.
Barcelona
2020-ban Spanyolország második legnagyobb városából szinte teljesen kitiltották a 2006 előtt forgalomba helyezett dízelautókat és a 2000 előtt üzembehelyezett benzineseket. A helyi városvezetők már a szabályozás bevezetésekor arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy az új szabályozás 15 százalékkal csökkenti a nitrogén-dioxid-kibocsátást a katalán fővárosban.
Grenoble, Európa zöld fővárosa 2022-ben
A Franciaországban található Grenoble vehette át idén januárban az Európa zöld fővárosa címet, amelyet egy éven át viselhet büszkén. Ezt a címet minden évben egy olyan város kapja, nagy erőfeszítéseket tesz a környezetvédelem és az életminőség javításáért, valamint a fenntartható fejlődés elősegítéséért. A döntéshez olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint például:
zöld területek fenntartható felhasználása
levegő minősége
zajszennyezés mértéke
hulladékkezelés és vízgazdálkodás
energiafelhasználás hatékonysága
Pécs, mint zöld város?
Elit klub részéve vált Pécs városa azáltal, hogy az Európai Bizottság beválasztotta a klímasemlegesség elérése érdekében indított küldetésébe, amelyben összesen száz európai város vesz részt. Városunk mellett további két magyar pályázó település is örülhet, hiszen a Bizottság Miskolcot és Budapestet is beválasztotta a résztvevők közé.
A kiválasztott városokat különböző támogatásokkal olyan kísérleti és innovációs központokká tennék, amiknek példáit aztán az Európai Unió más városai is meghonosíthatják, ezáltal közelebb kerülve a 2050-re vállalt klímasemlegesség megvalósításához.
Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója (EFOTT) idén hallgatócentrikusabb és zöldebb lesz. Július 13. és 17. között a Velencei-tónál megrendezésre kerülő fesztiválon olyan fellépők lesznek, mint John Newman, a Wellhello, a Margaret Island és ott lesznek pécsi zenekarok is a 30Y és a Halott Pénz.
Lasztovicza Gábor, az EFOTT fesztiváligazgatója elmondta, hogy idén szeretnék a fesztivált sokkal család- és hallgatócentrikussá tenni. Az eseményre ellátogatóknak nem csak az esti koncerteken, de a nappali programokkal is rengeteg élményt kínálnak.
Az idei fesztivál házigazdája a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lesz. Az intézmény rektora, Gyuricza Csaba lemondta, hogy Magyarország és Közép-Európa legnagyobb agrárfókuszú egyetemeként a fenntarthatóság, a zöld gondolat és a természetvédelem jegyében célul tűzték ki, hogy összességében zéró hulladékot termeljen az EFOTT.
Az fesztivál sajtófőnök arról is beszélt, hogy a fesztivált idén a lakott területektől távolabbi helyszínen, a sukorói szabadstrand környékén rendezik, ahol hosszú távon is szeretnének „letelepedni”.
Egy nagyszínpad és egy kisebb színpad mellett két partyarénát is építenek, nappal pedig a strandon, valamint az UNIverzum névre keresztelt, egyetemi programokat nyújtó interaktív helyszínen várják a vendégeket.
A hazai fellépők között ottlesz a Bagossy Brothers Company, a Wellhello, az Irie Maffia, a Follow The Flow, a Margaret Island, a Halott Pénz, a Carson Coma, a 30Y és az Anna and The Barbies. Emellett a brit John Newman, a koszóvói-albán DJ Regard, valamint a brit DJ Riton is színpadra lép az EFOTT-on. Lesz még egy nemzetközi fellépő, akit a szervezők ígérete szerint később jelentenek majd be.
Az EFOTT házigazdája eddig két alkalommal volt a Pécsi Tudományegyetem 2017-ben és 2010-ben.
Az akvapark megépítésére még 2015-ben tett ígéretet Orbán Viktor pécsi látogatása során. Az akkori tervek szerint a projekt a Modern Városok Program (MVP) keretén belül valósult volna meg. Most az önkormányzat pályázatot írt ki, aminek nyertese készítheti el a fürdő építési és kivitelezési terveit.
Az előző, fideszes városvezetés a fürdőkomplexum megépítésére a volt Bőrgyár területét szemelte ki, ahol több vizsgálatot is tartottak. A tervezett helyszín egy része magántulajdonban van, annak megvásárlása a városnak az akkori áron számítva 1,8 milliárd forintjába került volna. A projekt megvalósulását tovább nehezítette, az hogy nem volt kidolgozott stratégia a környék forgalom növekedésének megoldására – mondta el a mai rendkívüli közgyűlést megelőző sajtótájékoztató Ruzsa Csaba alpolgármester.
