Kezdőlap Blog Oldal 2808

Vajon mi volt valójában a polgármester sérelme, amit Vicze Csilla okozott neki?

0

Holnap folytatódik a per Vicze Csilla és Péterffy Attila között. Ezúttal polgármester úrnak is muszáj lesz megjelennie a tárgyaláson, amelyről természetesen lapunk is be fog számolni. Alább mutatjuk a Civilek a Mecsekért Mozgalom közleményét, az üggyel kapcsolatosan.

Mint  korábban  már jeleztük: Pécs polgármestere „jó hírnevének megsértése miatt” személyiségi jogi pert indított  – 500.000,-Ft sérelemdíjat követelve – a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője ellen, mertállítólagvalótlant állítva bírálta a hőerőmű vezérigazgatójaként végzett tevékenységét ezzel a mondattal:  „Péterffy Attila  2008-2015-ig a Pannon Hőerőmű vezérigazgatójaként durván  3.000.000 tonna fát égetett el a hőerőmű kazánjaiban.”

Várhatóan megjelenik a tárgyaláson a polgármester, nem teszi ki magát a távolmaradás törvényben előírt jogkövetkezményeinek. Így a bíróság meghallgatja, előadhatja saját álláspontját, miért élte meg sérelemként azt, hogy egy a környezetvédelemmel foglalkozó civil mozgalom szóvivője a polgármesterré jelölése idején szakmai múltjára vonatkozó kritikát fogalmazott meg a hőerőműben vezérigazgatósága alatt elégetett óriási famennyiséggel kapcsolatosan.

Valótlan állításra nem került sor  Vicze Csilla részéről: Szóvivőként csupán a vezérigazgató korábbi előadásait összegezte: Atüzelőanyag mennyiségére vonatkozóan maga Péterffy Attila a 2012. március 22-23-án Balatonalmádiban, majd 2014. november 13-án Budapesten (REKK Workshop) tartott előadásában azt állította, hogy a hőerőmű tüzelőanyag igénye: 450.000 tonna/év! Tüzelőanyag összetétel: 33% erdészeti fa, 67% erdészeti, faipari és mezőgazdasági melléktermék.

Péterffy Attila mint felperes most novemberben ráadásul bizonyítási indítványként csatolta saját magát dícsérő  2019. június 20-i kampány-előadását mint szakmai múltját, amelyre oly büszke. Ebben elismeri, hogy az erőmű „a hengeres tűzifa felhasználása évi 150.000 tonna” mellett „250.000 tonna erdészeti maradék anyagot (gallyak, tuskók)”  használ fel.

Eszerint  évente 6250 kamion viszi a hengeres tűzifát,  azaz munkanaponként a 24 tonnás teherautóból 24 szállít hengeres tűzifát elégetésre és ehhez jön még évi 10416 kamion (munkanaponként 40 db 24 tonnás) szállítja a gallyat, tuskót, ami az erdőben kellene, hogy maradjon az erdő élőlényeinek táplálékául. S erre volt büszke polgármester-jelöltként, ez alapján hirdette Pécset mint „ökotudatos”, „zöld” várost.   Ez alapján  Pécs nem minősíthető „zöld” városnak.

Az ügy jogi lényegéhez tartozik: Az Aarhusi egyezmény 8. cikkelye szerint a környezetvédelmi tevékenységet kifejtő csoport jelen esetben a CMM és szóvivője környezetvédelmi tevékenységével, kritikájával összefüggésben nem zaklatható, bíróság elé nem állítható, kártérítésre nem kötelezhető. Hiányzik alperes perelhetősége!  

A közfeladatot gyakorló személlyel szemben a szólásszabadság és véleménynyilvánítás szabadsága kisebb mértékben korlátozható, nagyobb mértékű tűrési kötelezettsége van a közszereplőnek. Jelentős joghátrány nem állapítható meg, hiszen megválasztották polgármesternek.

