A sör történelmi feltárásához egészen időszámításunk előtti III. évezredbe, Mezopotámiába kell visszamennünk. Ekkor foglalták törvénybe a sört, illetve annak elkészítését. A meglepő dolog az volt, hogy ez az alkohol nemcsak a gazdagok kiváltásgos itala volt, hanem egyszerű parasztemberek, de még a rabszolgák is fogyaszthatták. A későbbiekben pedig a szerzetesrendek tagjainak is kedvenc italává vált. Az úgynevezett „szerzetes sör” a St. Galleni apátságból származik.
A világ 4 legszokatlanabb söre:
Belgium söre az ’End of History’, a 3. legerősebb, és a 2. legdrágább sör a világon, aminek a feltalálásakor az ára 169.000 Ft volt, valószínűleg a preparált mókusba rejtett üveg végett. Mára ez a szám jócskán lecsökkent. A következő a ’Tutankhamun Ale’ nevezetű sör, amely egy közel 3300 éves recept szerint készült. Az első elkészített üveg ára 1.700.000 Ft – ba került, napjainkban a többi „csak” 24.300 Ft.
Továbbá 33.200 Ft-tal és 27%-os alkoholtartalommal az ’Utopias’, elnyerte a világ legdrágább, és legmagasabb alkoholtartalmú sör címet. Szobahőmérsékleten is fogyasztható szénsavnélküli, ami juharszirupból és komlóból készül, illetve 18 éven keresztül érlelik sherry brandy-s vagy bourbon hordókban. Végezetül pedig a világ első űrsöre a Space Barley, minek az ára pontosan megegyezik a legősibb sör árával. A fogyasztását megelőzően 4 hónapot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, elnevezését pedig onnan is kapta, hogy előállításához egy mikro gravitációban termesztett árpákra volt szükség.
A sörfőzésnek három lehetősége van. A hagyományos nagyüzemi sörfőző megoldások, és mellett vannak olyan kisüzemi sörfőzdék, amelyek több kísérletezési lehetőséget tudnak kihasználni az italok kisebb gyártási volumene miatt. Illetve ott vannak még a házi sörfőzdék is, amelyhez plusz eszközöket kell igénybe venni, és természetesen rengeteg gyakorlat kell ahhoz, hogy egy ilyen vállalkozás zökkenőmentesen tudjon működni. Magyarra lefordítva ennek van a legnagyobb kockázata. De aki nem mer, nem is nyer!
A sör összetevői alapvetően a sörfőzővíz, sörélesztő, maláták, valamint a komlók. Ezeknek a mennyisége a készülő sör típusától függően változhatnak. A sör ízét, illetve színét a komló, úgynevezett „fűszere” határozza meg. Ez végett pedig egy barna sör esetében más mennyiséget kell használni, mint egy világos sörnél.
Tovább haladva a gondolatmeneten a sörfőzés rövidített lépései az alábbiak: A sör elkészítésének első lépése az elkészítendő alapanyagok előkészítése, vagyis a malátázás. A maláta előkészítésének hosszú folyamata után megkezdődhet a cefrézés, amely során a malátaőrleményt összekeverik a sörfőzővízzel. Ezután a cefreszűrése folyamata jön, ami két szakaszból áll, a cefre tisztítására összpontosítva. Érdekes módon a sörlé ekkor még nagyon édes ízű, és csak a következő lépésben a komlóforralás közben válik, tipikus keserű „sör ízűvé”.
Ezután a beélesztőzéshez a sörlének 20-25 ° C-on kell lennie, tehát ha magasabb a hőmérséklet van, akkor először le kell hűteni. Élesztővel történő beoltás után a tartályt le kell zárni, és következhet az erjesztés. Zárt edényben a sörlé erjedni kezd: alkohol, valamint ízanyagok és hab keletkezik. Az utóerjesztést egy másik tartályban hajtják végre alacsonyabb hőmérsékleten. Ezt a lépést ászokolásnak is nevezik.
Most, hogy ennyi mindent megtudtunk a sörről, a cikk alatti kvíz egy lehetőséget ad számunkra, hogy teszteljük a frissen megszerzett tudásunkat! Ki mennyit talál el a 10 kérdésből?
[show-quiz id=”36569″ title=”A Sör történelme – Kvíz!”]
