Újra megnyitották kapuikat a látogatók előtt a Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításai. E naptól a sok éve megszokott (10 és 18 óra közötti) nyitvatartás szerint tekinthető meg a Csontváry-, a Vasarely- és a Zsolnay állandó kiállítás, továbbá a Modern Magyar Képtár. A múzeum többi szakmai osztálya is folyamatosan készül a nyitásra.
Május 4-étől a Csontváry-, a Vasarely- és a Zsolnay állandó kiállítás tekinthető meg, s a szintén megnyíló Modern Magyar Képtárban a Variációk a Színes városhoz címet viseli az a kiállítás, amely a 1967 és 1972 között nyaranta a bonyhádi zománcgyárban dolgozó művészek, továbbá Victor Vasarely alkotásait mutatja be. A tárlat épphogy csak megnyílt 2020 novemberében a Képtárban, a járványügyi korlátozások miatt sajnos azóta nem volt látogatható. Ugyancsak fontos megemlíteni Gábor Jenő (1893–1968) képzőművész párizsi utazásáról írt naplójára alapuló kiállítást, mely szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében.
A Képző- és Iparművészeti Osztály eredménye, hogy a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) a Modern Magyar Képtár kiállításába került négy nagyméretű zománckép, ezeket a különleges éjszakai kivilágításnak köszönhetően – az épületen kívülről –már eddig is megtekinthették az érdeklődők. Most végre közelebbről is szemügyre vehetik e műveket, valamint a Modern Magyar Képtár állandó kiállításának új részlegét, amelyben neves alkotók (pl. Altorjai Sándor, Bukta Imre, Martyn Ferenc, Valkó László) – több esetben kifejezetten meghökkentő, elgondolkodtató – kollázsai és asszamblázsai kerültek egy térbe.
A Néprajzi Osztály Ládakiállítással és információs táblákkal készül az újranyitásra. A Néprajzi Osztály Leány és ládája címmel 19. századi asztalos ládákat és jelképeiket megismertető időszaki kiállítás koncepcióján dolgozik. A tárlat egyik kiemelkedően szép és patinás látnivalója lesz az osztály ládagyűjteményének egyik legrégebbi darabja 1827-ből. A Néprajzi kiállítás épületében (Rákóczi út 15.) információs táblák kihelyezését tervezik, amelyek sok helytörténeti érdekességre hívják majd fel a látogatók figyelmét a fogadótérben.
A Régészeti Osztály munkatársai az M6-os autópálya új szakaszának építését megelőző régészeti feltárásán, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen (Sátorhely falu külterületén), a III. számú tömegsír (újra)feltárásán, valamint a mohácsi csata hadszíntérkutatásán, az ott megtalált immár 8000 lelet (ólomlövedékek, patkók, érmék) tudományos feldolgozásán dolgoznak.
A Természettörténeti Osztályon folyamatosan zajlik a megújuló állandó kiállítás építése: a gyűjtemény kicsomagolása és a szekrényekben történő elhelyezése. A Kubinyi Ágoston program segítségével már megépült a galéria, így a korábbi kiállítótér nagyobbá és remélhetőleg érdekesebbé vált a majdani látogatók számára. Május 30-áig meghosszabbítva látogatható a Csontváry Múzeumban a Bizarr vagy pazar? című kiállítás. A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményéből származó válogatás szemlélői hazai és külföldi fajokkal – lepkékkel, bogarakkal, egyenes- és hártyásszárnyúakkal –, valamint a házunk táján is megismert fajokkal ismerkedhetnek meg.
Az Új- és Legújabbkori Gyűjteményi Osztályon zajlanak a megújuló ibafai dohányzástörténeti kiállítás múzeumi szakmai előkészítő munkái, s a gyűjtemény újabb értékes város- és ipartörténeti anyagokkal gazdagodott. A folyamatosan végzett belső háttérmunkák közül kiemelendő a gyűjteményekre vonatkozó adatokat tartalmazó számítógépes adatbázis építése.
A későbbi tervek között szerepel a 2020 novemberében elkészült, de a korlátozások miatt akkortól nem látogatható Málenkij robot – 75 című időszaki kiállítás megnyitó ünnepségének pótlása is.