A civil kontroll megengedettsége a közélet természetes része  és közszereplő kontrolljának törvényes formája. Ennek korlátozása nagyobb társadalmi hátrányt jelentene, mint a közszereplő vélt vagy valós személyiségi jogainak és nem vagyoni károsodásának védelme.

Tény, hogy öt éven át tartott a CMM és a CZM (Civilek a Zengőért Mozgalom) együtt biomassza fórumokat a Mecsek erdeinek, Pécs tüdejének védelmében. Az egész nagyvilágban a felelőtlen erdőpusztítás klímaváltozáshoz, ökológiai katasztrófához vezet, a CMM-CZM célja itt helyben az erdők megvédése!

Továbbra is  a CMM fellép a Pécs környéki erdők pusztítása, a vizek szennyezése, a levegőben az elektromágneses sugárzás csökkentése érdekében.  Továbbra is harcolni fogunk Pécsért és a civilek igazáért; nem engedjük, hogy levegőnek nézzen bennünket a hatalom, és nem engedjük, hogy megpróbáljanak bennünket elhallgattatni.

Pécs, 2021. 01.18.

Vicze Csilla szóvivő, Civilek a Mecsekért Mozgalom

„Ez a vendéglátás holokausztja” – újranyitás előtt sok magyar étterem is?

Ausztriában, Olaszországban és Lengyelországban is számos vendéglátóhely nyitott ki újra, önkényesen, a lezárások ellenére. A vendéglősök szerte a világban óriási bajban vannak, sokukat csőd és teljes anyagi összeomlás fenyeget, ezért Magyarországon is egyre többen hajlanak arra, hogy kormányzati tiltás ide, vagy oda, kinyissanak. Az elmúlt hónapokban a teljes iparág nagyon nehéz, már-már lehetetlen helyzetbe került, számos étterem és kávézó ment csődbe, sokaknak az élete munkája veszett oda.

Hogy ez polgári engedetlenség, esetleg a törvényes rend szándékos megbontása lenne, azt nehéz megmondani, de időközben jogászok is elkezdtek dolgozni az ügyön, egyesek szerint alaptörvénybe ütközik a rendkívüli vészhelyzet, ők az alaptörvény 53. cikkére hivatkoznak:

„A veszélyhelyzet

53. cikk *

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

Mások a jogi kiskapukat keresik, szerintük például állásinterjút tarthatnak vendéglátóhelyeken, ahogy alkalmazottak is tartózkodhatnak ott, igaz ez a joggal való visszaélés, figyelmeztet jogászunk.

Ahogy az újra nyitás mögött álló Le az Adók 75%-ával Párt fogalmaz:

„Dinamikusan növekszik a Tömeges Üzletnyitás mozgalom a Facebookon. A mozgalmat a LA75 Párt (Le az Adók 75%-ával Párt) indította el arra bíztatva a vállalkozókat, hogy találják meg azokat a jogi kiskapukat, amik alapján nyitva lehetnek Január 25-től. Ilyen például az, hogy „állásinterjúra” bárki mehet időtől függetlenül, rájuk nem vonatkozik a kijárási korlátozás. A kiskapuktól azonban lényegesebb, hogy vannak akik vitatják a kijárási korlátozás elrendelésének alkotmányosságát is; még márciusban erre hívta fel a figyelmet itthon az egyik joghallgató. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint pedig az Alaptörvény alapján nem állapítható meg, hogy a COVID által okozott egészségügyi kockázatok vészhelyzetnek minősülnek.”

Az alábbi riportot már a szegedi televízió készítette, ahol kiderül, hogy a vendéglátósok többsége a kockázatokat vállalva is újranyitna, és ahol egy elkeseredett vendéglátós az önkényes újranyitásnál valamelyest radikálisabb megoldást javasolt…

Kiemelt képünk illusztráció.

