A Kelet-Mecsek minden évszakban kedvelt kirándulóhely, ami az évszakok váltakozásával folyamatosan új és új arcát tudja mutatni a turista felé. A kirándulásokat pedig előszeretettel tervezik úgy a túrázók, hogy érintsenek forrást vagy legalább valamiféle víz lelőhelyet. Hiszen az éltető elemünk mindig nagy vonzerőnek számít kicsik és nagyok esetében egyaránt.
Írásomban a Kelet-Mecsek árnyas fái közt meghúzódó Betyár-forrást próbálom bemutatni, és remélem kedvet is kapnak az olvasók egy kellemes, friss levegőn eltöltött felfedező túrához.
Pusztabányáról a Hidasi-völgybe húzódó mellékvölgy alsó részén található a közismert, a beton keretébe foglalt forrás. A völgy talpa fölött mintegy 5–6 m-re, a jobb oldalban érdemes keresnünk a csörgedező vizet.
A forráshoz felkapaszkodva egy kis ház alakú háromszögletű kő építményt fedezünk fel, amelynek a kifolyócső feletti részén, a forrás homlokzatán helyezték el a forrás fehér márványtábláját. Az 1961-es évszámot viselő márványtáblán a Pécsi Vasas T. E. neve szerepel.
A forrás felépítménye mellett időszakonként, csapadékos időben jól megfigyelhetően vízkilépések is jelentkezhetnek. A kifolyócső csekély átmérője sem teszi lehetővé az esetenként jelentkező nagy vízmennyiségek akadálytalan kifolyását, így a foglalás rései között is megjelenhet a víz.
A forrás kiépítése Csokonay Sándor és Kiss Lajos nevéhez fűződik, az elérhető adatok alapján ők építették ki a forrást 1961-ben. A forrás elnevezése is tőlük származik, akik a forrást a közeli „Betyár tanyáról” nevezték el.
A Betyár-forrás az idők folyamán már többször esett át felújításon, többek közt 1980-ban a budapesti OTP természetjáróinak segítségével a forrástól a völgy irányába 6 m hosszú műanyag cső lett lefektetve, a közeli mésztufa dombig. Ott ahol vízesésszerűen hullik alá a forrás vize és jelentős a mész kiválása, ami idővel mésztufa építményeket is képez. A forrást először 2007-ben, majd 2014-ben a Mecsekerdő Zrt. is felújította az elmúlt évek folyamán.
A Betyár-forrás névadójául szolgáló Betyártanya a forrás közelében volt megtalálható, ami nagyban besegített a hely nevének kiválasztásába. A Pusztabányához közel elhelyezkedő Betyártanya, feltehetően 1948-ban épült, majd 1995-ben lebontásra került és a Kárászi Erdészet, valamint az építési munkákba önzetlenül besegítő turisták közreműködésével sikerült a régi turista pihenő kiváltására felépíteni az újat. Igaz ugyan, hogy ez már nem az eredeti helyen látható hanem, a szemközti oldalon egy erdei tisztáson, az üveghutától mindössze néhány száz méterre, de évekig nagy népszerűségnek örvendett. Sajnálatos, módon, ismeretlen okból 2018. január 19-én leégett.
Néhány szó a Hidasi-völgy völgyfőjének oldalán emelkedő, a mintegy 400 méteres magasságban a kora krétai homokkő és bazalt alapkőzeten elhelyezkedő Pusztabányáról. A Zobákpusztánál kezdődő erdészeti úton közelíthető meg gépkocsival. A gyalogos turisták előszeretettel érkeznek a mindössze 2 km-re található Püspökszentlászló felől. Pusztabányán valamikor üveget fújtak az ide betelepülő német bevándorlók. 1995 nyarán került sor üveghuta felújításra, és napjainkban a régi kemencék romjai mellett két kemencében, hatnapos felfűtés után lehet ismét üveget készíteni.