A látogatóktól kérjük védettségi és személyi igazolványuk felmutatását. A látogatás során a szájmaszk viselése kötelező!
Reggel közepesen felhős időre ébredhetünk, a levegő 8-10 fokig hűl! A déli szél mérsékelt marad, de a délelőtt folyamán megélénkül! Délután folytatódik a közepesen felhős idő. A délnyugati szelet időnként erős lökések kísérhetik! A hőmérséklet 20-23 fok között alakul! A késő délutáni órákban északnyugat felől egy HIDEGFRONT éri el térségünket, melynek hatására megélénkül, olykor VIHAROSSÁ fokozódik az északnyugati szél (60-80 km/h)
Elszórt záporok, néhol AKÁR ZIVATAROK is kialakulhatnak, számottevő csapadék viszont várhatóan nem fog esni! Holnapi napon a front előtt indul PERCRŐL-PERECRE rovat is, a Meteo Mecsek oldalán, érdemes lesz követni!
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottságának Elnöke április 29-én versenyügyi eljárás során megvizsgálta a klubunk által a 2021/22-es bajnoki évre benyújtott NB III-as licenc dokumentációját. A vonatkozó előírások alapján pedig a jövő évi indulási engedélyt számunkra megadta. – olvasható a HR-Rent Kozármisleny weboldalán.
Felnőtt együttes, ahogy eddig is, várhatóan ismét a Közép-csoportba kerül majd. Változik azonban a bajnokság lebonyolítása, hiszen a következő pontvadászat 18 csapatos lesz a mostani 20-assal szemben. Ahogy az lenni szokott, a kozármislenyiek ellenfeleink pontos listája csak júniusban lesz publikus.
Közben folyamatosan zajlik a stadionvilágítás kiépítése, sőt, egy újabb nagy projekt, fejlesztés is megindult:
Megkezdték ugyanis a 2017 óta tervezett edzőpálya építését, a pályaterveket viszont először csak ebben az évben nyújtották be a szövetség felé, több lépcsőben, projektelemenként.
A teljes mértékben TAO-forrásból, illetve a klub Tulajdonosa által előteremtett önerőből megvalósuló beruházásra azért van szüksége a sportegyesületnek, mert közel 200 gyermek focizik náluk, ráadásul ez a szám folyamatosan növekszik. Az ő sportoltatásukat már csak nagyon nehezen tudják megoldani a jelenleg rendelkezésre álló pályákon. Ráadásul napjainkban csak műfüvön folyik a tréningezés, illetve a mérkőzések, az idősebb utánpótlás játékosok ízületei számára pedig a fű sokkal kímélőbb borítás.
Ezért a klub a tervek beadásakor engedélyért folyamodott az önkormányzathoz, hogy az edzőpályát megvalósíthassa a sporttelep bővítéseként, hiszen ott találhatóak az öltözők, illetve a kiszolgáló létesítmények is. Ráadásul egy olyan területről van szó, amely továbbra is önkormányzati tulajdonban marad.
Ezzel a projekttel nem csak nyer a futball klub egy nagy, illetve egy kis méretű füves futballpályát a náluk sportolóknak, hanem a zajtól is igyekeznek megóvni a stadion mellett lakókat, hiszen a pálya elkészülte után rengeteg edzést tudnak majd az új pályákon megtartani.
„Fontos kiemelni, hogy nem valami ellen és helyett épül az új focipálya, hanem valamiért, egy civil sportszervezet megvalósításában, az önkormányzattal egyetértésben, egy égető szükség megoldására.” – olvasható a kozarmisleny.hu oldalon.
2022 tavaszán újfent választ az ország, ráadásul az ellenzéki összefogás ezúttal a tervek szerint egy jelöltet fog indítani Orbán Viktorral szemben. De ki lesz az a jelölt? A névsor már adott, az ellenzéki előválasztáson közölük lehet majd választani.