Baranya kincsei: Barbakán

A barbakán a középkori várak részét képező, előretolt kapuerőd elnevezése. Feladata az ellenséges csapatok megállítása, lelassítása a település vagy erődítmény főkapuja előtt. Általában különálló, árokkal körülvett erős torony, csapóhíddal és egy vagy több kisebb őrtoronnyal.

A pécsi Barbakán Magyarország egyetlen fennmaradt kapuerődje, a város egyik szimbóluma, kevesen vannak az országban, akik ne hallottak volna róla. Aki pedig Pécsen jár, annak szinte kötelező program megnézni a maradványait. Aki esetleg még nem ismeri a történetét, olvassa el cikkünket. Aki pedig már ismeri, annak sem árt feleleveníteni a tanultakat. 😊

A történészek Kinizsi Pál nevéhez kötik a Barbakán megépülését: amikor a hadvezér 1498-ban Pécsett járt, a török fenyegetettségre hivatkozva tanácsolta a felállítását, ami Szatmári György püspök (1505-1521) idejében valósult meg.

Forrás: Wikipedia

Az erőd gótikus stílusban épült, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt, oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák. A bástya körül várárok helyezkedik el, a bejáratához vezető csapóhíd felvonó csigái ma is megvannak.

Janus Pannonius halálának 500. évfordulója alkalmából Borsos Miklós készített bronzszobrot a néhai püspökről, amit az erődítmény kertjében, a Barbakán Sétányon helyeztek el.

A Barbakán rekonstrukcióját 2019 decemberében fejezték be. A 30 millió forintos beruházásból felújították a bástyához kapcsolódó fából készült hidakat, lépcsőket, az építmény karéján felépített gyilokjárót és az azt övező korlátokat is.

Videó: Mesics Gábor
Forrás: Wikipedia

95 éve hunyt el a „nemzet csalogánya”, a gyönyörű hangú Blaha Lujza

1926-ban ezen a napon hunyt el Blaha Lujza, aki a „nemzet csalogányaként” egy ország szívébe zárta magát gyönyörű hangjával és remek színészi teljesítményével.

Pedig fiatalkora egyáltalán nem telt egyszerűen. Már édesapja története is megér egy misét, Reindl Sándor ugyanis egy remek énekhanggal megáldott huszártiszt volt. Nyíregyházán ismerkedett meg Ponti Lujza színésznővel, aki miatt feladta tiszti rangját és családja ellenkezése dacára kilépett a katonaságból. Alig három héttel később Reindlt már a szabadságharc népfelkelői között találjuk, ami miatt bujdosnia is kellett.

A szülők így vándorszínészetre adták a fejüket, amely során rengeteget kellett nélkülözniük. A gyermek Lujza 1850. szeptember 8-án jött a világra Rimaszombatban. A kisleány az anyatejjel együtt szopta magába a színészi életet, hiszen már 4 éves korában statisztaként szerepelt a színpadon. Egész pontosan egy megadott pillanatban kellett egy hordóból előugrania.

1856-ban a kolera sújtotta Kassán léptek fel, édesapja a színpadon vesztette életét. Anyja ezután újraházasodott, Kölesi Antal díszletfestő vette feleségül, ezért a később gazdag pályát befutó Lujzát gyakran említették nevelőapja nevén.

A későbbi Blaha Lujza 8 éves koráig nem járt iskolába, ekkor is egy színésztől tanult meg írni és olvasni, később a győri apácák kolostorában már valóban beült az iskolapadba. A győri társulat nemcsak az iskolát, hanem az első sikert is elhozta számára: A koldusnő című darabban Mariként lépett színpadra, hatalmas sikerrel. A család ugyanakkor nem maradt egy helyben, a szokásos színészi élet velejárójaként az egész vidéki Magyarországot bejárták.

