Kezdőlap Blog Oldal 2809

Koronavírus: ennyivel nőtt a fertőzöttek és az elhunytak száma

875 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 352 703  főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 68 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 11 409 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 230 441 fő, az aktív fertőzöttek száma 110 853 főre csökkent. 4 445 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 330-an vannak lélegeztetőgépen. Eddig mindössze közel 130 ezer emberre való oltóanyag érkezett az országba, a rendelkezésre álló vakcinák nagy részét már beoltották, eddig 123 188 fő kapott oltást, többségében egészségügyi dolgozó és eddig tízezer idősotthonban lakó és dolgozó oltása is megtörtént. Az oltás ütemét, gyorsaságát a vakcinák érkezése határozza meg. A kormány lassúnak tartja az EU által koordinált vakcinaszállítmányok ütemét, ezért keleti (kínai, orosz) vakcinák beszerzését is megcélozta, hogy mielőbb megkezdődhessen a lakosság tömeges oltása és korlátozások feloldása. 

A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszához érkezett azzal, hogy megérkezett a vakcina Magyarországra és december 26-tól zajlik az egészségügyi dolgozók oltása. Magyarország eddig 19,7 millió adag nyugati vakcinát kötött le, több tízmilliárd forint értékben különböző gyártóknál (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Curevac), ezekből jelenleg csak a Pfizer és a Moderna vakcinák rendelkeznek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével. Az első szállítmány a Pfizer-vakcinából érkezett Magyarországra 2020. december 26-án, így a kórházi oltópontokon elkezdődhetett az egészségügyi dolgozók oltása. A Moderna-vakcinából az első szállítmány január 12-én érkezett Magyarországra.  

Összesen mindössze 129 860 emberre elég oltóanyag érkezett az országba, amelynek nagy részét már beoltották.  A kormány lassúnak tartja a Brüsszel által koordinált uniós vakcinabeszerzést és szállítást. Brüsszeli forrásból kevesebb mint félmillió ember beoltására elegendő vakcina érkezik Magyarországra március végéig. A kormány számításai szerint, ha csak Brüsszelre hagyatkozik Magyarország, akkor szeptember végénél előbb nem lehet feloldani a korlátozásokat.  A magyar emberek egészségének és életének megvédése érdekében az EU-s vakcinabeszerzésen túl is szükséges oltóanyagok beszerzése. A miniszterelnök utasítására a Pénzügyminisztérium a napokban több tízmilliárd forintot különített a brüsszeli keretszerződésen kívüli vakcinák beszerzésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kapott felhatalmazást a kormánytól a Kínával és Oroszországgal való tárgyalásokra.  Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakértői a napokban a Sinopharm kínai gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcináinak gyártási folyamatait ellenőrizték Pekingben, és megállapították, hogy a kínai vakcina gyártása biztonságos körülmények között történik. A kínai és az orosz vakcinát használják az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben is. Magyarország mindkét országgal felvette a kapcsolatot, és azok hatóságai pozitív tapasztalatokról számoltak be a Sinofarm kínai gyártó vakcinájával és az orosz oltóanyaggal kapcsolatban is.

A tudósok baktériumokat programoznak az adatok tárolására

0

A tudósok régóta kísérleteznek a DNS tárolási lehetőségeinek kihasználásával és mára eljutottak oda, hogy kitalálták, miként lehet elektronikusan beírni az adatokat egy élő baktérium DNS-ébe.

A DNS több okból is vonzó lehet adattárolás szempontjából. Először is, ezerszer sűrűbb, mint a legkompaktabb merevlemezek, ami azt jelenti, hogy körülbelül 10 teljes hosszúságú digitális filmet is képes tárolni egy sószem térfogatú mennyiségben. Továbbá mivel a DNS központi szerepet játszik a biológiában, az írási és olvasási technológiái idővel várhatóan olcsóbbá és erőteljesebbé válnak, írja a Science. Jelenleg a technológia drága, 3500 dollárba kerül egyetlen megabites információ szintetizálása, de mivel a DNS-kutatási terület nagyon gyorsan fejlődik, számítani lehet költségeinek csökkenésére.