Vasárnap jelenti be az indulását Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Őt a hírek szerint nem csak az MSZP és a Párbeszéd, hanem az LMP is támogatni fogja. A Jobbik Jakab Pétert jelölte, a DK Dobrev Klárát, a Momentum Fekete-Győr Andrást, míg Márki-Zay Péter a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben fog indulni. Ön szerint melyikük a legalkalmasabb, hogy legyőzze Orbán Viktort?
Szalántán a mai napig nagy arányban élnek többek közt horvát nemzetséghez tartozó lakók. Éppen ezért a faluban kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetiségi hagyományok ápolására. Működik horvát egyesület, és néptánckör is. A Marica Családi Étterem konyhája ennek jegyében mindig is tartalmazott horvát ételeket, immáron 53 éve. Idén a Marica étterem több tekintetben átalakul. A cél a továbbiakban is a horvát tradíciók megőrzése, ám mindez az eddigieknél is professzionálisabb módon.
Az ízek és a konyha felelősei: a hely tulajdonosa Kovács Gábor, valamint Brunner Attila, a többszörös magyar bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes szakács, valamint bronzérmes világbajnok, Berény-díjas séf. Kovács Gábor, ki a nagyhírű Tenkes csárda megálmodója is, évtizedek óta foglalkozik vendéglátással, tevékenységéért 2018-ban a Baranya megyei önkormányzat „Baranya Fejlődéséért” díjat adományozott neki, 2019-ben pedig a „Baranya Megye 2019. Év Vállalkozója címet nyerte el. Brunner Attilát pedig érdemeire tekintettel a „Magyar Nemzeti Gasztronómiáért” érdeméremmel tüntették ki. Velük beszélgettem az újításokról.
Milyen indíttatásból született az ötlet, hogy az éttermet átalakítják?
K.G.: Fontosnak tartom tisztázni, hogy ez az ötlet nem újkeletű. Elképzelések, tervek és irány nélkül nem vettem volna meg a Maricát 3 évvel ezelőtt. Hogy miként alakítom át, annak alappillére az volt, hogy a tradíciókból nem engedek, ezért maradt meg a gyönyörű neve is változtatás nélkül. Az elmúlt években beleástam magam horvátországi barátaim iránymutatásával (Međimurski Dvori – www.facebook.com/RestoranMD) ennek a fantasztikus konyhának a rejtelmeibe, megismertem a Marica múltját, közönségét, és most elérkezettnek láttam az időt egy komolyabb változásra. Tulajdonképpen a horvát alapok megmaradnak, ám a cél, hogy mindezeket még professzionálisabbá tegyük mind az étlap, mind az alapanyagok, mind az elkészítés terén. És ehhez a koncepcióhoz volt szükségem Attilára is.
Mármint egy olyan kaliberű emberre, mint Attila?
K.G.: Nem. Kifejezetten Rá volt szükségem. Évekkel ezelőtt többször kóstoltam Attila főztjét egy korábbi munkahelyén, nagyon ízlett, megjegyeztem magamnak. Ugyanakkor Attilát nem ismertem személyesen. Jött a Marica, és mint egy kirakós játékban, ki kellett derítenem ki volt az, akinek konyhaművészete azelőtt nyomot hagyott bennem, meg kellett találnom Őt. Végül sikerült. Az ország másik feléről hívtam haza. Így állt össze a Marica előbb a fejemben, majd a valóságban.
Akkor rátérve kicsit Attilára, olvastam rólad, hogy a francia és a horvát konyha a két kedvenced. Hogyan alakult ez így?
B.A.: A francia konyhát a gasztronómia egyik csúcsának gondolom, és több tanítóm is a francia konyha mestere volt. Várvízi Péter például, akivel a Susogó étteremben együtt dolgoztam, ma már tanít is Franciaországban. Én sajnos dolgozni nem tudtam Franciaországban, ám egy hosszabb időt eltöltöttem egy németországi francia étteremben, ahol rengeteget tanultam. A horvát alapok kissé másként alakultak. Évente sokszor nyaraltam Horvátországban, ahol kipróbáltam több helyi éttermet, akiknek a vezetőivel, séfeivel összebarátkoztam, olyannyira, hogy egy idő után, ha elmentem nyaralni, akkor 15 horvátországi napból 8-at munkával töltöttem. Így helyben tanultam meg mindent. Egyébként a horvát konyha sokféle halételben, tenger gyümölcseiből készült fogásban gazdag, én pedig nagyon szeretem ezeket az ételeket, ez is növelte a motivációmat.