Lujza ezekben az években is rendre sikereket aratott, szépen lassan megismerték a nevét, 13 évesen már önálló szerepeket játszott. Sok évnyi vándorlást követően végül 1864-ben került a budai Népszínházba, majd annak csődbe jutása után Szabadkára szerződött. Itt ismerte meg Blaha János cseh származású osztrák katonát, aki hamar felismerte az ifjú színésznő tehetségét és egyengetni kezdte karrierjét. 1866-ban házasodtak össze és bár nyelvi akadályok voltak köztük, a szerelmes férfi megtanult magyarul Lujza kedvéért. Az érte tett fáradozásai miatti tisztelet miatt Blaha Lujza élete végéig megtartotta első férje nevét, aki 4 év házasság után hunyt el.

Blaha Lujza karrierje azonban innentől már folyamatosan ívelt felfelé: vendégszerepelt Bécsben, játszott a Nemzeti Színházban, majd több évtizedet lehúzott az újrainduló budai Népszínházban, ahol összesen 2364-szer lépett fel. Rendre álló óvációval ünnepelték a különleges kisugárzású színésznőt, egyszer állítólag mag a walesi herceg is sorban állt az öltözője előtt, hogy megköszönje neki az élményt.

1875-ben Egerben vendégszerepelt, ahol Soldos Sándor 3 nap után megkérte a kezét, majd egy hónappal később össze is házasodtak. Ez a házasság sem tartott sokáig, ez is négy év után ért véget, igaz, ez már válás miatt. 1881-ben házasodott meg harmadjára, ezúttal báró Splényi Ödön lett a szerencsés.

Rengeteg siker és megannyi emlékezetes előadás után 1901-ben ő lett az első, aki megkapta a Nemzeti Színház örökös tagságát. Blaha Lujza idős korában is nagyon aktív volt, de férje 1909-es halála után sokáig visszavonultan élt. Végül visszatért és egészen 1923-ig színpadra lépett, igaz, egyre kevesebb alkalommal.

Az 1920-as években egyre kevesebbszer hagyta el lakását, 1925-ben még egy cigányzenekar adott szerenádot a 75 éves dívának, de pár hónappal később egy tüdőgyulladás végleg levette a lábáról. 1926. január 18-án, 76 évesen halt meg, temetésére annyian gyűltek össze, hogy a szóbeszéd egyenesen Kossuth Lajos temetéséhez hasonló tömegről szólt. A budapest Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra a „nemzet csalogányát”, akinek nevét rengeteg intézmény és utca őrzi szerte az országban.

Forrás: Wikipedia

Híres emberek idézetei – KVÍZ

0

Tudod kihez köthetők az alábbi idézetek? Töltsd ki kvízünket, és érj el minél jobb eredményt!

[show-quiz id=”35278″ title=”Híres emberek idézetei – KVÍZ”]

Egyetemi modellváltás: az érintetteknek ideje lenne színt vallaniuk

Mint ismert a Pécsi Tudományegyetem más magyarországi egyetemekhez hasonlóan modellváltáson eshet át, a sokak szerint ez egyet jelent azzal, hogy az egyetem vagyona és vezetése Fideszhez-közeli alapítványokhoz kerül, és egyúttal jelentősen csökken a PTE autonómiája. Az évszázad legnagyobb döntése ez a pécsi egyetem életében, olyan ami nem csak a PTE, hanem az egész város, megye és régió jövőjét fogja megváltoztatni. Ennek ellenére gyakorlatilag fű alatt, elképesztő gyorsasággal zajlanak a tárgyalások, gyakorlatilag az egyetemi polgárok (hallgatók, oktatók, tudományos munkatársak) megkérdezése nélkül. Itt az idő, hogy minden érintett fél végre színt valljon: támogatják-e az átalakulást, ha igen miért, ha nem, miért nem?

Egy szóval sem mondjuk, hogy az átalakítás szükségszerűen rossz dolog lenne. Bár vannak aggályaink, de előre nem temetnénk semmit, és senkit. Ennek ellenére jogosan érzi úgy valamennyi egyetemista, hogy illene őket megkérdezni, illetve jó lenne tudni, hogy az elviekben egyetemistákat képviselő, egyetemisták miatt lévő szervezetek vezetői és valamennyi döntéshozó kit és mit képvisel.