A kutatók eddig is foglalkoztak az adatok DNS-be történő integrálásával, ugyanakkor ezek a próbálkozások nem bizonyultak tartós megoldásnak, ugyanis az információt tároló DNS-fiolák idővel lebomlanak. Tartós és könnyebben kódolható közeg létrehozása érdekében a kutatók most azon dolgoznak, hogy az élő szervezetek DNS-ébe írják az adatokat, amelyek lemásolják és továbbadják génjeiket a következő generációnak.

Ehhez a kutatók általában a DNS molekula négy heterociklusos bázisának (adenin – A, guanin – G, citozin – C és timin – T) valamilyen kombinációjaként bináris kóddá alakítják az adatokat. Ezután DNS-szintetizátor segítségével írják a kódot a DNS-be. Csakhogy minél hosszabb a kód, a DNS-szintézis pontossága annál inkább csökken, ezért a kutatók darabokra bontják az állományokat és azokat 200-300 bázishosszúságú DNS-részletekbe írják. Az egyes részletek kapnak egy azonosító indexet, hogy majd a kiolvasásnál újból össze lehessen rakni az eredeti információt.

Harris Wang, a Columbia Egyetem rendszerbiológusa által vezetett csoport a már ismert CRISPR génszerkesztő rendszert használta fel egy biológiai jel felismerésére, például a fruktóz jelenlétére.

A kutatók megfigyelték, hogy a kólióbaktérium a génjeiben képes „emlékeket” tárolni a fruktóz jelenlétéről. Amikor a kutatók fruktózt adtak az Escherichia coli (kólióbaktérium) sejtekhez, a génexpresszió növekedett a gyűrű alakú DNS, az úgynevezett plazmid bitjeiben.

Ezután a CRISPR komponensek, amelyek azért alakultak ki, hogy a baktériumot megvédjék a vírusos betolakodóktól, darabokra aprították a túlzottan expresszáló plazmidot és közülük néhány, a baktérium DNS-ének egy olyan szakaszába került, amely „emlékezett” a korábbi vírusbetolakodókra. Ez a genetikai bit egy digitális egy értéket reprezentált. Ha a fruktóz hiányzott, akkor egy véletlenszerű DNS bitet tárolt, ami a digitális nullát reprezentálta. Az E. coli DNS szekvenálása után kiderült, hogy a baktérium ki volt-e téve fruktóznak, vagy sem. Mindezt pedig egy digitális egyes vagy nulla reprezentálásával.

A fruktóz-felismerő rendszer azonban csak néhány bit adatot képes tárolni, ezért lecserélték egy olyanra, ami sokkal hosszabb információssort képes kódolni.

Gének egy sorozatát illesztették az E. coli bementére, amely lehetővé tette a sejtek számára, hogy elektromos feszültségekre reagálva növeljék a plazmid expressziót. A fruktóz beállításához hasonlóan az expresszió növekedése miatt a baktérium DNS-ében egy digitális egyes tárolódott el, majd ahhoz, hogy ezeket kiolvassák, egyszerűen szekvenálták a baktériumot.

Az utóbbi megközelítéssel Wangnak és munkatársainak 72 bit adatot sikerült a DNS-be kódolni. Egészen pontosan a „Hello World!” ikonikus mondatot. Azonban a valós alkalmazások ezen a téren még nagyon messze vannak, és Wang is azt állítja, hogy az élő organizmusokban való adattárolás még egy nagyon korai szakaszban van. Először a kutatóknak még azt kell kitalálniuk, hogy megakadályozzák az üzenetek lebomlását. Ugyanis a baktériumok a szaporodásuk során mutálódhatnak, és ez az információt is befolyásolhatja.

Nature Chemical Biology cikk: https://www.nature.com/articles/s41589-020-00711-4

„Mi kinyitunk” – ma nyitnak a lengyel vendéglők, kávézók

Lengyelországban is fellázadtak a vendéglátósok, vállalkozók a kormány intézkedései ellen. Ugyan a lengyel kormány fenntartja a szigorú korlátozásokat, a vendéglátósok nem bírják tovább zárva tartani az üzleteiket, sem a bérleti díjakat sem az alkalmazottak béreit nem képesek már fizetni, ezért döntöttek úgy, hogy szembe mennek a lengyel kormánnyal.

A lengyel források szerint a közelmúltban a zárlat alkotmányellenes mivolta miatt egy fodrász javára döntött a bíróság — ez pedig megadta a kezdő löketet a “Mi kinyitunk” mozgalomnak. A legtöbb vállalkozó úgy döntött, hogy már a potenciális büntetés sem érdekli, ha nem nyitnak ki, akkor egyszerűen végleg csődbe mennek.