Hogy jött az indíttatás, hogy a Marica étteremben dolgozz?
B.A.: Gábor keresett meg nyáron, hogy nem tudnék-e Vele gondolkodni a Marica ízein. Felvázolta a koncepcióját, amiben láttam fantáziát, ezért igent mondtam. Először csak eseti jelleggel besegítettem. Egyre több időt töltöttem itt, később pedig úgy döntöttem, hogy maradok.
Visszatérve az étteremre, milyen változások lettek az ételekben?
K.G.: Több változást is eszközöltünk, mind az alapanyagok, mind az elkészítés terén. Az igazi Közép-Dalmáciai konyha jegyében a legtöbb ételünket most már roston, illetőleg szabadtűzön készítjük el. Korábban is sütöttünk parázson például malacot, de most már bárány-, illetőleg kecskehúsból készült fogások is vannak. E mellett – a környéken egyedülálló módon – peka alatt sült ételeket is kínálunk. Ami még látványos változás lesz, hogy elindult egy külső, de fedett főzősor építése, így a vendégek látványkonyha jelleggel maguk is élvezettel figyelhetik majd, ahogyan az ételük elkészül. Ami pedig az étlapon való módosítást illeti, jelentősen nőtt a halételek és tenger gyümölcseiből készült fogások száma, nem elfeledve a Maricába járó törzsvendégek kedvenc, klasszikus ételeit sem.
Ez utóbbi lépést nem érzi kicsit kockázatosnak? Amennyire tudom, a magyar lakosságnak nem ezek a kedvenc ételei.
K.G.: Azért nem érzem kockázatosnak, mert az a tapasztalatom, hogy a Baranyában, vagy ahhoz közel s távol élők is szeretik a horvátországi ételeket, viszont ezeket eddig Magyarországon, és a horvátországi határmenti településeken ritkán lehetett kellő módon elkészítve kapni. Ahhoz, hogy valaki ilyesmit megkóstolhasson, gyakorlatilag a tengerpartig el kellett mennie. Nekünk az a célunk, hogy minden tengeri alapanyagunkat egyenesen a horvát tengerpartról szerezzük be, így gyakorlatilag ugyanazt a minőséget és gasztronómiai élményt tudjuk kínálni – csak mi a tenger illata nélkül.
A pizzák továbbra is az étlap részei lesznek?
K.G.: Igen, de e téren is lesz némi változás. Majd ugyanis a pizzákat is fatüzelésű kemencében készítjük Magyar Norbival (Ő ennek a mestere a Maricában) hogy a tésztája kifogástalan legyen. Ezenkívül a sajt terén is ragaszkodunk a minőséghez, semmilyen növényi eredetű sajtot nem használunk, csakis és kizárólag mozzarellát. A pizzatészta mellett egyébként immáron házi kenyérlepényt is dagasztunk minden nap, amit számos horvát ételünk mellé lehet kérni. Fokhagymás, petrezselymes olívaolajjal meglocsolva mennyei…egyszerűségében rejlik titka.
Mik az Önök kedvenc ételei az étlapról?
K.G.: Szeretem a roston készült tintahalat, hozzá a fokhagymás, párolt blitvát és mindent, ami visszaadja a horvát tengerparti hangulatot. Nagy kedvencem továbbá az új ételek közül a sajttal töltött pljeskavica, amibe a pizzához hasonlóan mozzarelát teszünk.
B.A.: A roston sült, valamint a peka alatt készült polip. Ez nem egy gyakori étel Magyarországon, aminek fő oka, hogy az országban nem lehetmegszerezni. Azonban a horvát kapcsolatoknak köszönhetően – meg annak, hogy a pandémia ellenére most már lassan megnyílnak a határok – ennek a megszerzése is elérhetővé vált a számunkra.
Az eddigi tapasztalatok alapján mik a vendégek kedvencei az új étlapról?
