Korábban több cikkünkben foglalkoztunk már a szélenergia hasznosításának magyarországi helyzetével. Amit alapvetően érdemes tudni, hogy először – és egyelőre utoljára – 2006-ban fordult elő az, hogy állami támogatással lehetett pályázni szélenergiával kapcsolatos nagy beruházásokra. Ennek eredményeként akkor 170 turbina épült. Ezt követően még csak hasonló volumenű állami támogatás sem jelent meg a szektorban, 2016-ban pedig egyenesen „tiltólistára” került az ágazat. A kormány úgy módosította a villamosenergia törvényt, hogy az energiahatóságtól saját hatáskörbe vonta a szélenergiával kapcsolatos beruházások engedélyezését. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy egy rendelet értelmében meghatározták, hogy az újonnan építendő szélerőművek esetében minimum 12 kilométeres távolságot kell tartani a beépített területektől. Hazánk településszerkezetének sajátosságai miatt ezzel – és az állami támogatás hiányával – teljesen ellehetetlenítették az ilyen erőművek építését.
Palkovics László, az Orbán-kormányok korábbi miniszterének lemondása körül is felreppent egy olyan pletyka, hogy a szélenergia kapcsán felmerült ellentétek vezettek – többek között – a kormányból való távozásához. Mint az közismert, a miniszterelnök nem tartozik a szélenergia szabályozás enyhítésének támogatói közé.
Úgy tűnt egy ideig, hogy Palkovics László utódja, Lantos Csaba és az általa vezetett, újonnan létrehozott Energiaügyi Minisztérium tervez lépéseket tenni annak érdekében, hogy az említett tiltás feloldása megtörténhessen. Több olyan nyilatkozat is elhangzott kormánypárti politikusok részéről, hogy a kormány már meghozta az ezzel kapcsolatos döntéseket. A gyakorlatban mégis azt láthatjuk, hogy egyelőre nem történt semmilyen változás, nincs nyoma benyújtott törvényjavaslatnak sem.
A tiltás feloldásának késlekedése azért is érdekes fejlemény, mert a szabályozás lazítása részét képezné a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodásnak. Egészen konkrétan arról van szó, hogy a mintegy 5,8 milliárd eurónyi befagyasztott támogatás megszerzéséhez több, megújuló energiával kapcsolatos vállalást kellene a kormánynak teljesítenie. A szélenergiára vonatkozó határidő például március 31-én, tehát csaknem napra pontosan egy hónappal ezelőtt járt le.
Az LMP-Magyarország Zöld Pártja több alkalommal tett már kísérletet arra, hogy jobb belátásra bírja a kormányt, egy sor javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, amelyek mind a szélenergia felhasználására, szélturbinák telepítésére vonatkozó „tiltást”, vagyis a jelenlegi, rendkívül szigorú szabályozást szüntette volna meg, szabta volna át olyan módon, hogy a jövőben megkönnyítsék vele a turbinák telepítését. A párt pécsi országgyűlési képviselője, Dr. Keresztes László Lóránt március 30-án egy írásbeli kérdést is benyújtott Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez, amiben többek között arról érdeklődött a képviselő, hogy mikor engedélyezik a szélerőművek telepítését.
A kérdésre a választ Koncz Zsófia szolgáltatta, aki azt ugyan hangsúlyozta, hogy a kormány az energiaválság idején is céljának tartja az ellátásbiztonságot, valamint a rezsitámogatást, a szélenergia hasznosításával kapcsolatban konkrétumokat mégsem tudott mondani. Az engedélyezéssel kapcsolatos kérdésre csupán annyit válaszolt, idézem:
„Magyarország Kormány vizsgálja a szabályozás részleteit, különös tekintettel a település határától való távolságra és a helyi adottságokra.”
Ez a válasz így utólag azért is kifejezetten érdekes, mert megtudhatjuk belőle, hogy egy nappal az említett határidő lejárta előtt a kormány még mindig csak a szabályozás vizsgálatával volt elfoglalva, ami azt sejteti, hogy egyhamar nem épülnek újabb szélturbinák sem Baranyában, sem az ország más részein.
kiemelt kép: Pexels, Alfo Medeiros