Az MVP keretén belül a akvapark előkészítési munkáira az önkormányzat 500 millió forintot kapott, amiből 350 millió került eddig elköltésre. A fennmaradó összeget a jelenlegi városvezetés a projekt újratervezésére és felülvizsgálatára kívánja költeni, ezzel biztosítva az, hogy az akvapark fenntartható legyen – vázolta fel a projekt jelenlegi állását Péterffy Attila.
A fürdő komplexum kivitelezésére új helyszínt is találtak, Tüskésréten egy 92 ezer négyzetméteres telket. Ennek előnye, hogy a terület nem magántulajdon, így nem kell az önkormányzatnak megvásárolnia. Illetve a városvezetés elképzelései szerint a fürdő projekt egy komplex fejlesztési program részét fogja képezni.
Péterffy elmondta a projekt átgondolása során a fenntarthatóságot úgy kívánják biztosítani, hogy az akvapark élmény elemeit, a versenyuszodáit, valamint fürdőhöz kapcsolódó 200 szobás 4 csillagos szállodát úgy alakítják ki, hogy egész évben támogatás nélkül és gazdaságosan tudjon működni.
A 2020-ban elkészített költségbecslés alapján a projekt megvalósításának összköltsége 51 milliárd lenne. Ebből a keretből a 27 milliárdot szánnának a fürdő, 17 milliárdot a szálloda kivitelezésére, további 7 milliárd jutna a kapcsolódó fejlesztésekre. Ez a becslés nyilván a 2020-as számok alapján készült, amit jelentősen befolyásol az építőipari árak megugrása.
A mai rendkívüli közgyűlésen kisebb vita lakatul ki Péterffy Attila és Csizmadia Péter között. A fideszes képviselő azt kritizálta, hogy az előterjesztés nem a beruházásról szól, hanem 80 millió elköltéséről, ami véleménye szerint pénzszórás. Illetve úgy gondolja, hogy a projekt megvalósításához szükséges 50-60 milliárd forintot sem a kormány sem az EU nem fog biztosítani.
Péterffy válaszában kitért arra, hogy a kormány és Orbán szűk döntéshozó köre csak akkor ad pénzt egy projektre, ha ahhoz tartozik egy világos megvalósítási terv. Ezért indokolt a nemrég kiírt tervpályázat.
Kóbor József, az LMP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Modern Városok Program keretén belül a legtöbb városban sokkal több fejlesztés valósul meg. Pécsen a források jelentős részét az egyetem kapta, mivel az előző városvezetésnek nem voltak megfelelően előkészített projektjei.
Állandósulni látszik az albérletárak drágulás, derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb, májusi lakásbérindex adataiból. Utoljára 2020. decemberében csökkentek az albérletek díjai, azóta folyamatosa növekedés tapasztalható, átlagosan havi 1 százalék.
A bérleti díjak növekedése indén nagyobb ütemben zajlik, egy évvel korábban országosan nagyjából 20 százalékkal lehetett olcsóbban bérleményt találni.
forrás: ingatlan.com
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy 2022-ben már minden hónapban 2 százalék körüli emelkedés történt az előző hónaphoz képest, tehát trendszerűnek mondható a drágulás, áprilisban újabb rekord született. A jelenlegi árak a 2015-höz képest 56 százalékkal nőttek összességében.
A fővárosban kell a legmélyebbre nyúlni a zsebbe, ha ingalant szeretnénk bérelni, havonta átlagosan 175 ezer forint egy bérlemény. A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron és Tatabányán a legdrágább a lakhatás havi 135 ezer forinttal.
Pécs a 12. helyen áll a listán 110 ezer forinttal. Itt is jelentősen nőttek az albérletek díjai, ugyanis 2021-ben átlagosan 95 ezer forintért lehetett lakást bérelni.
forrás: ingatlan.com
Az árak emelkedését több tényező is befolyásolja, például az egyre jobban növekvő infláció, az emelkedő lakáshitelkamatok, illetve az orosz-ukrán háború. Az is jelentős hatással van a piacra, hogy egyre több cég kezd visszaállni a home officeról a járvány előtti irodai munkára, ezzel felfelé tolva a keresleti oldalt.