Azt is elmondták, hogy a lehető legszigorúbban figyelnek a biztonságra, üzleteikben kötelező lesz a maszk és a távolságtartás, de ahogy fogalmaztak

„Eddig bírták és nem tovább”

Ahogy már mi is megírtuk, ilyen kezdeményezés Magyarországon is létrejött, igaz egyelőre még gyerekcipőben jár: eszerint itthon január 25-én nyithatnának ki a vendéglátósok, természetesen önkényesen, szembe menve a kormány intézkedéseivel.

PTE: a hallgatók feje felett dől el a modellváltás

Ahogy arról korábban beszámoltunk a Pécsi Tudományegyetem is alapítványi kézbe kerülhet, a modellváltás pedig akár még tavasszal megtörténhet. Hihetetlenül gyors az átalakulás üteme, a hallgatók és oktatók többsége feje felett zajlik az egész történet, finoman szólva sem beszélhetünk arról, hogy a majd húszezres hallgatói létszám véleményét kikérnék a dolgokról. A hallgatókat ugyan papíron „képviselő” az EHÖK, de tőlük aligha számíthat valódi segítségre, valódi támogatásra az egyszeri egyetemista.

Az egyetem küldött egy levelet a hallgatóknak, amelyben az áll, hogy

„Az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek, így a Pécsi Tudományegyetem is ezt kifejezetten kéri.

2021. január 14-én kibővített Dékánok Tanácsa keretében ismertettük a rendelkezésre álló információkat és a fenntartó által javasolt forgatókönyvet a kari vezetőkkel, a Klinikai Központ elnökével, a Szentágothai János Kutatóközpont elnökével, valamint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökével. A fórumon kérdések megfogalmazására is mód nyílt, majd a testület egyhangú döntést hozott arról, hogy az egyeztető tárgyalásokat a Pécsi Tudományegyetem folytatni kívánja és az Egyetem vezetése törekszik a folyamatban konstruktívan előrehaladni a felsőoktatási intézmény számára kibontakozó előnyök mielőbbi realizálása érdekében. A kormányhatározat előkészítéséhez szükséges szakértői anyagot kidolgoztuk.”

Ezek alapján a kari vezetők, a dékánok, a rektor, az EHÖK elnöke (Koltai Arnold) támogatják azt, hogy folytatódjanak a tárgyalások és a PTE más magyar egyetemekhez, mint például az SZFE alapítványi formában működjön tovább.

Ezzel az egésszel több gond is van. A fő, hogy mindez a hallgatók bevonása, megkérdezése nélkül történik. Mintha az egyetem vezetése fordítva ülne a lovon. Nem a hallgatók vannak értük, hanem ők vannak a hallgatókért. Hallgatók nélkül ugyanis nincs egyetem. Ezen hallgatók többsége rengeteg pénzt fizet tandíj gyanánk, nem mellékesen rengeteg pénzt fizetnek Pécs városának, hiszen többségük a tanulmányaik miatt ide költözik, itt költi a pénzét. Az talán még érthető is, hogy például a volt pécsi fideszes alpolgármester, jelenlegi kancellár érdekelt abban, hogy az egyetem jelentősen átalakuljon, de az nehezen érthető, hogy Koltai Arnold miért szavazott úgy, ahogy.

De a kérdés továbbra is él: az egyetem hallgatóit megkérdezik vajon arról, hogy ők mit szeretnének, vagy húszezer embert megkerülve hoznak majd egy döntést? A tippünk az, hogy utóbbi forgatókönyv fog megvalósulni…

A kérdés, amire egy egész ország várt: Lajos Balázs átment AZON a vizsgáján

Szeptember volt, éppen csak elkezdődött az új egyetemi szemeszter, a gólyák még szinte meg sem érkeztek a karokra, amikor a Pécsi Tudományegyetemen egy matematika előadáson legendás eset történt. Az oktató, némileg lassabban mondta el, hogy 0,5 négyzete mennyi, Lajos Balázs pedig kissé türelmetlenül, és nagyon meggondolatlanul beszólt az oktatónak:

„csak kinyögted”

Ezzel normál esetben nem is lett volna gond, ha a mikrofonja nem lett volna bekapcsolva. De be volt, az internet pedig szó szerint felrobbant az esettől. Mémek százai születtek, a fiatal pécsi egyetemista hallgatói körökben legendává vált.

