Kezdőlap Blog Oldal 2816

Segítsünk, hogy ne fagyjanak meg a kutyusok!

0

A téli hideg nem csak nekünk okozhat problémát, hanem az állatmenhelyeknek is: ugyanis a kint tartott kutyusoknak ilyenkor extra szalmára van szükségük. Például a Baranyai Radikális Állatvédő Alapítványnak is, akik Facebookon kérnek segítséget, íme:

Kedves állatbarátok és támogatók!
A hideg beköszöntével szükséges a kint tartott kutyáknak VÉDELMET nyújtani, ezért szalmára lenne szükségünk a telephelyen tartott mentetteinknek!
Bárki aki ebben segíteni tud és el tudja juttatni hozzánk (Pécsre), kérjük keressen minket az Alapítvány oldalán privát üzenetben.
Köszönjük!

Aki tud segítsen rajtuk és a kutyusokon!

Így gondoskodjunk magunkról és a környezetünkről télen

Ha tetszik, ha nem, lassan megérkeznek a tartós fagyok. A hideg nem csak az emberek szervezetét teszi próbára, hanem az állatokét is, sőt, a minket körülvevő tárgyakban is kárt tehet. Az Ökopolisz Alapítvány szedett össze néhány tippet, amely segíthet, hogy minél kevesebbe kerüljenek a következő hónapok.

1. A lakás nyílászáróinak ellenőrzése – még a legmodernebb ablakok és ajtók szegleteiben is előfordulhatnak rések. A szigetelést minden esetben érdemes ellenőrizni, és nem csak az ablak és az ablakkeret találkozásánál, hanem az ablakkeret és a fal találkozásánál is. Ez utóbbi helyen található hézagok takaróléccel vagy sziloplasttal eltüntethetők és így akár több ezer forintot is megspórolhatunk a fűtésszámlán. Sokat spórolhatunk a fűtésköltségen akkor is, ha a redőnyöket már sötétedéskor lehúzzuk, vagy azokban a helyiségekben, amelyeket nem használunk, fel sem húzzuk egész nap. A redőny is egy plusz réteg a szigetelés szempontjából.

white wooden framed glass window

2. Csak egy helyiség fűtése – még az idősek emlékezhetnek rá, hogy régen szokás volt télen csak egy, legfeljebb két szobát használni és fűteni. Ha jók a nyílászárók, és szigetelt a ház is, nem okozhat gondot, ha mindig csak azt a helyiséget fűtjük, ahol éppen tartózkodunk. Vagy csak a két szélső helyiségben kapcsoljuk fel a konvektorokat, radiátorokat, és az átmelegedő falak, valamint a lakásban áramló levegő a köztes helyiségeket is átmelegíti majd. Érdemes szem előtt tartani, hogy ha egyetlen fokkal tekerjük feljebb a fűtést az otthonunkban, akkor egy év alatt 350 kilogramm szén-dioxiddal juttatunk többet a légkörbe.

3. Vízvezetékek, ereszcsatornák kezelése – A fák leveleiket egészen kora télig hullatják, sőt ilyenkor leesnek róluk kisebb ágak, gallyak is, amelyek az ereszbe kerülve komoly problémát okozhatnak. Ezért is fontos az ereszek ismételt tisztítása december közepén, mert egy eltömődött csatorna, miután megáll benne a víz, amely a hidegebb napokon megfagyhat, könnyen szétrepesztheti a csöveket. A szétfagyás veszélye nemcsak az eldugult ereszcsatornákat fenyegeti, hanem a házon kívül futó vízvezetékeket is. Ezek víztelenítése és szigetelése, letakarása a legjobb megoldás.

4. Kisállatok téli ellátása  – az udvarban vagy kertben tartott kutyáknak és macskáknak – bár többségük téli bundát növeszt – biztosítsunk szélvédett, zárt, esetenként fűthető fekhelyet. De a legjobb, ha beengedjük őket legalább a szélfogó helyiségbe vagy az előszobába éjszakára. Bundájukat ne ritkítsuk és gondoskodjunk számukra energiadús élelemről.

