Idén november 24-én volt a Black Friday, ami minden évben a fogyasztás „ünnepe”. Óriásinak ígért, valójában többnyire kamu akciók és értelmetlen vásárlás. Mindezt úgy, hogy már így is lassan belefulladunk az általunk termelt szemétbe. Az ilyen események azon túl, hogy a fogyasztói társadalmat további pénzköltésre ösztönzik, semmilyen más pozitív hatással nem járnak.
A fogyasztás bűvöletében
A nagy áruházláncok és üzletek egész évben arra törekednek – érthető okokból, hiszen profitorientált vállalkozásokról beszélünk – hogy az általuk forgalmazott termékekből a lehető legtöbbet értékesítsék. Ebben a tekintetben nincs különbség elektronikai eszközöket, játékokat, sportszereket vagy ruhákat árusító boltok között. A legfőbb cél mindannyiuk számára a profit maximalizálása. A különböző leárazások és a Black Friday-hez hasonló akciók pedig ezt hivatottak elősegíteni. Mi a fő üzenet ilyenkor? Minden olcsóbb, mint máskor. Így nem kell mérlegelned, hogy valóban szükséged van-e az adott termékre vagy sem, az akcióval jól jársz, vedd meg!
Az ilyen jellegű vásárlás talán pillanatnyi boldogságot ugyan okoz az embereknek, ám a bolygónak, valamint a szűkebb, illetve tágabb értelemben vett környezetünknek kifejezetten ártunk vele. A tömegtermékek átgondolatlan vásárlása, arra ösztönzi a cégeket, hogy még nagyobb gyártókapacitással készítsék az árukat. Ez már önmagában is a környezetterhelés növekedését eredményezi. Ehhez jön még hozzá a szükségtelenül megvásárolt termékek és azok csomagolóanyagai által generált hulladék problémája.
Belefulladunk a műanyagba
De nézzünk konkrét példát. Az Earth Action nevű svájci kutatóintézet a műanyag szennyezéssel kapcsolatban közölt nemrég lesújtó adatokat. Felmérésük kimutatta, hogy évente körülbelül egymillió tonna műanyagadalék szivárog az óceánokba. Szerepel továbbá az adataik között, hogy csak csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a vizeinkbe. Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy ennek az egyetlen oka az, hogy valaki Black Friday alkalmával vásárol új tv-t vagy telefont, de azt se tagadjuk el, hogy a fekete péntekhez kapcsolódó fogyasztói magatartásnak komoly szerepe van a vizeink ilyen szintű elszennyezésében.
Több cikkünkben foglalkoztunk már azzal, hogy milyen súlyos szennyezésnek tesszük ki a tengereket, óceánokat. A legszomorúbb és legszemléletesebb példa erre a nagy csendes-óceáni szemétsziget. Ennek a mérete mindegy 1,6 millió (nem elírás) négyzetkilométer (ez sem, sajnos). Ráadásul további szomorú tény, hogy nem ez az egyetlen ilyen szemétsziget. Van ugyanis négy további:
- az indiai-óceáni szemétfolt
- a dél-csendes-óceáni szemétfolt
- az észak-atlanti szemétfolt
- és végül, de nem utolsó sorban a dél-atlanti szemétfolt
Azt tehát sajnos kijelenthetjük, hogy az óceánokra és tengerekre leginkább mi emberek jelenünk veszélyt. Az emberi tevékenység, felelőtlenség, ipari működés következtében az élővizekbe juttatott szennyezőanyagok, kemikáliák és egyáltalán nem utolsó sorban hatalmas mennyiségű hulladék páratlan pusztítást végeznek. Különböző nemzetközi szervezetek felmérései alapján több, mint 150 millió tonna műanyaghulladék úszik az óceánjaink, tengereink vízében, ez a szám azonban sajnos folyamatosan emelkedik, becslések szerint évi 8-10 millió tonnával nő.
Önmagában nem a Black Friday „megtagadása” a bolygó megmentésének kulcsa. Jó lépés viszont annak érdekében, hogy visszaszorítsuk a teljesen felesleges fogyasztást. Ezáltal kevesebb szemetet, kevesebb műanyagot termelünk. Végül pedig nem kérdés, hogy jót teszünk a környezetünkkel, vizeinkkel.
