StyleNews

Karikó Katalin, Drew Weissman, a University of Pennsylvania és Robert S. Langer, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora kapja idén a spanyol Frontiers of Knowledge Awardot (A tudás határai díjat) biológia és biomedicina kategóriában – jelentette be az elismerést gondozó BBVA Alapítvány szerdán.

A spanyol BBVA pénzintézet alapítványának honlapján olvasható közlemény szerint a 14. alkalommal odaítélt díjat a három kutató az mRNS-technológia kifejlesztése területén elért eredményeivel érdemelte ki, melyek lehetővé teszik, hogy saját sejtjeink fehérjéket termeljenek a betegségek elleni védekezés vagy a gyógyulás érdekében.

A díjazottak munkájának eddigi legkiemelkedőbb termékei a koronavírus elleni vakcinák, amelyekről bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet nyújtanak a súlyos megbetegedés ellen. A Covid-19 elleni vakcinák azonban csak az első hullámát jelentik a technológiának, az abban rejlő lehetőségek kiterjednek más terápiás területekre is, mint például az autoimmun-, a daganatos vagy a neurodegeneratív betegségek, az enzimhiány, illetve más vírusfertőzések.

A közlemény idézi Karikó Katalint, aki kiemelte: azt a tényt, hogy jelenleg a média reflektorfényében van, arra akarja használni, hogy ösztönözze a fiatalokat, férfiakat és nőket, hogy legyenek tudósok, mert – mint fogalmazott – ez nagyon szórakoztató.

 A BBVA Alapítvány tevékenységének középpontjában a világszínvonalú tudományos kutatás és kulturális alkotás előmozdítása, a tehetségek elismerése áll. A tudás határai díjjal a természettudomány, a technológia, a humán tudományok és a zene területén végzett egyedi hatású hozzájárulásokat ismerik el és jutalmazzák. A nyolc kategóriában odaítélt díjak mindegyikével 400 ezer euró, valamint egy oklevél és egy kisplasztika jár, amelyet Blanca Munoz szobrászművész készített.

 Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a díjakat június 16-án Bilbaóban adják át.

Forrás. mti.hu

Fotó: wikimedia.org

Karikó Katalin nevéhez több szabadalom is fűződik, amelyeknek tárgya a pszeudouridint, vagy módosított nukleozidot tartalmazó RNS- , oligoribonukleotid- és poliribonukleotid-molekulák, és az ezekből álló génterápiás vektorok szintetizálásának módszereit írja le. A leírás egyben módszereket is megad a génpótlásra, génterápiára, génátírási csendesítésre és a terápiás fehérjéknek a molekulákat tartalmazó élő szövetbe juttatására. A Karikó Katalin által leírt találmány tárgyát képezik az RNS, az oligoribonukleotid és a poliribonukleotid molekulák immunogenitásának csökkentésére szolgáló eljárásokat is. A szabadalom az emberi sejtekben lévő messenger RNS módosított változatának megtervezésével, majd a célba juttatására szolgáló rendszer kifejlesztésével megalapozta, hogy a szintetikus messenger RNS oltás hosszú ideig biztosíthatja a kódolt terápiás fehérje helyi szekrécióját, így az ilyen RNS-technológiák a jövőben az emberek egészségének javítását szolgálhatják majd. Az így munkára fogott messenger RNS széles terápiás teljesítő képességgel rendelkezik. A jelenleg alkalmazásban lévő klinikai erőfeszítések mindössze az oltásra, a fehérjepótló terápiákra és a genetikai betegségek kezelésére összpontosítanak.

Forrás: wikipedia.org

A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.

A tizenegy országban végzett vizsgálat középpontjában az állt, hogy a kormányok által hozott védelmi intézkedések miatt mennyi gondatlanul kidobott orvosi maszk vagy más védőfelszerelés kerül a szemétbe. Ennek érdekében a kutatócsoport nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból származó adatokat elemzett, és tizenegy ország eredményeit vetette össze, köztük Nagy-Britanniáét, Németországét, Franciaországét, Ausztráliáét, Spanyolországét és Svédországét.

84-szer több a szemét

A kutatásból kiderült, hogy a nem megfelelően kidobott maszkok száma 84-szeresére nőtt a világjárvány 2020 márciusi kezdetétől 2021 októberéig. Országos összehasonlításban Nagy-Britannia teljesített a legrosszabbul (6%), az olyan országokban pedig, mint Ausztrália és Új-Zéland, a gondatlanul kidobott maszkok aránya 0,2 százalék alatt volt. Ez annak is betudható, hogy ezekben az országokban kevesebb korlátozást vezettek be a védekezés kapcsán.

Ez sem magyarázza azonban azt a meglepő eredményt, hogy a 2020 tavaszán bevezetett szigorúbb zárlatok idején csak lassan nőtt a szemétprobléma, de azonnal nagyobb lett, mihelyst az emberek  —nyáron és ősszel — ismét utazhattak, bár sok országban továbbra is érvényben maradt a maszkkötelezettség.