5. Madarakról való gondoskodás – ha egy etetőhöz szoktattuk a madarakat, akkor azt az etetőt egész télen, két-három naponta ellenőriznünk kell, hogy van-e még benne megfelelő mennyiségű eledel. A folytonosság fontos, mert a madaraknak nincs zsírtartalékuk. Napról napra élnek és a hideg éjszakák átvészeléséhez szükséges energiát a nappal talált eleségből nyerik. Ezért, ha valaki egy etetőre szoktatta, majd cserben hagyta őket, akkor csak várják és várják, hogy élelem kerüljön a szokott helyre, így sokszor már nincs idejük új táplálékforrást találni estig, így az éjszakai hidegben elpusztulhatnak.

6. Falevelek hasznosítása a komposztban – a legnagyobb hiba kidobni a lehullott faleveleket. Azon kívül, hogy egy kupacba gereblyézve a sündisznóknak téli menedékként szolgálhat, a kertben is nagy hasznát vehetjük. Komposztba forgatva értékes barna szerves anyagok távoznak belőle, ezzel is gazdagítva a komposztot. Felaprítva mulcsot is készíthetünk belőle, ami 5-7 centiméteres vastagságban szétterítve természetes gyomirtóvá válik a kertben, megtartja a talajban a nedvességet és gátolja a gyommagvak csírázását. Arra ügyeljünk csak, hogy ne érintkezzen közvetlenül az ültetett növények tövével.

7. Kevesebb víz felhasználása – nem is gondolnánk, hogy a vécétartályba elhelyezett 1 literes, vízzel töltött és lezárt palack mennyi vizet megtakarít nekünk évente. Több ezer forintot is spórolhat, aki így jár el. Ha gyümölcsöket tálban mossuk, akkor a víz még felhasználható növények öntözésére is. A víztakarékos csaptelepek egyszeri befektetés után szintén – éves szinten – több ezer forintot takarítanak meg nekünk.

8. Természetes, növényi tisztítószerek – a járvány kapcsán előtérbe kerültek a klór alapú tisztítószerek. Sokan ezekkel hetente többször végigfertőtlenítik a lakást. Pedig a mosdó, a kád, a vécé és a mosogató tisztántartása környezetbarát anyagok, mint például a szódabikarbóna, a citromlé vagy az ecet felhasználásával is történhet. Ezáltal is csökkentve a vizek szennyezését.

9. Gyümölcsök újrahasznosítása – ki ne esett volna abba a hibába, hogy akciós áron több gyümölcsöt vásárolt, mint amennyit el tudott fogyasztani még az áru romlása előtt. Ha úgy látjuk, hogy több almát vettünk a kelleténél, a feleslegből készíthetünk chutney-t, kompótot vagy befőttet, ezzel is új lehetőséget adva a gyümölcs felhasználásának.

10. Étel a rászorulóknak – ami az egyik embernek felesleg, a másiknak kincs. Az emberek túlfogyasztása példátlan az utóbbi években, miközben egyre több a nélkülöző, napról napra élő ember. Róluk gondoskodhatunk, ha a még felhasználható élelmiszereket eljuttatjuk hozzájuk. Erre szolgálnak például az úgynevezett ételdobozok, amibe bepakolva a pékárut, konzerveket, tartós élelmiszert, olyan embereket érhetünk el, akiknek valóban az életben maradást jelentik ezek a termékek.

Itt van, megérkezett

A meteorológusok már napokkal ezelőtt beharangozták. Izgatottan vártuk. Egész nap figyeltük az eget. Ígéret volt benne. Az esti félhomály leple alatt besurrant a házak közé. Enyhülést hozott és hófehér tisztaságot. Örüljünk, élvezzük amíg lehet. Hozza vissza mindannyiunknak a régi, boldog telek emlékét.