Az igazság pillanata azonban múlt héten jött el. Oktató vs Lajos Balázs. 0.5 négyzete vs csak kinyögted. Vizsgán néztek farkaszemet a felek, azonban hősünk jött, látott és győzött: tegnap boldogan közölte a hírt, hogy sikerült a vizsgája, mondhatni, csak kinyögte azt a kettest.

Ezúton is gratulálunk neki, a magyar egyetemistának, akinél jobban innentől kezdve senki sem fog figyelni a mute gombjára a laptopján.

Január 18, Piroska napja

A január 18-án megtartott Piroska naphoz nagyon sok népi hagyomány, illetve időjárási megfigyelés fűződik. Elődeink úgy tartották, hogy:

„Ha Piroska napján fagy,

Negyven napig el nem hagy!”

Ezt a népi megfigyeléshez kötődő időjárási regulát tartották többek közt a kabai juhászok, a Szeged környékiek, és a délvidéki magyarok is a legutóbbi időkig.

A Bács megyei Topolyán a régi parasztok úgy tisztelték az ünnepet, hogy nem fogtak be és nem dolgoztattak se lovat, se marhát ezen a napon.

A január elején rendszerint megérkező nagy hidegek miatt a földművesek kímélték az állatokat, még a lovakat sem fogták be. Ahogy a népi versike is mondja, ha Piroska napján fagy volt, akkor arra számíthattak, hogy még legalább negyven napig velük marad a zord, hideg idő. Fontosnak tartották, hogy az állataik átvészeljék a telet, hiszen a tavaszi időszakban jelentős segítségek voltak a számukra a szántásnál, vetésnél. Másodsorban pedig tőlük remélték a következő évi szaporulatot.

Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik, az ország nagyon sok vidékén azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben párt talál magának, és még abban az évben férjhez is fog menni.

Piroska női nevünk eredetét egyes forrásaink a latin Prisca névből származtatják. Piriska, ebből pedig kialakult a Piroska. A Prisca név régit, ősit, tiszteletreméltót jelent. Más meglátások szerint a Piroska magyar eredetű női név. Az viszont biztosan elmondható, hogy a Piroska név kialakulásában a piros szónak jelentős szerepe lehetett.

Január 18-án köszöntjük meg azokat, akik ezt a szép nevet viselik. A Piroska nevű szentekre is ezen a napon emlékezünk. Szent Piroska ókeresztény vértanú volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni, de mivel ő kereszténynek vallotta magát, így erre nem volt hajlandó. Megkínozták, megverték, majd az Aventinus hegyén kivégezték.

Piroska néven magyar szentet is tisztelünk. Árpád- házi Szent Piroska, Szent László magyar király leánya volt, akit az ortodox egyház avatott szentté. Piroska édesapja halála után több évig Könyves Kálmán udvarában élt. 25 éves korában jegyezték el a bizánci trónörökössel, Ioannés Komménosszal. A házasság megkötése után Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné, azaz magyarul az Irén nevet kapta. Szent László leányából jó császárnő, és hűséges, férjét segítő hitves lett. Férjével közösen alapították a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Gyakran fogadott szentföldi zarándokokat illetve küldötteket az egykori hazájából. Piroska, más néven Irén császárnő, többször vetette latba tekintélyét és közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Piroskát a halála után az ortodox egyházban avatták szentté. Mozaik képét a Hagia Sophia a mai napig őrzi.

Forrás: arcanum.hu, rfmlib.hu, netfolk.blog.hu

Fotó: pixabay

Pécs készül a Magyar Kultúra Napjára

0

Lackfi János és a Fugato Orchestra verses koncertjével ünneplik a magyar kultúra napját január 22-én Pécsen – tájékoztatta a Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) az MTI-t.

Mint azt a ZSÖK közleményében írták, a Kodály Központból online közvetített koncerten a zene és a szöveg egyesül a Hibrid dalok című műsorban.

A koncert azokra a szövegekre épül, amelyeket a költő kifejezetten a Fugato Orchestra számára írt, emellett az előadás a hibrid tematika mentén Lackfi János korábbi válogatott versein alapul.


