BaHír

A Budapest IX. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina helyi népszavazást kezdeményez a kínai Fudan Egyetem kapcsán. Arról a Ferencváros tulajdonában lévő 13 hektáros területről van szó, ahol a tervek szerint megépülne a kínai Fudan Egyetem.

Baranyi Krisztina a Facebook-oldalán közzétett írásában azt írja, hogy Budapest és a ferencvárosiak beleegyezése is szükséges a tervezett kampusz megépítéséhez. Budapest IX. kerület polgármestere emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2019-es önkormányzati választások után azt mondta, hogy „a kormány nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak”.

A kérdés egyenlőre valószínűleg húzódni fog, mert a veszélyhelyzet végéig nem lehet népszavazást kezdeményezni és tartani.

A budapesti polgármester pécsi kötődéssel is rendelkezik, hiszem a Pécsi Tudományegyetemen szerzett emberi erőforrás menedzsment diplomát. A közösségi oldalon közzétett bejegyzését változtatás nélkül közöljük az alábbiakban.

„A fővárosi közgyűlés tagjaként és Ferencváros polgármestereként helyi népszavazásokat kezdeményezek a Fudan ügyében

„Magyarország Kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak. Kérjük a közgyűlést, hogy hozzon egyenként döntéseket és mondja azt, hogy ez kell, ez nem kell”

A 2019-es elsöprő ellenzéki győzelem után mondta ezt a miniszterelnök és létre is jött a Budapesti Közfejlesztések Tanácsa, ahol a Kormány által tervezett nagyberuházásokról születnek a Fővárossal közös döntések.

Itt lett széleskörű, a budapestiek által is jóváhagyott felhatalmazása a Diákvárosnak, vagy az atlétikai világbajnokság megrendezésének. Mindezeknél nagyságrendekkel nagyobb beruházás a kínai Fudan egyetem kampuszának a megépítése.

Erről nemhogy közös döntés nem született, de el is titkolták előlünk az erről szóló államközi megállapodást, a tervek részleteit, a helyszínt, a finanszírozási konstrukciót, mindent. A helyszín pedig Ferencváros páratlanul szép Duna-parti területe, ahová eredetileg a Diákváros északi részének épületeit – irodákat, üzleteket, kávézókat, lakásokat terveztek a Mesterterv készítői. Csakhogy annak a 13 hektáros területnek, ahol megépülne a Fudan Egyetem, több mint a fele Ferencváros tulajdonában van és a Főváros is rendelkezik itt némi ingatlantulajdonnal. Vagyis ezeket az ingatlanokat át kellene adnunk erre a célra. Az a felhatalmazás, ami alapján ezt megtehetnénk, nem született meg.

Ehhez Budapest és a ferencvárosiak beleegyezése is kell.

Ha máshogy nem megy, népszavazás döntsön arról, hogy odaadjuk-e Ferencváros vagyonát egy magánegyetemnek, amelynek költségeit még az unokáink is fizetni fogják. Amíg nem születik felelős, közös döntés arról, hogy a Fudan megépülhet ebben a városban, Ferencváros nem fog semmilyen vagyonelemet ennek a projektnek a rendelkezésére bocsátani

Ezért a fővárosi közgyűlés tagjaként és Ferencváros polgármestereként helyi népszavazásokat kezdeményezek a Fudan ügyében.„

Fotó. ferencvaros.hu

Világunk talán egyik legsürgetőbb problémája a Földünk környezetének védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Éppen ezért a zöld gondolkodást magukénak érzők nap, mint nap kiemelt figyelmet szentelnek a kérdéseknek. Jövőnkért, unokáink jövőjéért fontos kérdés ez mindannyiunk számára. Szerencsére ma már a nagyhatalmak is egyetértenek a kérdésben. Ma már igen, pedig tegnap még nem így volt.

A globális problémák felszámolásához a nagyhatalmak egyetértése elengedhetetlen. Ezért is figyelemreméltó eredmény, hogy Kína és az Egyesült Államok közös nyilatkozatot adott ki a kérdésben.

Az ENSZ novemberben esedékes klímavédelmi konferenciája előtt nyilatkoztak arról, hogy egyetértenek abban, miszerint fokozottabb klímavédelmi kötelezettségvállalásra van szükség még mindkét ország részéről. A kínai környezetvédelmi minisztérium adatközléséből tudjuk, hogy a Sanghajban folytatott megbeszélések után a dokumentumot amerikai részről John Kerry, kínai részről pedig Hszie Csen-hua klímavédelmi megbízottak írták alá.

„Az Egyesült Államok és Kína elkötelezett amellett, hogy egymással és más országokkal együttműködjön a klímaváltozás kérdésében” – áll a közös nyilatkozatban.