Az időjárás előrejelzések alapján holnap még számíthatunk hószállingózásokra, enyhén borús időre, de az ország többi részén napos, száraz idő várható.

Jelen helyzetben ér egyetlen ember 10 millió forintot?

Ahogy arról hétvégén beszámoltunk, a pécsi városvezetés újfent kitömött pár millió forinttal néhány pécsi sportcsapatot, sportvállalkozást. Habár másról sem szól a polgármester kommunikációja, minthogy a kormány rengeteg pénzt von el, az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő várostól, úgy fest felesleges 25 millió forint maradt még a tartalékok között. Ahogy nyáron is volt cirka 60 millió, hasonló célokra. A kérdés az, hogy mindez megéri-e a pécsi adófizetőknek. Ne feledjük, ez az ő (és persze a magyarországi-európai adófizetők) pénzük.

Szinte kottára ugyanazok kaptak önkormányzati támogatást most, mint nyáron, és feltűnő lehet, hogy utánpótlássportolókat nevelő egyesületek mellett kétszer öt millió, azaz összesen tízmillió forint jutott az RM Service Kft.-nek is. A Ranga Motorsport a cégadatok alapján a 2019-es évet 46,6 millió forintos nettó árbevétellel zárta, egy tulajdonosa van a Kft.-nek, és bár vélhetően a koronavírus járvány számukra is negatív hatással van, jogosan merül fel a kérdés:

aAvárosvezetés jelen helyzetben megteheti, hogy egyetlen ember számára ad 10 millió forintot?

Félreértés ne essék. Tiszteljük Ranga László emlékét, kiváló versenyzőnek tartjuk a fiait, remek sportolók. Nem tőlük sajnáljuk, de a kérdés minden pécsi ember részéről jogos: miért pont ők kaptak ekkora támogatást? Városházi pletykák szerint jó barátság áll fent Ranga Péter és az egyik megválasztott képviselő között, csak remélni tudjuk, hogy ennek semmi köze a kiemelkedően magas támogatásnak. Ennek az összegnek nem lett volna jobb helye, például a szociálisszférában? Nem lett volna jobb helye, például az igazán rászoruló embereknél? Vagy minden eddigi narratíva hazugság volt a városházától, és valójában bőven akad pénz, ha egy embernek jut ennyi?

Világjárvány kellős közepén állva, komoly gazdasági visszaesést átélve, bizonytalan kormányzati helyzetben, az RM Service Kft. megmentése a prioritás? A pécsi szavazópolgárok erre adtak felhatalmazást, erre fizetik be évről-évre az adójukat?

Kevesebb kávé, kisebb szénlábnyom

Egy munkanapra ébredéskor azonnal a kávéfőző után nyúlunk. Világszerte így van ez. Mégis oly keveset tudunk a kávé termesztéséről, illetve annak környezeti hatásairól. Mi leginkább a sötétbarna, félbevágott, száraz babot ismerjük. Manapság már ezt sem, hanem a kapszulába, filterbe csomagolt kávé illatú megmentőnket, ami perceken belül átforrósítja testünk és lelkünk.

A világszerte jelentkező óriási keresletet évente több mint 9,5 milliárd tonna kávétermeléssel lehet kielégíteni. A kávé termesztése több országnak is húzó ágazata, hiszen az évente megtermelt kávé kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár, azaz 8,9 ezer milliárd forint. A kávé iránti kereslet pedig évről-évre növekszik. Becslések szerint ez a kereslet növekedés 2050-re megháromszorozza majd a kávétermelést, ami egyet jelent az erdőirtásokkal, a termőterületek növelésével, és a trópusi régiók erdőire és más élőhelyeire gyakorolt negatív hatással

Az óriási mértékű keresletnövekedés, illetve a kávétermesztés gazdaságra gyakorolt hatása felkeltette a kutatók figyelmét. Brit kutatók vizsgálat alá vették, hogy a kávé termesztése, milyen hatást gyakorol bolygónkra.