K.G.: Újranyitás óta hihetetlenül megtisztelő, hogy ily sokan eljöttek kipróbálni az ételeket. Az a tapasztalatunk, hogy a vendégek mindenfélét kóstolnak, nehéz kiemelni egy vagy kétféle népszerű ételt. Van, aki többfélét megrendel egyszerre, mert annyira örül a megannyi újdonságnak. Amiből sok fogyott az a halak közül a tintahal és az aranydurbincs, valamint az eredeti recept alapján készült szárma, vagyis töltött káposzta. Illetve amit látunk, hogy bár a klasszikus magyar halászlé nincs az új Marica étlapon, de kínálunk hallevest – amit legfőképpen az különböztet meg a halászlétől, hogy tengeri halakból készül, nem használunk hozzá tört paprikát – és a visszajelzések alapján elégedetten állnak fel az asztaloktól, nincs hiányérzet. Minden megnyilvánulást figyelünk, és törekszünk arra, hogy a jövőben még inkább a vendégek igényeihez igazítsuk az étlapot, átszőve lelkünk dalmát és Csáktornya környéki ízek iránti rajongásával. Csodálatos a mi magyar konyhánk, nagy büszkeséggel és elhivatottsággal vagyunk hazánk ízei iránt. Éppen ezért tudjuk értékelni egy másik, velünk élő nemzet egyedülálló konyháját. A mi Kincsekkel teli Baranya megyénk ilyen. Gyönyörűen megférünk egymás mellett, erről szól Szalánta évszázadok óta, erről szól a Marica 53 éve és fog szólni ezután is.
A lakhatási moratórium május negyedikén lejár(t), így az önkormányzatok a mai naptól kezdve kilakoltathatják az önkormányzati ingatlanokban élő, ám azért fizetni nem tudó/nem akaró/renitens csoportokat. Ugyan vannak néhányan, akik ezt igazságtalannak, embertelennek, felháborítónak tartják, ám őket ki kell ábrándítanom:
a lakhatás nem alapjog
Ahogy cseperedünk úgy tanuljuk meg a világ működését. Például azt, hogy ha valamit igénybe veszünk, legyen az például egy szolgáltatás, azért fizetnünk kell. Azért van meleg a lakásban, mert mások energiát termelnek, megint mások kiépítik a fűtésirendszert, amit aztán üzemeltetnek. Ez nyilvánvalóan nagyon sok pénzbe kerül, sok alapanyagot kell felhasználni hozzá, rengeteg ember bérét kell kifizetni, ennek okán a gázért, távhőért fizetnünk kell. Azért, hogy a rendszer a jövőben is működjön, legyen olyan vállalkozó akinek megéri üzemeltetni a rendszert, legyen olyan cég, akinek megéri kitermelni a földgázt.
A lakhatás is nagyjából hasonló. Először is, valakinek fel kell építenie a házat. Ehhez rengeteg építőanyagra, munkásokra, engedélyekre van szükség, ami pénzbe kerül. Hogy megérje felépíteni egy házat, arra van szükség, hogy később legyen rá fizetőképes kínálat. A kapitalizmusnak és a piacnak köszönhetően ma széleskörben választhatunk ingatlanok között: vannak olcsóbbak, drágábbak, kisebbek, nagyobbak, belvárosiak, külvárosiak, lehet ingatlant venni, lehet bérelni, lehet egészen rövidtávra bérelni, gyakorlatilag mindenki talál az igényeinek és a pénztárcájának megfelelőt. Azonban még azok sem maradnak lakhatás nélkül, akik a piaciárakat nem tudják kifizetni, ugyanis Pécsett – és sok más városban – vannak önkormányzati lakások, melyeket a piacinál jóval kedvezményesebb áron lehet bérelni. Hangsúly a bérlésen van. Ezek sincsenek ingyen, ugyanis ezeket az épületeket is:
1: fel kellett építenie valakinek
2: valakinek meg kellett vennie,
3: valakinek üzemeltetnie kell,
4: az önkormányzatnak számos kiadása van, amit a bevételekből kell fedeznie, ha a közvagyont áruba bocsájtja akkor azért ellenszolgáltatást (pénzt) kell kapnia.