Megállapodtak abban, hogy a szimbolikus nyilatkozatot konkrét lépések követhetikmajd és a közeljövőben folytatják az egyeztetéseket a konkrét elképzelésekről. Az egész Föld jövőjére hatással lévő megegyezés segítségével még a 2020-as években csökkenthetik a károsanyag-kibocsájtást.

A közzétett információkkból tudható, hogy a két ország megállapodott többek közt olyan konkrét kibocsájtást csökkentő intézkedések megvitatásáról, mint az energiatárolás és a levegőbe jutó szén-dioxid megkötése. A megállapodás aláírása alkalmával Washington és Peking ígéretet tettek, hogy mindkét részről a lehetőségeihez mérten maximálisan támogatják a fejlődő országokat az alacsony szén-dioxid-kibocsájtású energiaforrások bevezetése tekintetében.

Jelenleg a világon Kína és az Egyesült Államok a két legnagyobb szénkibocsátó. Donald Trump elnöksége alatt ugyan a klímavédelmi párbeszéd a két ország között megszakadt, mivel az egykori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből. Döntését azzal indokolta, hogy a megállapodás szerinte tisztességtelenül bünteti az amerikai vállalkozásokat. A jelenlegi elnök, Joe Biden viszont visszavezette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményhez. A két elnök eltérő klímavédelmi szemléletét jól tükrözi, hogy a jövő héten Biden kezdeményezésére klímacsúcs-videokonferenciát tart a két fél.

Az ENSZ-közgyűlés 2021 szeptemberi ülésszakán Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy 2030-tól Kína jelentősen csökkenteni fogja a szén-dioxid-kibocsátását, hozzátette, hogy hazájában azt tervezik, hogy 2060-ra Kína eléri az úgynevezett szénsemlegességet.

Nem célja az akkori politikai vezetés tisztára mosásának a Gyurcsány-filmként elhíresült,  forgatás alatt álló „mozinak”. Mondta a telex.hu-nak nyilatkozó statiszta. Egyenlőre a kapkodás jeleit érezi a jelenleg is zajló forgatáson. Nem tudja, hogy Gyurcsány Ferenc alakja benne lesz-e a filmben, ő még nem találkozott vele.

A fővárosban már több mint egy hete a Szabadság téren láthatóak a film díszletei, amelynek  alapján konstatálható, hogy elkezdődött az őszödi beszéd utóéletéről, és a 2006-os zavargásokról, az MTV-székház elleni ostrom megfilmesítése.

A film több forgatási napján is statisztaként munkát kapó férfi avatta be a lap munkatársát a készülő film általa tapasztalt kulisszatitkairól. „A hazugság ára” címet kapott film leginkább Gurcsány Ferenc személye miatt tartja lázban az érintetteket, de egyenlőre nem tudják ki alakítja a filmben a politikust, de a tartalomból sejthető, hogy személye felbukkan.

A statiszta a film sztorijáról annyit elárult, hogy egy politikai krimi készül, amiben a történet egybevág a februári szereplőválogatáshoz használt rövidke leírással, ami úgy szólt: „amikor egy ambiciózus, de elnyomott közvélemény-kutató szakember rájön, hogy a főnöke részt vett egy botrányos hangfelvétel kiszivárogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy azzal jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Összeáll újságíró szerelmével, és nyomozni kezd, de mivel hamar konfrontálódik a főnökével, egy nagy hatalmú kör célpontjává válnak.”

A statiszta pár nap forgatás és a tapasztalatai alapján úgy érzi, nem lehet véletlen a 2022-es választások előtti idő felidézése, mert meglátása szerint nem az akkori politikai vezetés tisztára mosására készül a film.

Az informátor a tévéostrom-jelenet forgatása kapcsán annyit jegyzett meg, hogy határozottan kérték a felvételen résztvevőket a Ria-Ria-Hungária-skandálásra is, utána viszont kiadta a szöveget a koordinátor, hogy kaibálják a „Gyurcsány, takarodj!” felkiáltást is, mert várják mit reagál rá a tömeg, esetleg valaki ellenvetést tesz, de aztán skandálta mindenki.

A tévészékház ostromának forgatásához a tüntetőkkel és rohamrendőrökkel együtt több száz statisztát szerveztek be. A benyomásairól, élményeiről beszámoló statiszta a Facebookon látta a castinghirdetést, és azért jelentkezett, mert érdekelte, hogyan is megy egy ilyen nagy létszámú filmforgatás, annak témájáról fogalma sem volt.

A statisztaként közreműködő szerint senkit sem a gyurcsányozás lehetősége vonzott, hanem a munkáért járó díjazás, nagyon sok megélhetési statisztával is találkozott a forgatáson. meglátása szerint nem egy politikai táborból válogattak a filmhez szereplőket.

Egyébként a szereplésért kínált napi 9 ezer forint alsó-középkategóriának számít a magyar statisztákra körében. A sürgősen behívott statisztáknak járó 12 ezer forint sem számít kiemelkedő térítésnek. Itt például a speciális harcművész képességgel és múlttal rendelkező, verekedni tudó statisztáknak kínált 20 ezer forint sem számít kiemelkedőnek.

