„A vakációzók örömére hetek óta tombol a nyári kánikula. A gazdák viszont aggódva figyelik a kiszáradt földeket, hiszen a megélhetésük múlik ezen. Az aszály egyre nagyobb károkat okoz az Ormánságban is, ahol nemrég jártam. Add már, Uram, az esőt!” – ezzel a bejegyzéssel fejezte ki sajnálatát Novák Katalin köztársasági elnök a szárazság miatt folyamatosan terményeiket vesztő gazdák felé.

Keresztes László Lóránt, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke szerint azonban a köztársasági elnök többet is tehetne annál az ügy érdekében, minthogy az esőben reménykedik. A Facebook-oldalán közzétett nyílt levelében cselekvésre szólítja fel a nemrég megválasztott elnököt.

„Hazánkban az összeomlás szélére került a víziközmű-ágazat, középtávon veszélyben van az ivóvízellátás, és a vízbázisok védelme. Nincs megfelelő védelme a természetes vizeinknek, képtelen a kormány védekezni vizeink szennyezése, kiemelten a határon átnyúló környezeti kockázatok ellen. A kormány olyan gazdasági ágazatokat emelt fel (kiemelt példaként az akkumulátorgyártást), melyek óriási vízigényűek, és súlyos kockázatokkal járnak a vízbázisainkra nézve.Elnök Asszony! Cselekedni kell, a sok évtizedes tétlenség után! Az energiaválság igen súlyos jelenség, de a vízválság ennél sokkal veszélyesebb, és ez utóbbinak nem fog véget vetni egy háború befejezése. A helyzet súlyosságának felismeréséhez nem kell jövendőmondó képesség.” – írja a képviselő.

A zöldpolitikus szerint az elmúlt évtizedekben egyik kormány sem volt képes arra, hogy az éghajlat-változás hatásaira felkészüljön, annak ellenére, hogy a tudomány már nagyon régen megfogalmazta, hogy mit kell tenni. Kiemeli továbbá, hogy Magyarország vízkészletének 95%-a átfolyó vizekből áll és jelenleg több víz folyik ki az országból, mint amennyi érkezik.

„Kérem, vesse latba tekintélyét, és segítsen abban, hogy mint az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, fórumot teremthessek arra, hogy a vízgazdálkodásban e fontos változásokat képviselő tudományos, szakmai és civil szereplőket egy asztalhoz tudjuk ültetni a döntéshozókkal.” – zárja a gondolatait Keresztes.