A tavasz végén a nyárba suhanva csábítóan és egyre csábítóbban mosolyognak felénk a viruló repcemezők, bíborhere táblák, mákföldek, majd nyár közepétől a búzakalászok és később pedig a napraforgó fejek.

A közösségi oldalak kezdenek megtelni a mezőgazdasági területek közepéről közölt, posztolt fotókkal, videókkal. Aki szép, még azt is szeretné szebbé varázsolni ami őt körülöleli.

Nézzük csak a közzétett fotókat egy másik oldalról!

A terület, amelybe a fotós pillanatnyi élvezetért és egy szelfiért belegázol, az bizony minden esetben egy mezőgazdasági gazdálkodóé. Az ő szeme a fotón keresztül csak a letaposott termést látja, benne az őszi szántást, a vetőmagot, a talajelőkészítést, a tavaszi vetést, a gyomirtást, a kátévőirtást, az aratást és a befektetett munkát és pénzt.

Sajnos ez a jelenség napjainkra már annyira általánossá vált, hogy akad olyan tulajdonos, aki a termőterület határán táblával hívja fel a szép képekre áhítozók figyelmét arra, hogy lehetőleg a terület szélén fotózkodjanak, és arra kéri a kattintgatókat, hogy kíméljék a növényeit és az egész éves munkáját.

Legyen ezentúl az a követendő példa, hogy a fotós milyen szép virágpompában burjánzó területet fedezett fel országjárása során, és milyen szépen kíméli a növényvilágot. Hajrá, versenyre fel! Virágozzanak a közösségi oldalak tavaszi pompában!

Mire is használjuk a mindennapokban ezeket a tavaszi pompájukban viruló növényeket?

Repce:  a méhek előszeretettel látogatják a repcevirágot, mert belőle állítják elő a közkedvelt Krémmézet, ami fogyasztásra kiválóan alkalmas, és a sütőiparban is felhasználják. A repce Magyarországon a napraforgó után a legjelentősebb olajnövény; ezért évente 80-120 ezer tonna repcemagot termesztünk. Olajipari hulladékából állateledel készül.

Mák: egyértelmű, hogy a magyar konyha egyik mindenki által kedvelt és gyakran használt élelmiszernövénye. Tele A, C és B vitaminnal, cinkkel és kalciummal.

Bíborhere: Magyarországon elsősorban vetőmagként termesztik, mert kedveli a hazai talajt, így nyugat-európai piacokon igen kedvelt. Magas fehérjetartalmának köszönhetően kiváló szálastakarmány az állatok számára. Virágai jó mézelők, a növény remek zöldtrágyanövény, nagymértékben javítja a talaj termékenységét.

Búza: erről úgy gondolom nem szükséges hosszabb ismertetőt írni!

Napraforgó: szintén kiváló legelő a méhek számára, az emberek számára pedig finom és egészséges élelmiszer a napraforgó méz. Magja tele van B1 és B2 vitaminnal, de nikotinsavat, foszfort, vasat, káliumot és fehérjét is tartalmaz. Olaja nálunk a legkedveltebb a háztartásokban. A napraforgószirmokat gyógyteákban hasznosítják. A szotyola nyersen vagy olajban sütve is ehető. A mag csíráztatása után saláták és szendvicsek üde szín és ízfoltja. A napraforgóolajat a háztartások mellett a bőr- és gyapjúfeldolgozásban használják. A 20. század elejétől olajából szappant vagy festéket gyártanak. A szappan mellett a margaringyártás alapanyaga. A gyártás után megmaradt hulladékot fehérjedús takarmányként állatoknak takarmányaként hasznosítják. Száraz, erős szárát hőerőművekben égetik el.