Azt mondta, furcsa volt látni azt is, hogy a szereplőválogatást végző cég február végén még Facebookon kereste a férfi főszereplőt. „Hogy most senki nem akarta nekik elvállalni, vagy kapkodva, hirtelen kellett összerántani a stábot, azt nehéz megmondani.”. Iparági forrásunk annyit tett hozzá ehhez, hogy amennyiben épp az a cél, hogy teljesen amatőr szereplőgárda álljon össze, nem ritka, hogy így keresnek akár főszereplőt is.

A sataiszta megerősítette, hogy angol rendezővel forog a film. A telex.hu úgy tudja, hogy a rendező az IMDB-lapja szerint rendezőként most debütáló Joseph M. Civit, aki eddig  operatőrként ismert és főként spanyol kötődésű filmekben, például a Netflixen vagy a Madalein McCann eltűnéséről készített dokumentum sorozatban dolgozott.

Profi dologként könyvelte el a forgatáson, hogy a dohányzós jelenethez teljesen újnak látszó, 2006-ban forgalomban levő cigarettát kaptak.

Kellemetlenségként élte meg, hogy a szokatlanul hideg két-három fokos tavaszi időben, hosszú órákon át, étlen-szomjan kint hagyták őket. Így aztán többen úgy döntöttek, hogy pénzt ide vagy oda, hazamennek. A sokat mesélő statisztikus megúszta a nehéz jeleneteke, mert például akik a vízágyúzásban szerepeltek azok, úgy halotta, hogy alsóneműjéig átáztak.

Mégis úgy nyilatkozott, hogy aki épp ráért, annak jól jött a pénz. Úgy látja, hogy hasonló körülmények közé még egyszer nem megy. Pedig a forgatási szünetek közben felfedezett pincerendszer váratlan, kellemes és kaland volt a számára.

Saját bőrén tapasztalta, hogy egy film forgatásánál se várjanak luxuséletet a statiszták, és amikor nagyon sok van belőlük, annál nagyobb fegyelemet tartanak a forgatáson, hogy kezelhető maradjon a tömeg.

Koronavírus-járvány miatt itt is PCR-teszttel indul minden forgatási nap. A forgatási területen belül végig mindenkinek maszkot kellett viselnie, kivételt képezett a jelent forgatás.

A fizetéskor is a maszkviselés kötelező volt. A telex.hu-nak nyilatkozó statiszta elmondta, hogy a jelenetek közötti időben nem igazán vegyültek tömegesen, vagy a stábtagoknak fenntartott fűtött helyiségbe melegedtek, vagy a tévészékház alagsorának pincerendszerét próbálták felfedezni.

Fotó. wikimedia.org

Alapítványt hoz létre Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére. Ezt maga a köztársasági elnök jelentette be a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Áder János elmondta, a koronavírus-járvány első és második hulláma alatt nem nagyon lehetett olyan híreket hallani, mint most, a harmadik hullám idején: fiatalok, kisgyermeket nevelő szülők halnak meg és gyermekek maradnak árván.
„Hetek óta azon gondolkodtunk a feleségemmel, hogy hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni. Kíváncsi voltam, hogy hány családot és hány gyermeket érinthetett ez a járvány: több mint hatszáz gyermekről van szó, és több mint négyszáz családról” – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.
Hozzátette, az érintett gyerekeket legalább a nagykorúvá válásukig vagy addig, amíg szakmát, esetleg diplomát szereznek, segíteni kell anyagilag.
Az alapítványról azt közölte, a jogi előkészítő munkálatok befejeződtek, elkészült már az alapító okirat; „jogi értelemben” az alapító Áder János, a felesége pedig a kuratórium tagja, valamint felkérte Bagdi Emőke klinikai szakpszichológust és Ürge-Vorsatz Diána fizikust is, akik igent mondtak.
Hozzátette, az alapítványt még nem jegyezték be – jövő héten indul a bírósági eljárás -, így egyelőre adományt nem fogadhatnak. Az alapítvány ötmillió forintból indul, ami a köztársasági elnök szerint a „saját megtakarításuk”. Ugyanakkor Áder János abban bízik, hogy ismerősei köréből, akár még szélesebb körből is érkeznek majd támogatások.
Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok, a polgármesterek és a jegyzők segítsége nélkül ez a programot nem lehet sikerre vinni, hiszen ők ismerik az érintett családokat, és azt is, hogy pontosan milyen anyagi támogatásra van szükség.
Elmondta azt is, sokat gondolkodtak az alapítvány nevén, végül Regőczi István neve mellett döntöttek, mert a katolikus pap egész életében, már a második világháborút megelőzően is, árva gyerekekről gondoskodott.

Forrás: mti.hu