A maszkok növelik a fertőzésveszélyt és a műanyagáradatot

A maszkok eldobálásának negatív hatásai vannak az emberekre és a környezetre is. A vizsgálat szerint az első órákban és napokban az eldobott maszkok vagy egészségügyi törlőkendők potenciális hordozói a Covid-19 vírusnak, ha azt fertőzött személy használta korábban. Az eldobott tárgyak vizuális szennyezést is jelentenek, ami további pazarlást okozhat az érintett területen — a tanulmány szerint az emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy az utcán eldobják a maszkjukat, ha az már amúgy is tele van szeméttel.

A hulladék a már meglévő műanyagproblémához is hozzájárul, hiszen a maszkok többnyire tartós műanyagból készülnek, amelyek évszázadokig sem bomlanak le. Az állatok ráadásul megfulladhatnak a maszkok nagyméretű maradványaitól, nem beszélve arról, hogy a lassan lebomló mikroműanyagok belekerülnek a talajba és a vizekbe, végül pedig az emberi táplálékláncba.

A kutatók intézkedéseket javasolnak

A fenti tanulmány szerint feltételezhető, hogy a maszkhasználat 2022-ben végig javasolt lesz, ami további szemétkárokat okozhat. A kutatók szerint a maszkhulladék ellen helyi és nemzetközi intézkedésekre van szükség. Javasolják például a jogszabályok elfogadását, a gyártók felelősségének növelését a hulladékkezelési infrastruktúra javításáért, de célzott figyelemfelkeltő kampányok bevezetését is. Fontos továbbá, hogy az intézkedések

• ösztönözzék az újrafelhasználható eszközök használatát,
• megkönnyítsék az egyszer használatos tárgyak begyűjtését és ártalmatlanítását azokon a helyeken, ahol kötelező a viselésük és
• támogassák a hulladékkezelési infrastruktúrát az anyagok hasznosításában és későbbi ártalmatlanításában.

Az Ökopolisznál azon dolgozunk, hogy ráirányítsuk az emberek figyelmét a saját lehetőségeikre is. Olvasd el a többi cikkünket is és oszd meg másokkal is.

Forrás: okopoliszalapitvany.hu

Egy gyalogos személy vesztette életét a kora reggeli balesetben.

Halálos kimenetelű baleset történt 2022. január 26-án 6 óra 30 perc körül a 1119-es úton Nagysáp belterületén. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, egy 70 éves nőt a 8-as kilométerszelvénynél elütött egy Tát felé közlekedő személygépkocsi. A balesetben a gyalogos a helyszínen életét vesztette. A rendőrség a helyszínelést teljes útlezárás mellett megkezdte. Kérjük, óvatosan vezessenek!

Fotónk illusztráció, forrása: pixabay.com

Forrás: police.hu

Néhány jótanács az Országos katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól, hogy mi a teendő közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési balesetek esetén?

• Ha ön egy ilyen baleset szemtanúja vagy az önnel történik meg, ellenőrizze, hogy megsérült-e majd mérje fel az önt körülvevő veszélyeket.
• Ha úgy látja, veszélyben van az élete, azonnal távozzon a baleset helyszínéről.
• Hívja a 112-es segélyhívó számot, és diktálja be az esemény fontosabb, ön által ismert részleteit: a baleset leírása, helyszín, sérültek száma, észlelt-e tüzet, illetve járulékos veszélyeket. Ha a balesetben érintett tehergépjárművön veszélyt jelző tábla (téglalap alakú narancssárga tábla számokkal vagy számok nélkül), illetve bárca (csúcsára állított rombusz alakú tábla) látható, az azokon található számok, ábrák tartalmáról tájékoztassa a hatóságokat. 
• Veszélyes áru szállítása közben bekövetkezett baleset során, ha tüzet, illetve járulékos veszélyeket (pl. gáz-, üzemanyag-, veszélyesanyag-szivárgást) észlel, minél messzebbre távolodjon el a járműtől, és ezekről a körülményekről haladéktalanul tájékoztassa a hatóságokat.
• Amennyiben úgy értékeli, hogy nincs veszélyben az élete és az egészsége, akkor egészségügyi ismereteinek függvényében próbálja ellátni a sérülteket a mentők kiérkezéséig. A sort a legsúlyosabb esettel kezdje. Ne alkalmazzon olyan módszereket, amelyeket nem ismer tökéletesen, amelyeknek eredményében nem biztos. 
• A sérülteket ne mozdítsa el, hacsak azok nincsenek további veszélynek kitéve, vagy a sürgős ellátás azt szükségessé nem teszi (pl. artériás vérzés).
• A roncsokat ne mozgassa, a beszorult sérülteket ne próbálja meg kiszabadítani, kivéve, ha azok további veszélynek vannak kitéve, vagy ha az azonnali ellátás azt szükségessé teszi.
• Próbálja megőrizni nyugalmát, cselekedjen megfontoltan.
• Nyugtassa meg a sérülteket.
• A kiérkezett szervekkel ossza meg a balesetről szóló minden információját.
• Ha nem tud a baleset közvetlen közelében segítséget nyújtani, támogassa a kiérkező mentők, rendőrök, tűzoltók munkáját (pl. hozzon vizet, meleg takarókat, lámpát, segítsen a sebesültek szállításában, stb.) – egy tömegszerencsétlenségnél minden segítség elkél.
• Kövesse a mentésben résztvevő szervek utasításait.

Forrás: katasztrofavedelem.hu