A 2000-ben alakult Fugato Orchestra elektronikával, dobbal, basszusgitárral és énekesekkel kiegészített szimfonikus kamaraegyüttes, zenéjében a különböző műfajok lényegi energiái egyesülnek. A zenekar tagjai egykori budapesti zeneakadémisták, valamint képzett jazzmuzsikusok, vezetőjük Alpár Balázs.


Az előadás a magyar kultúra napján, január 22-én 19 órától tekinthető meg online, jegyek az eszinhaz.hu oldalon válthatók.

Forrás: mti.hu

Fotó: wikimedia.org

Elhunyt Sas József

Hosszú tartó, súlyos betegség után 82 éves korában elhunyt Sas József, Jászai Mari-díjas humorista.

A hírt a blikk.hu, index.hu, life.hu, metropol.hu, indirekt.hu, 24.hu, origo.hu az elmúlt percekben tette közzé az oldalain.

Korábban koronavírus következtében került kórházba a neves, az egész országban nagy népszerű humorista. Elmondható, hogy a jelen helyzetben az ország aggódott érte, mivel az utóbbi időben nem volt túl jó egészségi állapotban. A művész szervezte nem bírta tovább a küzdelmet és vasárnap hajnalban elhunyt.

Sas József hosszú évekig volt a Mikroszkóp Színpad igazgatója. Színészként és rendezőként is állandó szereplője volt a színházának és a televízióban sem múlhatott el humoros adás nélküle. Az általa oly nagyszerűen előadott hagyományos kabaré műfajának egyik utolsó mohikánja volt. 2019 elején kapott kétoldali agyvérzést. A teljes gyógyulásban rendületlenül bízott. Sajnos ez másként alakult, mert többé nem állhatott színpadra.

Forrás: life.hu, index.hu, blikk.hu, metropol.hu, indirekt.hu, 24.hu, origo.hu

Fotó: MTI/Földi Imre

Csökkenő számoknak örülhetünk

Meghalt 77 többségében idős, krónikus beteg, és újabb 1241 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu a mai vasárnapon.

A kormányzati portálon azt írták: 351 828-ra nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytaké 11 341-re emelkedett, a gyógyultak száma 228 615.
Az aktív fertőzöttek száma 111 872-re csökkent. Kórházban 4345 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 329-en vannak lélegeztetőgépen.
 Hatósági házi karanténban 24 874-en vannak, a mintavételek száma 2 936 435-re nőtt.

A világban  94 490 941-re emelkedett a koronavírus-fertőzöttek, 2 022 059-ra a halálos áldozatok és 52 005 821-re a gyógyultak száma a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap reggeli adatai szerint.

 Egy nappal korábban 93 819 952 fertőzöttet tartottak nyilván, 2 008 273 volt a halálos áldozatok és 51 666 159 a gyógyultak száma.
A fertőzés 191 országban és régióban van jelen.
Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol már 23 754 372-en fertőződtek meg, és 395 785-en haltak meg a kórban.
Indiában 10 557 985 fertőzöttet, 152 274 halálos áldozatot és 10 196 885 gyógyultat jegyeztek fel.
 Brazíliában 8 455 059 fertőzöttről, 209 296 halálos áldozatról és 7 485 823 gyógyultról tudni.
 Oroszországban 3 507 201-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 64 134-re, a gyógyultaké pedig 2 905 972-re emelkedett.
Az Egyesült Királyságban 3 367 070 a fertőzöttek száma, és 88 747-en haltak meg a betegségben.
Franciaországban 2 931 686 fertőzöttet, 70 093 halálos áldozatot és 213 997 gyógyultat regisztráltak.
Törökországban 2 380 665 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 23 832, a gyógyultaké 2 254 052.
Olaszországban 2 368 733 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 81 800-ra nőtt, és 1 729 216-an gyógyultak fel a Covid-19-ből.

Spanyolországban 2 252 164 fertőzöttet és 53 314 halálos áldozatot regisztráltak.
Németországban 2 038 645 a fertőzöttek száma, 46 464 a halottaké, 1 680 479-en meggyógyultak.
Kolumbiában 1 891 034 fertőzöttet és 48 256 halálos áldozatot tartanak nyilván.
Argentínában 1 791 979 a fertőzöttek és 45 295 a halottak száma.
Mexikóban 1 630 258 az igazolt vírusbetegek és 140 241 a halálos áldozatok száma.
Lengyelországban 1 429 612 fertőzöttet regisztráltak, 33 213-an meghaltak és 1 173 087-en felépültek a kórból.
A Dél-afrikai Köztársaságban 1 325 659 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 36 851-en meghaltak, 1 083 978-an pedig felgyógyultak.