Megállapítást nyert, hogy a súly arányokat figyelembe véve, a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállított élelmiszer. Termesztésekor annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt. Szénlábnyoma pedig fele Földünk napjaink leginkább környezetszennyező élelmiszerének, a marhahúsénak. – írta meg az elmúlt hetekben a The Conversation hírportál.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy miként lenne lehetséges csökkenteni a kávétermesztés szénlábnyomát. A tervük a Földünkre gyakorolt káros hatás 77 százalékos csökkentése.

Úgy tűnik, hogy lehetséges a kávétermesztés egy környezetkímélőbb módja. A University College London kutatói górcső alá vették a Brazíliából és Vietnámból származó arabica kávé élőhelyünkre gyakorolt szánlábnyomát. Az összehasonlítás során arra jutottak, hogy a hagyományos és fenntartható módon történő termesztéssel, a szállítási és a fogyasztási szokások megváltoztatásával elérhető a tervezett 77 százalékos káros szénkibocsátás.

Mindezekhez természetesen meg kell oldani a kevesebb növényvédőszer használatot. A már lecsökkentett, kevés kémiai növényvédőszert is szükséges lecserélni organikusra. A kávétermelő farmok energia- és vízhasználatát meg kell oldani megújuló energiával történő ellátással. A helyben történő pörköléssel pedig a termék súlyának csökkentése érhető el. Optimalizálni kell a szállítás módját. Környezetkímélő repülőgépek helyett hajókkal történhetne a szállítás.

Vagyis a jövő és a megoldás a fenntartható módon termesztett kávéból készült italoké.

Hogy mit tehetünk mi magunk? Elsőként gondoljunk a kevesebb kávéfogyasztásra. Helyezzük előtérbe a teafogyasztást! Természetesen elsősorban a helyi alapanyagokból előállított termékeket. Megoldás lehet a tejjel fogyasztott kávézáskor a karbonlábnyom csökkentés a növényi alapanyagú tejtermék választásával.

Tehát egy kis odafigyeléssel meg is oldhatjuk a kávézás környezetkímélőbbé tételét úgy, hogy a napi élvezetekről se kelljen lemondanunk. – vélik a kávétermeszt illetve annak fogyasztását kutató tudósok.

Forrás. origo.hu, magyarnemzet.hu, index.hu, hirnavigator.hu

Fotó: pixabay

Mézes-szójás csirkemell falatkák

Ha csirkemellről van szó, én jobban szeretem az aprócska falatkákból készített ételeket, mint az egészben sült csirkemellet. Személyes kedvenceim a mézes-mustáros és a mézes-chilis verzió, de a BBQ csirkefalatkákat is nagyon szívesen fogyasztom. A szója ugyan nem tartozik a kedvenceim közé, de az is sokak kedvence, ezért bemutatunk egy mézes-szójás verziót is. Az étel három fő összetevője maga a csirke, egy tésztamassza, amibe beleforgatjuk és egy kis pác.  Ennek a receptje következik

Hozzáválók (kb. 4 főre):

  • 2 egész filézett csirkemell
  • 2 szál újhagyma
  • só ízlés szerint
  •  olaj a sütéshez

Masszához:

  • 5 evőkanál liszt
  • 1 evőkanál étkezési keményítő
  • ½ csomag sütőpor
  • 1 egész tojás
  • kevés olaj
  • víz

Páchoz:

  • 1 evőkanál ketchup
  • 1 evőkanál méz
  • 1 teás kanál szójaszósz

Az elkészítése nem bonyolult. Csíkokra vágjuk a csirkemellet, ízlés szerint sózzuk. A massza hozzávalót keverjük össze, úgy hogy sűrű tésztát kapjunk. Forgassuk bele a csirkemellet, és forró olajban süssük ki. Tegyünk mellé darabokra vágott újhagymát, nagyon jó ízt ad neki. Pár perc alatt ropogósra sülnek. Itassuk le róla a felesleges olajat, és a még forró húsokat forgassuk meg a pácba. A receptünk beküldője a főtt rizst ajánlja hozzá, de az én kedvencem a ropogós chipsburgonya hozzá. Jó étvágyat!