Vannak viszonylag egyszerű közgazdaságtani szabályok. Például ha a valamiért nem fizetünk, akkor azt a valamit nem is kapjuk meg. A boltokban sem adják ingyen a kenyeret, ahogy a lakhatás sem lehet ingyen, ha csak más nem fizet érte.
Itt jegyezném meg, hogy nincs olyan, hogy ingyenes tömegközlekedés, ingyenes oktatás, ingyenes egészségügy: valaki(k) mindig fizet(nek) érte.
Alapvetően humanitárius dolog az önkormányzati lakás, mint intézmény: rászorulók a valós árnál sokkal, de sokkal olcsóbban juthatnak fedélhez, kis túlzással elég az elfogyasztott rezsiért fizetni, illetve rendben tartani, lehetőség szerint nem lelakni az épületet. Valljuk be, ez nem túl nagy ár azért, hogy ne kerüljünk az utcára. Sőt, horribile dictu ez mindenkitől elvárható minimum. Az élet már csak ilyen „kegyetlen”: dolgozni kell, a fizetésből pedig fizetni kell a számunkra fontos, kedves dolgokért. A lakhatás a legtöbb embernek fontos, így általában a kiadási rovatka elsősorába szokott kerülni.
A kulcs persze a munka.
Ahhoz, hogy az életben boldogulni tudjunk, bizony el kell menni dolgozni. És a munka néha büdös tud lenni, nem mindig olyan, amit élvezettel csinálunk, de ha ez az ára annak, hogy legyen hol laknunk, legyen mit ennünk, akkor nincs mt tenni. Munka pedig szinte mindig van, előbb-utóbb mindig lehet találni lehetőséget arra, hogy tevékenykedjünk. Ha pedig esetleg mégsem, és néhány hónap nem úgy jön össze, ahogy terveztük, akkor lehet írni a pécsi önkormányzatnak, lehet kérni méltányossági alapon kedvezményt, lehet kérni a fizetés ideiglenes felfüggesztését, információink alapján az ilyen ügyekben jellemzően megértőek voltak.
De az nem járja, ha valaki éveken át nem akar fizetni egy fillért se, és elvárja, hogy neki továbbra is JÁRJON az ingyenes lakhatás. Miközben mások fizetnek érte, sokszor sokkal, de sokkal többet. Az ilyen bérlőkkel szemben, akik egyébként akár dolgozhatnának is, de nem teszik, vagy dolgoznak, de a fizetésüket minden másra költik el, nem a lakbérre, az önkormányzat nem lehet örökké türelmes, lévén közvagyonról van szó, illetve akadnának olyan bérlők, akik fizetnének a lakhatásért. Aminek egyébként alapvető dolognak kellene lenni, mindenki számára. Ha valamit igénybe veszünk, azért fizetünk. Kész, pont, nincs kivétel.
Azonban ilyenkor felmerül a kérdés, mi lesz azokkal az emberekkel, akiket most vélhetően ki fognak lakoltatni? Mennek az utcára? Elfoglalnak egy újabb lakást? Ezek azok a kérdések, amelyekre akármennyire is szeretnék, nem tudok jó választ adni. Hiszen az nem lehet megoldás, hogy bizonyos csoportok az alapvető közösségi szabályokat sem betartva, kvázi ingyen lakjanak, míg mások százezreket fizetnek a lakhatásért havonta. Azonban az sem jó megoldás, ha ezeknek az embereknek végleg elengedjük a kezét, és az utcára tesszük őket. Pláne akkor nem, ha kisgyerek is van a családban. Bizonyos, hogy megoldásra szükség van, a jelenlegi helyzet egyrészt nem fenntartható, másrészt azokkal szemben nem igazságos, akik például önkormányzati ingatlanra várnak és tisztességesen fizetnének érte.
Reméljük, hogy a jövő generációja számára már magától értetendő lesz, hogy az életben dolgozni kell, a kapott szolgáltatásokért pedig fizetni, mert semmi sincs ingyen, semmi sem alapjog, ami másnak pénzbe kerül.