Iránban 1 324 395 fertőzöttet, 56 717 halálesetet és 1 113 224 gyógyultat tartanak számon.
Ukrajnában 1 192 114 fertőzöttet, 21 637 halálesetet és 888 202 gyógyultat tartanak nyilván.
 Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 97 775 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4797 halálos áldozatot és 91 158 gyógyultat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Forrás: mti.hu

Zöldfűszer az ablakból: a levélpetrezselyem

Elsőként a kevésbé ismert kerti zsázsával ismerkedtünk, és következett a közkedvelt metélőhagyma. Ma a petrezselyemnek egy különleges fajával barátkozunk, a metélőpetrezselyemmel vagy levélpetrezselyemmel.

A petrezselyemfélék egész Európa-szerte ismertek, elterjedtek. Nincs nélkülük vasárnapi ebéd. A metélőpetrezselyem (Petroselinum crispum convar. foliosum) vagy levélpetrezselyem mindössze csak abban különbözik a gyökérpetrezselyemtől, hogy míg rokonnak a gyökerét fogyasztjuk, addig a levélpetrezselyem csak rövidke, többnyire elágazó, konyhai használatra alkalmatlan gyökeret fejleszt. Helyette sok, változatos formájú fodros vagy sima, tetszetős leveleket képez. Tetszetős formájának köszönheti, hogy nagyon népszerű a modern gasztronómiában.

A levélpetrezselyem kétéves növény, az első nyáron a levelek fejlesztésére összpontosít. Ilyenkor saláták és húsételek díszítésére, valamint az ételek ízének kiemelésére, harmonizálására használhatóak. A jócskán megerősödött, sötétzöld színben pompázó levelekből a második év tavaszán virágszár nő. A cserépben, kertben termesztett példányok virágait ritkán látjuk, mert a levelet az első évben felhasználjuk, és minden évben újra vetjük.

A levélpetrezselyem egészen korán február végén, március elején már szabadföldbe is vethető. A konyhaablakunkban egész évben nevelhetjük cserépben. A zsásza és a snidling mellett igazán szép, díszként is mutatós növény.

A levélpetrezselyem a gyökérpetrezselyem leveléhez képest ízanyagokban gazdagabb és dekoratívabb, többek közt ennek is köszönheti nagy mértékű elterjedését. Az aprítása során jól érzékelhető illóolajakon kívül igen magas a C-vitamin-tartalma. Nagyon sok A-, E-vitamin, karotin és ásványi só találhatók benne.

Fogyasztásával, főképpen a téli vitaminszegény hónapokban, rendkívül jó szolgálatot teszünk a szervezetünknek. A népi gyógyászat gyomorerősítőként, szélhajtóként, étvágyjavítóként és vesetisztítóként tartja számon.

Az utóbbi évek kutatásai feltárták, hogy számos betegséggel, olyanokkal, mint például a krónikus bélgyulladás, májbetegségek, érelmeszesedés, magas vérnyomás, a természetes öregedés igyekszik elbánni. Fogyasztása minden korosztálynak ajánlott!

A levelek illóolajában flavonoidokat, kumarinokat, terpéneket mutattak ki, és C-vitamin-tartalmának segítségével egymást erősítve vesznek részt az antioxidáns hatásban. Mindezek az anyagok részt vesznek a káros szabad gyökök hatástalanításában.

A levélpetrezselymet elsősorban frissen ajánlott használni, de szárított formájában is megőrzi kellemes aromáját. Az ételekbe bele főzni nem célszerű, mert a hosszú főzés során nem csak a frissességét veszítse el, de jelentősen veszít illatából és a vitamintartalmából. Legjobb közvetlenül tálalás előtt adni az elkészült ételhez. Alkalmas a szárnyasok esetleges kellemetlen illatának eltüntetésére. Liba, kacsa hasüregét bedörzsölhetjük vele. Levesek, főzelékek, szószok és szárnyasok mellett a saláták kitűnő ízesítője. A reggeli vajas kenyerünket nem csak ízesíti és vitamindússá teszi, de szépséges zöldjével díszíti is.

Forrás: hobbikert.hu, balintgazda.hu, femcafe.hu

Fotó: pixabay.hu