Februárban írtunk legutóbb a Sajó folyó szlovákiai szakaszát érintő súlyos ökológiai katasztrófáról a szennyezés évfordulóján. 2022. február 24-én az Alsósajónál (Nižná Slaná) található egykori vasércbányából kezdett ömleni a folyóba a mérgező víz, amely elképesztő mértékű szennyezést okozott és egy hosszú szakaszon elpusztította a Sajó élővilágát is. A közel másfél évtizede bezárt bányában, az elégtelen kármentesítési, rekultivációs munkálatok miatt felgyülemlett, vas-oxidot és más fémeket tartalmazó víz csaknem 30 kilométeres szakaszon festette narancssárgára a folyót.
A szennyezés felismerését követően sajnos nem kezdődtek meg azonnali hatállyal a kármentési munkálatok, mivel a szlovák kormány illetékesei a megoldás keresése helyett egymásra próbálták hárítani a feladatokat és a felelősséget egyaránt. Csupán július végén hirdetett a szlovák kormány rendkívüli állapotot a leginkább érintett Rozsnyói, Nagyrőcei és Rimaszombati járás területén azt követően, hogy Zuzana Čaputová szlovák államfő személyesen is járt a szennyezett folyónál. A köztársasági elnök személyes látogatását követően úgy fogalmazott:
„A Sajó halott, és szó szerint megöli a gömöri régió természeti szépségekben és turisztikai lehetőségekben rejlő potenciálját”
Az azóta eltelt időszakban a magyar kormány szemmel láthatóan nem tartja túl aktívan a kapcsolatot a szlovák szakminisztériumok képviselőivel. Ennek okán fordult nemrég írásbeli kérdéssel Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke Nagy István agrárminiszterhez. Keresztes, aki korábban több alkalommal járt a szennyezés helyszínén, valamint egyeztetéseket folytatott az ügyben a szlovák Parlamentben, most arról kérdezte az agrárminisztert, hogy:
- Van-e valamilyen együttműködés a magyar és a szlovák kormány illetékes minisztériumai között a Sajón zajló munkálatokkal kapcsolatban?
- Az agrárminiszter milyen információkkal rendelkezik a Sajó szennyezett szakaszán zajló munkálatokról?
- A szlovák kormány tájékoztatta-e a magyar kormány illetékeseit arról, hogy pontosan milyen beavatkozásokra van szükség a szennyezés teljes megszüntetéséhez és ezeket a munkálatokat milyen céldátummal tudják elvégezni?
A választ Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára adta meg, aki arról tájékoztatta az LMP-s politikust, hogy:
„Mivel a vízminőségi paraméterek a rendszeres mérések alapján megfelelnek a vízfolyás típusára meghatározott határértékeknek, magyar oldalon beavatkozást igénylő III. fokú vízminőségvédelmi kárelhárítási szükség elrendelése eddig nem vált szükségessé.”
Eközben a sajtóban is megjelent hírek alapján a szlovák környezetvédelmi kormányzat mintegy 2,4 milliárd forintnyi euróra becsüli a szennyezés teljes felszámolásának költségét, az erre vonatkozó javaslatot pedig hamarosan tárgyalni is fogják Pozsonyban.
A végleges megoldás és kármentesítés ugyanakkor még várat magára, legalábbis erről tanúskodik Varga Tibor, a rozsnyói horgászszövetség titkára, civil aktivista által nemrégiben adott interjúja. Varga a szennyezés kezdete óta az egyik legaktívabb civil szereplő, aki foglalkozik a folyó ügyével. A már említett interjúban súlyos adatokkal támasztja alá azt az állítását, miszerint az eddigi intézkedések nem voltak elegendőek a probléma teljeskörű megoldására. Elmondta többek között, hogy a víz vastartalma a mérések szerint most is százszorosan túllépi a határértéket, de az arzéntartalom is további aggodalomra ad okot. A vele készült teljes interjút ITT olvashatják.