Eljött hát az idő, hogy akár Miseta Attila az egyetem rektora, akár Decsi István az egyetem kancellárja, akár az egyetem szenátorai, akár az egyetemi karok vezetői, dékánjai, akár a PTE-EHÖK elnöke, Koltai Arnold, mint felelős, az egyetemistákért, az egyetemisták érdekeiért dolgozó megválasztott vezetők kiálljanak, és egyfelől elmondják a saját álláspontjaikat, másfelől érdemben tájékoztassák a hallgatókat arról, hogy milyen módon kívánják képviselni az ő érdekeiket. Ugyanis nekik ez a dolguk. Ők ezért lettek megválasztva, nekik azért van munkájuk, mert vannak pécsi egyetemisták. Ők vannak értük, nem a hallgatók ő értük.

Továbbá nagyon jó lenne tudni, hogy helyi politikusok hogy állnak az ügyhöz. Kíváncsiak lennénk Péterffy Attila polgármester, Hoppál Péter és Mellár Tamás országgyűlési képviselők álláspontjaira: támogatják, vagy ellenzik az átalakítást? Ha ellenzik, miként kívánnak kiállni az egyetem autonómiája mellett, ha támogatják – az sem baj, mindenkinek joga van a véleményéhez – akkor mondják el, hogy miért, milyen indokok, érvek miatt vélekednek így.

Eljött az ideje, hogy ki-ki színt valljon, tiszta vizet öntsön a pohárba, hogy a jövőben tudjuk, ki melyik oldalon áll.

Folytatódnak a belső harcok a városvezetésben

A karácsonyi békés idill elmúlt, a városvezető koalíciók ketté szakadt tagjai ismét támadást indítottak egymás irányába. Ezúttal a Jobbikhoz köthető – impresszum nélküli – Pécsi Tükör nevű oldalon jelent meg egy hosszú véleménycikk jellegű írás, Bognár Szilviáról, a közgyűlés által megválasztott alpolgármesterről, amit két nappal később az MSZP-hez szorosan kötődő Pécsi Stop is lehozott. Az írás lényege nagyjából annyi volt, hogy Bognár Szilvia rossz, mindenki más jó (tényleg ennyi, igazából kár elolvasni), gyakorlatilag felfogható egy újabb, nyílt támadásnak a DK alpolgármesterével szemben.

Ráadásul a támadás nem ok nélküli, igen komoly feszültség van a Jobbik-MSZP-Péterffy tengely, és a DK-Momentum duó között. Ahogy arról már beszámoltunk, az MSZP gyakorlatilag minden fontos területet és pozíciót megkapott a városban, de a Jobbikos zsebek sem maradtak üresek, ráadásul Fogarasi Gábor a párt helyi képviselője lett a Sport- és Népjóléti bizottság elnöke, egyfelől milliárdos önkormányzati vagyon felett diszponál, a hírek szerint nem mindig a legetikusabb módszerekkel, másfelől a sporttámogatásokat is minimum érdekesen osztják szét. Mondhatni, hogy 2019-ben nyert a Mindenki Pécsért Egyesület, de a választás igazi győztese a helyi MSZP és a helyi Jobbik volt, akik között érdekes (elv)barátság született. Azonban Nyőgéri Lajos egykoron elítélt szocialista politikus alpolgármesterré való kinevezése már kiverte a biztosítékot a DK-nál, a Momentumnál és a Párbeszédnél is, a felszín alatti feszültség pedig vulkánként tört ki.