Van recepted, amit szívesen megosztanál? Írd meg az info@bahir.hu oldalra!  

Jövőre alapítványként működik?

0

Több vidéki egyetem is tárgyal a modellváltásról. – halljuk óránként a hírekben.

Péntek óta a pécsi médiumok fokozott figyelemmel fordulnak a kormány gazdaságfejlesztési elképzelései felé. Nem meglepő, hiszen Pécs egyik mozgatórugója az egyetem. Valakit az egyik legnagyobb helyi munkaadóként, mást pedig tanulóként érinti a küszöbön álló változás.

A magyarországi felsőoktatási intézmények rugalmasabbá, versenyképesebbé tétele érdekében hozott intézkedések már a pécsi oktatási intézmény ajtóin kopogtatnak. Az elképzelések szerint a modellváltó intézmények működését alapítványi formában tervezik a jövőben megoldani. A térségi igényekre, és a gazdasági változásokra érzékenyebben reagáló működési forma feladata lesz az oktatási képzésben részesülő fiataloknak az aktuális munkaerőpiachoz mindjobban igazodó képzése.

Az intézményekben megvalósítandó változások előkészítésében természetesen maguk az intézmények is részt vehetnek. Javaslataikra, meglátásaikra mindenképpen számítanak az innovációs előkészületekben résztvevő minisztériumok.

Tehát az elkövetkezendő időszak kérdése az, hogy a jövőben alapítványi fenntartóhoz kerül a PTE, vagy még más változásokat is tartogat számára a 2021-es esztendő?

A Pécsi Tudományegyetem vezetői, Miseta Attila rektor, és Decsi István kancellár belső hírlevélben tájékoztatta az egyetem polgárait péntek este az univerzitást érintő várható változásokról.

Január 9-én a PTE univpecs.com oldalán az alábbi rövid rektori és kancellári tájékoztatást olashattuk a modellváltásról:

„A Pécsi Tudományegyetem vezetése és karok dékánjai január 8-án tájékozódó megbeszélést folytattak a fenntartó képviselőjével az Egyetem modellváltási folyamatba történő esetleges bekapcsolódásáról. Az Egyetem vezetése, valamint a dékáni kar közösen fognak döntést hozni a tárgyalási folyamat megkezdéséről és annak módjáról. Erről tájékoztatni fogják a fenntartói jogokat gyakorló Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint a Pécsi Tudományegyetem polgárait is.”

– osztotta meg az információkat egy közös hírlevélben a PTE polgáraival dr. Miseta Attila rektor és Decsi István kancellár.


További tájékoztatás és információ, az előkészítő tárgyalások, és a döntés megszületése után várható.

Forrás: pécsistop.hu, pecsaktual.hu, szabadpecs.hu, univpecs.hu

Fotó: wikimedia.org

Január 1-től ingyenesek

Január 1-től évi másfél millió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé, idéntől ugyanis illetékmentesek az elsőfokú közigazgatási eljárások – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.

Ez az újabb adócsökkentés évi ötmilliárd forintot hagy az ügyintéző magyar állampolgároknál és vállalkozásoknál – hangsúlyozta.

Az egyik legrégebbi múltra visszatekintő állami bevétel a közigazgatási hatósági eljárási illeték, amelyről éppen a koronavírus-válság idején mondott le a kormány – jelentette ki Izer Norbert.

Azzal együtt, hogy az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezéséhez kapcsolódó befizetések évszázadokkal korábban még a királyi, császári udvar bevételét gyarapították, és a bélyeg formában történő fizetés mellett megjelent a banki utalás; de adózástörténeti szempontból mégis a legfontosabb dátum a 2021. január 1-je, amikortól ezen eljárások illetékmentesek lettek” – fogalmazott.

