Napjainkban az élet minden területén megengedhetjük magunknak kényelmet, ami azzal jár, hogy elsiklunk olyan tényezők felett mint például, hogy mekkora kárt okozhatunk a bolygónknak akár csak egy-egy új ruhadarab megvásárlásával. A divatiparban jelenleg is hatalmas keletje van a fast fashionnek. Ezzel a jelzővel címkézzük fel a köznyelvben azokat a márkákat, amik kevés idő alatt, gyorsan, nagy mennyiségű, de minőségileg nem a legjobb termékeket állítják elő. Munkásaikat legtöbbször rendkívül alacsony bérért és rossz munkakörülmények között dolgoztatják. Ha mindez pedig nem lenne elég ahhoz, hogy átgondoljuk megéri-e elhamarkodottan megvenni mindenfélét, amit ilyen cégek állítanak elő, akkor érdemes figyelembe venni a megannyi környezetre káros hatását is.

A divatipar több mint 92 millió tonna hulladékot termel évente és 79 milliárd köbméter a vízfelhasználása, ökológiai lábnyomát tekintve pedig az alumínium mellett a textíliák termelik a legtöbb üvegházhatású gázt anyagegységenként.
A gyártási folyamat során több mint 15 000 különféle vegyszert használ fel. Azok a kémiai szerek, amelyeket a textilipar nagy mennyiségben alkalmaz, pedig ránk emberekre is közvetlen hatással vannak azáltal, hogy hányingert, hasmenést, rákot és légzőszervi betegségeket okozhatnak, mérgezés esetén pedig meddőséget, vetélést, születési rendellenességeket vagy akár halált is.
Egyetlen európai textilipari cég több mint 466 g vegyi anyagot használ fel textil-kilogrammonként.
Valamint nem elhanyagolható a textilhulladék sem, mely a gyártás során keletkezett és a fogyasztók által már nem használt, eldobott ruhák mennyiségéből adódik össze.

Kép forrása: Tim Mitchell

Sok minden játszik szerepet abban, hogy a divatipar és a fast fashion így működhet a mai napig. Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy minden alkalommal, amikor megveszünk egy ruhadarabot, letehetjük a voksunkat a fenntarthatóság mellett.

Pár tipp arra, hogyan óvhatjuk környezetünket különféle módokon, ha ruhavásárlásról van szó:

– Second hand-Használt tuha

– Ruhaanyagok összetételének megfigyelése

– Az új generációnak: „A ruhák, amik nőnek”

Second hand-Használt ruha

Amellett, hogy nem termelünk vele újabb textilhulladékot, a second hand- más néven használt ruha- másik előnye, hogy a márkás és/vagy jó minőségű ruhadarab eredeti árának töredékéért, akár teljesen hibátlan állapotban juthatunk hozzá, így nem csak a környezetnek, de pénztárcánknak is kedvezhetünk. A másik előnye a használt ruha boltokban való vásárlásnak, hogy nagyobb valószínűséggel csak a legszükségesebb ruhadarabokat vesszük meg, hiszen a válogatással koncentráltabban is keresünk, és nem is biztos, hogy az adott ruhát megtaláljuk a méretünkben. A gondos válogatás következtében, nagyobb valószínűséggel vásárolunk olyan ruhákat, amelyekre tényleg szükségünk van és/vagy beleillenek a már meglévő ruhatárunkba.

Kép forrása: General Store

Ruhaanyagok összetételének megfigyelése

A jól átgondolt vásárlás és a fenntartható divat támogatásának alapját adhatja, hogy az olcsóbb, szintetikus anyagok helyett, olyan ruhadarabokat vásároljunk, amik könnyen lebomló, természetes alapanyagokból készülnek.
Új ruha vásárlása esetén, mindenképp érdemes elolvasni a ruhákba varrt textil szálösszetételre vonatkozó tájékoztatót és a mesterségessel szemben a növényi összetevőket előnyben részesíteni. Tehát igyekezzünk kerülni a következő műszálas anyagokat: acetát; elasztán; gumi; lyocell; modakril; poliamid; piloészter; triacetát; viszkóz; gore-tex; thermo, polár; softshell;wellsoft, babysoft, léda.
A pamut annak ellenére, hogy természetes alapanyag, a gyapott termesztés rendkívül nagy vízégenye miatt –pólónként kb 2650 liter víz– a gyapot termelésének fenntarthatósága megkérdőjelezhető, már nem tartozik a legideálisabb összetevők közé.

Igyekezzünk előnyben részesíteni:

-biopamut (termesztése során nem igényel vegyszert és 91%- kal kevesebb vízre van szüksége, mint a normál pamutnak; hipoallergén)
-bambusz (a bambuszból készült ruhák előállítása során nem használnak növényvédő szert és műtrágyát; termesztése kevés vizet igényel)
-len (termesztése nem igényel növényvédő szert és 30%-kal kevesebb vizet igényel, mint a pamut; hipoallergén és antibakteriális; 1 hektárnyi len 3,7 tonna szén-dioxidot képes átalakítani oxigénné)
-kender (termesztésénél nem használnak kémiai anyagot; előállítása során négyszer kevesebb vizet igényel, mint a pamut; antibakteriális; természetes UV szűrő képességgel rendelkezik)

Kép forrása: Alyssa Strohmann

Az új generációnak: „A ruhák, amik nőnek”

A Clothes That Grow, tehát “A ruhák, amik nőnek” egy teljesen új öltözködésnek számít. Ryan Yasin –Petit Pli alapítója- talált egy speciális anyagot, mely nyúlékony, vízálló, mosásálló, extra könnyű és kényelmes viseletet is nyújt egyben. Ezeknek a ruháknak a varázsa abban rejlik, hogy a gyermekek akár 36 hónapos kortól 6 éves korukig is hordhatják ugyanazt a jó minőségű ruhát, ami egyébként újra is hasznosítható.
Ez az öltözködés egyrészt rendkívül költséghatékony, hiszen gondoljunk csak bele mennyire sok ruhát nő ki egy kisbaba kevés idő alatt. Másrészről pedig a fenntarthatóság paradicsoma, hiszen ennél többet már nemigen lehetne kihozni az öltözködésből környezettudatosság terén.

Mindezeket tudomásul véve, ha legközelebb ruhavásárlásra adod a fejed, először gondold át a legegyszerűbb és talán legfontosabb tényezőt: Valóban szükséged van arra a darabra?

Kiemelt kép: Liza Summer fotója a Pexels oldaláról