Itt tartottunk, amikor a fent hivatkozott írás megjelent a Jobbikhoz közeli oldalon. Nem véletlen, hogy ők és a szocialisták támadják Bognár Szilviát, ugyanis egyfelől Bognár népszerű karakter a városban, másfelől jogerősen, törvényesen, egyhangúlag megválasztott alpolgármester (ellentétben Nyőgérivel), aki többször is felszólalt a nem megfelelő kinevezések ellen, valamint önmagában a személye akadályt gördíthet Nyőgéri alpolgármesteri pozíciójának megőrzésében. Ugyanis szinte biztos, hogy a közgyűlés szavazásra fogja bocsátani a témát, nem fogják engedni, hogy Péterffy őket megkerülve, gyakorlatilag a legbelsőbb szövetségeseivel döntsön egy ennyire fontos tisztségről. Az pedig egyelőre nehezen elképzelhető szcenárió, hogy a DK és a Momentum frakció Nyőgéri mellett tegye le a voksát. Így nincs mese, az ukáz egyértelmű, támadást kell indítani Bognár ellen, összeférhetetlennek, alkalmatlannak, hova tovább a városvezetést gyakorlatilag elárulónak kell őt beállítani. A probléma az, hogy sem a pécsiek, sem a városházán dolgozó forrásaink sem így gondolják ezt. Gyakorlatilag mindenki lelkiismeretes, kooperatív, a munkáját alaposan és jól végző emberként jellemezte a DK alpolgármesterét.


Mindenesetre a várost már így is, szinte teljesen uraló MSZP-Jobbik duó kilőtte az újabb golyóját a tárból, igaz egyelőre úgy fest nem talált, alpolgármester asszony mögött egyelőre széles társadalmi-politikai támogatás áll. Azt persze még nem lehet megmondani, hogy ki fogja nyerni a háborút, de egy biztos: ha a városvezető frakciók továbbra is egymással lesznek elfoglalva és azzal, hogy minél több pozíciót szervezzenek ki haveroknak, akkor egy vesztese biztosan lesz a csatározásnak: a pécsi emberek.

Keresztes: el a kezekkel a Pécsi Tudományegyetemtől!

Dr. Keresztes László Lóránt az LMP – Magyarország Zöld Pártjának frakcióvezetője tartott online sajtótájékoztatót. A pécsi országgyűlési képviselő az egyetemi modellváltásról beszélt, mint ismert a kormány több magyarországi egyetemet szeretne átalakítani alapítványi formába, köztük a Pécsi Tudományegyetemet is.

„Pécsiként pontosan tudjuk, hogy mekkora jelentőséggel bír a PTE a városban, a megyében, de még a régióban is, gyakorlatilag város a városban.” – folytatta Keresztes.

A központi egyetemi funkciók mellett a város kulturális és tudományos életének is szerves része, ráadásul gazdasági szempontból is a legfontosabb intézményről beszélünk, hiszen óriási a gazdasági ereje, és messze a legnagyobb foglalkoztató a régióban. Az LMP képviselője éppen ezért úgy gondolja, hogy az egész város szempontjából fontos, hogy mi lesz az egyetem sorsa.

Éppen ezért tartja döbbenetesnek, hogy a kormány ezt a modellváltást kiterjeszti a vidéki nagy egyetemekre, rohamtempóban, érdemi garanciák nélkül. 2020 tavaszán Bódis József az egyetemi volt rektora még azt mondta Keresztesnek, hogy a nagy, regionálisközpontoknak számító egyetemek esetén nagyon megfontoltan, csak a későbbiekben fogják javasolni az esetleges modellváltást, ám ehhez képest nem így történt, véli a pécsi országgyűlési képviselő.

