Már ötödik éve bolydul fel Kozármisleny apraja és nagyja december 6- án reggel, hiszen ezen a napon a városban boldog, aki adja, és boldog, aki kapja a kis piros ajándékcsomagokat. A Kozármislenyi Nyugdíjasok Egymásért Egyesület vezetője, Tarcsay Gyöngyvér ugyanis öt évvel ezelőtt azonnal felfigyelt egy battonyai kezdeményezésre, amely az óta országossá nőtte ki magát. „Hagyj el egy Mikulás csomagot!”, fújja már a szlogent Miklós-napon a baranyai város apraja-nagyja.
De, ebben az esetben nem csak a szokványos piros kabátos Mikulás bácsi rója az utcákat…
Sok-sok kedves örömhozó hagy el ezen a reggelen a szeretet jelképeként kis piros csomagokat a kozármislenyi buszmegállókban, játszótereken, kerítéseken.
Egyedi kártyákkal ellátott csomagocskák okoznak örömet december 6-án reggel Kozármisleny szerte a kis megtalálóknak. 100 kártyát osztanak szét, a nyugdíjas egyesület tagja kiegészülve polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselői és civil felajánlásokkal kiegészülve. Tehát készülnek a meglepetések, hogy kínálják városszerte a Miklós-napi „édes üzenetet”. Gyermekek, édes jutalom jár a becsületes megtalálóknak!
A szervezők mindössze annyit kérnek a megtalálóktól, hogy az öröm perceiről készítsenek felvételt, s tegyék ki a fotókat a Szívek szatócsboltja Facebook oldalra. Az elmúlt évek során még mindig „szívet melengetők” voltak a pillanatok, s a kedves gyermek fotók és szavak.
„ÉDESÍTSÜK MEG EGYMÁS NAPJÁT! ÖRÜL, AKI ADJA, S ÖRÜL, AKI KAPJA!” – vallják a játékban résztvevők.
Szent Miklós története legendaként ismert a világon, emléke nem kopik, mert a szeretet élteti.
Miklós püspök valóságos történelmi személyiség volt. Krisztus után 270-ben egy gazdag család gyermekeként született a törökországi Patara tartományban. Kisgyermek korában árva maradt, szüleit egy járvány vitte el. Ebben a világjárvány dúlta időszakban igencsak együtt tudunk érezni a kis Miklóssal.
Szüleitől örökölt vagyonával, érsek nagybátyjához költözött Patara város kolostorába. Szelíd kisgyermekként hamar megszerette a csendes kolostori életet. Elhivatottsága korán megmutatkozott, így nem csoda, hogy a papi hivatást választotta.
Egyre jobban bebizonyosodott, hogy Miklós az életét, a hivatását az embereknek, az elesetteknek, a támogatásra szorulóknak, a nehéz körülmények között élők megsegítésének és a gyerekeknek szánja.
Emberszeretetének, segítőkészségének híre már életében messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. A 290-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált. Az életéről szóló legenda úgy tartja, hogy vihar kerekedett, és a mellettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfős legénység vissza akarta azt tenni, de mivel közben kettőt a vihar a vízbe sodort, nem sikerülhetett nekik. Miklós látta a hajósok szorult helyzetét, a vízbe vetette magát, és magához ragadta a két fuldoklót. Kimentette a szerencsétleneket, majd az árbóchoz kötötte őket a köpenye övével. Utána egyszerűen helyére tette az orrvitorla árbócrúdját, ezzel megfeszítve a vitorlát, hogy a hajó egyenesbe jöjjön. Mindezek után Miklós alázattal letérdelt és hálaimát mondott. Aztán egyszerűen otthagyta az elképedt tengerészeket, és úszva visszatért a hajójára. A zarándokútról hazafelé tartva betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották. 52 évig látta el a püspöki teendőket. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspöküknek, de a világiak is vezetőjüknek tartották.
Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította.
Az égiek hosszú, békés öregkorral hálálták meg jótéteményeit. Szent Miklós legendája arról szól, hogy lelkét 343. december 6-án angyalok vitték végső nyughelyére, ahol később egy tiszta forrás eredt.
Egyesek szerint ebből a tiszta forrásból ered Szent Miklós szeretete, amely még napjainkban is megajándékozza az utána áhítozókat.