Főszabály szerint 2021. január 1-jétől az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások nem esnek eljárási illetékkötelezettség alá – ismertette a jogszabályváltozás lényegét az államtitkár. Mint mondta, az intézkedés amellett, hogy évente ötmilliárd forinttal többet hagy a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál, az ország versenyképességét is javíthatja. Az ügyintézés is gyorsabbá, és az állam oldalán is egyszerűbbé válik. Az ügyintézőnek nem kell ellenőriznie az illetékfizetés megtörténtét, rögtön az adott ügyre koncentrálhat.

Az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentessé válásával a cégeknek például ingyenes lesz a korábban még 10 ezer forintba kerülő adóügyi méltányossági kérelem. Ez most, a koronavírus-válság miatt nagy segítséget jelenthet a nehéz helyzetbe került cégeknek – emelte ki Izer Norbert.

Idéntől gyakorlatilag megszűnik az általános, háromezer forintos illetékfizetési kötelezettség. Így több igazolás is ingyenesen beszerezhető. Január 1-től már nem kell illetéket fizetni a többi között:

  •  a közös háztartásban élésről,
  • az életvitelszerű helyben lakásról,
  • az élettársi kapcsolatról
  •  a telephely alkalmasságáról szóló igazolás kiállításáért.
  • a birtokvédelmi eljárásért,
  •  a jegyzőnél tett bejelentésekért
  •  a kereskedelmi tevékenység bejelentésért

A január 1-től hatályba lépő kedvező változás révén nemcsak az általános, háromezer forintos illeték szűnt meg, hanem több elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő, speciális illetéktétel is. Azaz már nem kell eljárási illetéket fizetni az –

elsőfokú építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokért (például építési, bontási, használatbavételi engedélyezési eljárás, a használatbavétel tudomásul vétele), illetve a közigazgatási eljárásban kiállított, nem díjköteles másolatokért, kivonatokért – ismertette az államtitkár.

Forrás: mti.hu

Fotó: pixabay

Klímaváltozás az erdőben

Egykor a földterületek kilencven százalékát erdő borította. Innen került elő a házak építőanyaga, a fűtéshez való tüzelőanyag, benne makkoltak a disznók, málnával, gombák tömegével, sommal, galagonyával, kökénnyel, csipkebogyóval, csalánnal, gyógynövényekkel, saláta alapanyagokkal látta el az emberiséget. Elkísért mindenkit a bölcsőtől a koporsóig.

Napjaink urbanizációja, technikai fejlődése halálra ítéli az erdőket. Pedig korunk egyik rákfenéjének, a klímaváltozásnak, amely napjaink egyik legnagyobb környezeti kihívása, nos ennek mérséklésében igazán bevethetnénk őket.

Az erdőségek, amelyek a földi élet legösszetettebb közösségének számítanak, az eddiginél nagyobb odafigyelést érdemelnek.

Gondoljunk csak a csekély számú magyar erdőkre, amelyek évente mintegy 4 millió tonna szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, ez a szám mintegy 700 ezer emberre jutó kibocsátást ellensúlyoz. Márpedig bizonyított tény, hogy a klímaváltozás egyik fő okozója a föld légkörét terhelő jelentős mennyiségű szén-dioxid.

A drasztikus változás persze távolinak tűnik a számunkra, míg azt el nem kezdjük a saját bőrünkön tapasztalni. A klímaváltozás egyik jele pedig pontosan ilyen, a bőrünkön érezhető. Mégpedig a felmelegedés. 2010 után meg is tapasztalhattuk a Föld eddigi legmelegebb öt évét. Az erdők árnyat adó hűvösségükkel és párologtatásukkal ebben is egítségünkre sietnek, és nagyban hozzájárulnak a hőmérséklet csökkentéséhez. Nyáron megtapasztalhatjuk, hogy az erdő árnyat adó hűvösében akár 4-8 fokkal is hűvösebb levegőnek örvendezhetünk.