Pozitív tapasztalatok nélkül erőltetik rá a modellváltást az egyetemre, és bár az ITM ígérete az volt, hogy csak az egyetemi döntések értelmében történhet meg, de a minisztérium ezt a folyamatot már kész tényként kezelik. Ráadásul a korábbi kiszervezések során, mindenhol csökkent az egyetemi autonómia, hiszen olyan alapítványokhoz szervezik ki a teljes egyetemi vagyont, és az egyetemi fenntartást, ahová fideszes kádereket ültettek. Keresztes szerint nincs garancia arra, hogy az egyetemi szenátusnak érdemi jogköre marad az átalakítás után. Ezen kívül munkajogi, munkavállalói kérdések és kritikák is felmerültek, a PDSZ alapos kritikát fogalmazott meg, ami a munkajogokat sértő folyamatokat nevezett meg. Olyan rendszer alakulhat ki, ahol a döntéshozók kényük-kedvük szerint rúghatnak ki bárkit, és nevezhetnek ki politikailag megbízható embereket fontos vezetői pozícióba. Ez elfogadhatatlan, tette hozzá Keresztes.

Az LMP nem fogja tétlenül nézni a modellváltást, ilyen feltételek mellett elutasítják a kiszervezést, éppen ezért egy online petíciót indítanak el, hogy a városban és a megyében élők is ki tudják fejezni a véleményüket. – folytatta Keresztes.

Elutasítják a modellváltást, elutasítják a megszorításokat, és követelik, hogy adják vissza az elvont forrásokat. Továbbá elutasítják az egyetem autonómiájának csökkenését, és követelik a kormánytól, hogy a megalázóan alacsony oktatói és kutatóibéreket érdemben rendezzék. Továbbá azt is elutasítják, hogy a PTE kiszervezését, annak vagyonával és vezetésével együtt fideszes káderek által vezetett alapítvány kapja meg.

A Pécsi Tudományegyetem egységét meg kell őrizni, éppen ezért Keresztesék minden olyan lépést elutasítanak, mint amilyen az orvosikar esetleges elvétele lenne.

Az LMP elvárja azt, hogy a város fideszes politikusai, mint amilyen Hoppál Péter és a városi közgyűlésben helyet foglaló politikusok álljanak ki a PTE mellett, szóljanak fel az ügyben, és tegyék világossá, hogy mi az álláspontjuk az üggyel kapcsolatban. Keresztes szerint Hoppál sokszor árulta már el Pécset, itt az ideje, hogy törlesszen ebből valamit, és ő is kiálljon a Pécsi Tudományegyetem mellett. – zárta szavait Keresztes László Lóránt, országgyűlési képviselő.

Árokba csúszott autók, kazántüzek

A hétvége során tíz bejelentés érkezett a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra, ezek közül mindössze egy jelzés volt téves. A megye tűzoltói három tűzesetet számoltak fel és hat műszaki mentés hajtottak végre. A tűzesetek jellemzően a tüzeléssel, fűtéssel voltak összefüggésben, míg elsősorban közlekedési baleseteknél volt szükség műszaki mentésre. A hétvégi hóeséssel kapcsolatosan nem volt olyan káresemény, amelynél tűzoltói beavatkozásra lett volna szükség.

2021. 01. 16-án Gerde külterületén, a közút melletti árokban végzett tisztítási munkálatok során  növényi hulladékot égettek és ennek kapcsán tűz keletkezett, amit a tűzoltók oltottak el. A tűz nem veszélyeztette a környezetét.

Ugyanezen a napon Pécsen, a Bárány úton egy személygépkocsi a csúszós úton a meredek partoldalnak futott, ami megdobta és az autó a tetejére borult. A műszaki mentés során a pécsi hivatásos tűzoltók rögzítették a gépjárművet. A autó pozíciójából adódóan nem tudták rögtön áramtalanítani, így a helyszínt biztosították az autómentő kiérkezéséig, majd az elszállítás előtt hajtották végre az áramtalanítást. A műszaki mentés ideje alatt félpályás útzár volt az érintett szakaszon. Az eset során személyi sérülés nem történt.

Szintén Pécsen, az Alsómakár dűlőben egy terepjáró személygépkocsi megcsúszott az úton és keresztbe állt, a forgalmat teljesen elzárta. Az egység kézi erő és kötél segítségével vissza tudta fordítani az autót a menetirányba, így tovább tudott haladni. A beavatkozás során kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt.