Budapest főpolgármestere vasárnap, az Európa-napon jelentheti be hivatalosan, hogy elindul az előválasztáson – írta mandiner.
Karácsony Gergelyről már régóta tudhattuk, hogy elindul az ellenzéki előválasztáson a Párbeszéd és az MSZP színeiben. A bejelentése viszont a mai napig nem történt meg hivatalosan.
Az indulása hasonlóan egyértelmű volt mindenki számára, mint Dobrevé, aki múlthét vasárnap jelentette be hivatalosan indulását. Karácsonyt, mint miniszterelnök jelöltet az összes eddig megjelent közvéleménykutatásba is számításba vették, amikor arról kérdeztek embereket, hogy kiket találnak a legesélyesebb ellenzéki miniszterelnöknek. Az ilyen kutatások nagyrészében a főpolgármester a top háromban szerepelt a Jakab Péter, Dobrev Klára páros mellett. – írja a Jövő TV.
Hogy a három legnépszerűbb jelöltből ki jön ki győztesen azt még nem tudjuk. Viszont ha Karácsony elindul a választáson és tegyük fel a ’22-es választ is megnyeri, akkor a mostani pozícióját nem tarthatja meg, amely további kérdéseket feszegethet.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a tegnapi napon délután fél négy körül késelés történt a pécsi Lahti utcában. A tettes elmenekült, egy férfit pedig súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
A police.hu beszámolója szerint a következő történt: egy 23 éves pécsi férfi a Lahti utcában korábbi sérelem miatt szóváltásba keveredett, majd össze is verekedett két másik férfival. A vita során a férfi a nála lévő késsel többször nyakon szúrta az egyik vitapartnerét, egy 35 éves férfit, majd autójával elmenekült a helyszínről.
A rendőrség által eddig beszerzett adatok alapján a verekedést és a késelést követően a menekülő férfi autóját egy kővel megdobták. Ezután a helyszínt a megszúrt férfi 29 éves társa is elhagyta.
A késelés feltételezett elkövetőjét két órán belül, a 29 éves férfit pedig még az este folyamán elfogták a rendőrök. Előállításukat követően garázdaság miatt mindhármukat kihallgatták, a késelő férfi ellen súlyos testi sértés miatt is nyomoz a Pécsi Rendőrkapitányság.
Buzánszky Jenő 1925. május 4-én a Tolna megyei Újdombóváron született, itt is nőtt fel. A település egyébként 1946-tól hivatalosan is Dombóvárhoz tartozik, a kis Jenő itt kezdett el focizni. A helyi Dombóvári Vasutas tagja lett, egyébként elvégezte a MÁV Vasúti tisztiképzőjét, ahol dolgozott is. Igaz, inkább futballtudásával hívta fel magára a figyelmet.
1938-tól 8 éven át játszott Dombóváron, és bár később jobbhátvédként ismerte meg a világ, kezdetben csatárt játszott. Kevesen tudják ezt róla, de egészen kiváló támadónak tartották, később, katonai évei alatt állítólag 6-8 gólt lőtt meccsenként a hadsereg bajnokságában.
1946-ban került a Pécsi VSK csapatához, ahol egy szezont töltött el, de ez mégis egy fordulópont lett az életében. A pécsi vasutascsapatnál ugyanis az MTK egykori legendás balszélsője, Szabó Péter lett az edzője. Ide is még csatárként került, de „Petár” mester valamiért meglátta benne az ideális szélsőt, így átrakta abba a pozícióba. Tulajdonképpen ennek a pécsi évnek köszönhetjük az Aranycsapat jobbszélsőjét.
Pécsen sajnos csak egy évet töltött el Buzánszky, mivel Szabó edző távozott Dorogra, ahova magával vitte egyik kedvenc játékosát. Innentől kezdve Buzánszky Jenő egész játékos-pályafutását Dorogon töltötte, egész pontosan 13 éven át, 1960-as visszavonulásáig. Ő volt az Aranycsapat egyetlen vidéki tagja, igaz, Grosics Gyula is védett Dorogon, de ő 1947-ben a fővárosba igazolt. Érdekesség egyébként, hogy Buzánszky amolyan kölcsönjátékosként pályára lépett a Fradiban is. 1956 decemberében ugyanis egy jugoszláviai túrára a zöld-fehér magukkal vittek négy vidéki játékost is, köztük Buzánszkyt.