A globális felmelegedés problémája sajnos az erdőket sem kíméli. Napjainkra a hazai erdők légkörét, és a hozzájuk tartozó élőhelyeket is megváltoztatta. Az elmúlt évtizedben hazánkban a felére csökkent a bükkösök területe. Ha ez így folytatódik, akkor 2050-re jelentősen megnő a meleg erdőssztyepp-klíma térfoglalása.

Az őshonos fafajok csökkenésével elszaporodnak erdeinkben a nem őshonos növény- és állatfajok, amelyek természetes ellenség hiányában egyre szaporodnak. Megjelennek és kiszorítják élőhelyükről az őshonos élőlényeket. Új fa-, és rovarfajok jelennek meg az erdeinkben. Ilyen fafaj a bálványfa, a rovaroknál a kabóca.

Egyetlen kifejlett tölgyfa naponta 700 liter oxigént termel, ami ötven felnőtt ember napi levegőszükségletének felel meg. Még szerencse, hogy gondos erdészek a klímaváltozás ellensúlyozása érdekében változatos korú és fafajú erdőket gondoznak.  Az erdeink fennmaradása érdekében déli származású magokat és csemetéket ültetnek, hogy ezzel is segítsék erdeink megmaradását egyre változó világunkban. Az erdészeti szakemberek jól érzik, hogy unokáik, dédunokáik örökségével gazdálkodnak.

Természetesen mi túrázók is nagyon sokat tehetünk erdeink tisztasága és fennmaradása érdekében. Elsősorban a kevesebb szemeteléssel, és az elővigyázatosabb tűzgyújtással.

Napjainkban fokozott figyelmet kapnak a város közeli erdős területek, mint például a Mecsek kiránduló erdeje. A veszélyhelyzet idején a várostól karnyújtásnyira ez az egyetlen olyan hely, ahol megnyugtató körülmények között, friss levegőt szippanthatunk, és a szabadság érzetével találkozhatunk. Érdemes hát fokozottan ügyelni rá, és megőrizni a jövő nemzedékének.

Forrás: klimavaltozas.oee.hu, turistamagazin.hu, univpecs.com

Fotó: pixabay

Vasárnapi vírusadatok

94, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 1778 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu vasárnap délelőtt.

 A kormányzati portálon azt írták: 342 237-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytaké 10 648-ra emelkedett.


A gyógyultak száma 197 936, az aktív fertőzötteké 133 653. Kórházban 4980 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 357-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 22 962-en vannak, a mintavételek száma 2 840 024-re nőtt.

Kiemelték: a koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszához érkezett azzal, hogy megérkezett a vakcina Magyarországra, és december 26. óta tart az egészségügyi dolgozók oltása. Eddig három szállítmány Pfizer-vakcina érkezett, ami 79 ezer ember oltását teszi lehetővé. Kedden újabb 39 ezer embernek érkezik oltóanyag – tették hozzá.

 Már 25 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók oltása, és a hétvégén is tart a nagyobb létszámú idősotthonok lakóinak és dolgozóinak csütörtökön megkezdett oltása.


Felhívták a figyelmet arra, hogy a következő hetekben újabb szállítmányok érkeznek, és annak ütemében folytatódhat az oltás. Szerdán újabb vakcina kapta meg az európai forgalomba hozatali engedélyt, így hamarosan a Moderna-vakcina is elérhető lesz az Európai Unió tagállamaiban.

Hétvégén is folytatódik a védőoltás a 150 főnél nagyobb létszámmal működő idősotthonokban. Az intézményekben gondozott idősek és a dolgozók is megkapják a koronavírus elleni vakcinát. Az oltási tervnek megfelelően az egészségügyi dolgozók oltása mellett a fokozatosan végzik szociális intézményekben is az oltásokat.

A koronavirus.gov.hu oldalon található koronavírus térkép alapján elmondható, hogy Baranya megyében a járvány kezdete óta összesen 11428 beteget regisztráltak, ebből az elmúlt 24 órában 130 új fertőzöttet találtak. 

Forrás: mti.hu, koronavirus.gov.hu