17-én, vasárnap Bakonyán, a Petőfi utcában egy családi ház alagsori helységben keletkezett tűz, ahol a vegyes tüzelésű kazán, gázkazán, villanybojler, gázbojler és hozzávetőlegesen 6 köbméter tűzifa volt. A tűz vélhetően attól keletkezett, hogy amikor a tulajdonos fát rakott a tűzre, a vegyes tüzelésű kazán mellett tárolt tűzifára a kazánból szikra pattant ki,. A pécsi hivatásos tűzoltók vonultak a káresethez, légzőkészülékben – egy sugárral – a tüzet eloltották, az épületet átvizsgálták, a közműveket elzárták, kikapcsolták. A tűz eloltását követően az épületet ventilátorral átszellőztették. A káreset során a fából fél köbméter égett el, az alagsor fala, mennyezete pedig kormozódott. Az épületben az eset keletkezésekor ketten tartózkodtak, ők az épületet elhagyták. Mivel az épület fűtése nem megoldott, ezért a lakókat rokonoknál helyezték el lakosságvédelmi intézkedés keretein belül. Az eset során személyi sérülés nem történt, másban kár nem keletkezett.

18-án, vagyis a mai napon Orfűn egy családi ház kazánházában a vegyes tüzelésű kazánon belül történt robbanás. A káreset következtében tűz nem keletkezett, a kazán nem hasadt fel. A komlói és sásdi hivatásos tűzoltók a még izzó égésterméket a kazánból eltávolították. Az eset során személyi sérülés nem történt, lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség.

Forrás: baranya.katasztrofavedelem.hu

Fotó: pixabay

Jogállamiság: pécsi civilek miatt indul újabb vizsgálat a magyar kormány ellen

A pécsi civil szervezet 2020 szeptemberében fordult az Európai Bizottság több biztosához, mivel az Európai Unió Bírósága (EUB) által jogsértőnek minősített ügynöktörvényre hivatkozva vonta meg egy pontszámok alapján támogathatónak ítélt Erasmus+ pályázatunk támogatását a Tempus Közalapítvány. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke levélben értesítette az alapítványt arról, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben.

Mint azt az Európai Bizottság alelnöke levelében kiemelte, a Bizottságot aggodalommal tölti el a magyarországi civil szférára nehezedő nyomás. Az erős és független civil társadalomnak kulcsszerepe van az olyan közös alapértékeink betartásában, mint az alapvető jogok és a jogállamiság. Ezért a Bizottság kiemelt figyelmet fordít a civil társadalomra, és a jövőben is támogatni fogja azt.

Jourová levelében egyetértett abban, hogy a civiltörvény sérti a tőke szabad áramlását, a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelmét és az egyesülés jogát. Az Európai Bizottság jelenleg is kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal az EUB döntés teljesítése kapcsán, miután 2020 nyarán megállapították: sérti az EU-s jogot a civiltörvény.

Az Európai Bizottság alelnöke a továbbiakban arról tájékoztatta alapítványunkat, hogy a Bizottság az elutasított Erasmus+ pályázat ügyében vizsgálatot indított, és kapcsolatba lépett a Tempus Közalapítvánnyal, hogy tisztázzák az eljárás körülményeit.

Věra Jourová levelét azzal zárta, hogy a Bizottság, mint az Európai Unió Alapszerződéseinek védelmezője, a kapott válaszok birtokában fog dönteni a szükséges lépések megtételéről. Egyúttal biztosította alapítványunkat arról, hogy miként azt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta, a Bizottság elkötelezett közös alapértékeink, az alapjogok és a jogállamiság megvédése mellett, olyan környezetet alakítva ki a civil szervezetek számára, amelyben azok biztonságban működhetnek. – számolt be a hírről az Emberség Erejével Alapítvány!

A teljes levél itt olvasható.