Dorogon 330-szor lépett pályára, ezeken 25 gólt lőtt (naná, már nem volt csatár), de klubszinten nem ért el hangzatos sikereket. Nem úgy a válogatottal! 1950-56 között összesen 49-szer játszott a magyar válogatottban, vicces módon ezeken a korábbi támadó egyszer sem talált be. Aktív részese volt az Aranycsapat időszakában minden nagy sikernek: olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), világbajnoki ezüstérmes (1954).
A visszavonulása után 1961-72 között edzőként dolgozott, a Dorog mellett irányította az Esztergomi Vasas és a Fősped Szállítók csapatát is. Ezután sportvezetőként dolgozott a Komárom-Esztergom megyei szövetségnél, majd az MLSZ-nek is az elnökségi tagja lett. Tiszteletére Debrecenben és Pécsett is rendszeresen focitornákat rendeznek, amiken a korábbi évtizedekben ő is részt vett. 2010 óta az ő nevét viseli a dorogi stadion is, 2011-ben a Nemzet Sportolója lett. Az Aranycsapat klasszikus felállásának tagjai közül Buzánszky Jenő élt a legtovább, mígnem 2015. január 11-én hosszan tartó betegség után elhunyt.
A városvezető frakciók küldtek közös sajtóközleményt, melyet változtatások nélkül mutatunk meg. Szerintük a helyi Fidesznek „fáj” az elszámoltatás, ráadásul azt is megtudhattuk, hogy hol és milyen összegű cselekmények miatt folyik nyomozás.
Minden olyan kirobbanó botránnyal, feljelentéssel és nyomozással hangosabb lesz a pécsi Fidesz képmutató méltatlankodása, amelynek alapját a városvezetés által ígért és elindított átvilágítás adja. Érthető a kétségbeesésük: a hatóságok már most majdnem egymilliárd szőrén-szálán eltűnt pécsi adóforint ügyében nyomoznak, és a számláló csak pörög tovább.
Boszorkányüldözés, vádaskodás, rágalmazás, „tisztességes szakemberek” kikészítése – egyre erősebb kifejezéseket használ a pécsi Fidesz és lakájmédiája a városvezetés által már a választási kampányban vállalt, majd megindított átvilágításra.
Arra, hogy a Fidesz milyen embereket is tart tisztességesnek, majd a nyomozások választ adnak. Ha már ők nevezték ki őket, az ő városvezetésük, felügyeletük alatt dolgoztak, akkor fogják is a kezüket, ez a legkevesebb – „Embert barátjáról…”, tartja a mondás.
A tények viszont makacs dolgok, úgyhogy most beszéljenek azok. Mutatjuk, hogy a pécsi önkormányzati cégek átvilágítása nyomán jelenleg milyen összegű cselekmények miatt folyik nyomozás (millióra kerekítve):
Tettye Forrásház – 120 millió forint
Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. – 346 millió forint
Tüke Busz Zrt. – 135 millió forint
Zsolnay Örökségkezelő NKft. – 330 millió forint.
Ez összesen 931 millió forint, majdnem másfélszer annyi, mint a Volvo-botrányban eltüntetett közpénz. Ez nem a sejtések, a talánok összege: ezekben az ügyekben már nyomoznak a hatóságok.
Pécs város vezetése eltökélt abban, hogy akikről kiderül: hanyagul, hűtlenül kezelték a pécsiek vagyonát, azokat felelősségre kell vonni. Eltökélt abban is, és meg is tesz ennek érdekében mindent, hogy ezekből a forintokból minél több visszakerüljön a pécsiekhez. Sőt, eltökélt abban is, hogy olyan tíz év után, amihez hasonlót a tatárjárás óta nem láttak, visszakapják a pécsiek a büszkeségüket is, azzal az érzéssel együtt, hogy a városnak újra van gazdája. Olyan, aki nem néz félre szemlesütve, ha a közvagyonról van szó.
