Rendszeres húsevőként a tavalyi év végén úgy döntöttem, hogy kipróbálom a vegán életmód népszerűsítését célzó veganuár kezdeményezést. Emlékeim szerint az elmúlt 27 évben nem fordult elő olyan, hogy egy hónapon át ne fogyasztottam volna húst vagy bármilyen állati eredetű élelmiszert, így nem kevés izgalommal és félelemmel vágtam bele ebbe a kísérletbe. Ma éjfélkor véget ér ez az egy hónap, lássuk mik a tapasztalatok.
Amikor elkezdtem azon gondolkodni, hogy közelebbről is meg kellene ismerkednem a veganuárral, az első gondolatom természetesen az volt, hogy biztosan nem fogom bírni ennyi ideig hús nélkül. Ez a kezdeti izgalom főleg azért korlátozódott csak a húsevés kérdéskörére, mert bevallom, mielőtt részletesebben utánanéztem volna a dolgoknak azt gondoltam, hogy ez csupán vegetáriánus étrendet jelent majd, arra már csak később, néhány nappal a „kezdés” előtt jöttem rá, hogy nem csak a húsnak kell búcsút mondanom.
Egy korábban megjelent cikkünkben már tisztáztuk röviden, hogy mi is a különbség vegetáriánus és vegán között, de nézzük még egyszer a tisztánlátás kedvéért:
Vegetáriánusnak nevezzük azokat, akik nem fogyasztanak húst, ők azonban sok esetben esznek például halat és olyan állati eredetű élelmiszereket, mint a tojás, tej vagy méz. Vegánoknak pedig azokat nevezzük, akik mindenféle állati eredetű élelmiszert mellőznek az étrendjükből, így az ő esetükben az imént felsorolt dolgok is mellőzésre kerülnek.
Tapasztalatok
Mivel – ahogy már említettem – alapvetően a rendszeres húsevők közé tartozom, ezért teljesen újra kellett gondolom és legalább egy-két hétre előre megterveznem a januárt főzés és étkezés szempontjából. Szerencsére többektől kaptam segítséget, köztük olyanoktól, akik már évek óta áttértek a növényi alapú étrendre. Emellett kihasználtam a különböző közösségimédia felületek kínálta lehetőséget és az Instagramon, valamint a TikTok-on fellelhető, vegán recepteket bemutató csatornák közül válogattam. Nagyon sok olyan tippet, trükköt sikerült ezek révén összeszedni, amik aztán hozzájárultak ahhoz, hogy ne bukjak el rögtön az első héten.
Kezdetben tartottam tőle, hogy egy újévi fogadalomhoz hasonlóan itt is elfogy majd a lendület, lelkesedés és néhány nap múlva engedni fogok a kísértésnek. Legnagyobb meglepetésemre azonban még csak kísértés sem volt. Nem mondom persze, hogy néha nem okozott fejtörést például a felvágottak, szalámi kiváltása a hétköznapokban vagy hogy ne jutott volna eszembe egy-két fogás a kedvenc – húst tartalmazó – ételeim közül, de igyekeztem egyfajta kihívásként tekinteni erre az egészre. Kihívás, mert annak érdekében, hogy munkanapokon ne a közeli pékség – sajnos igen szűkösnek mondható – vegán kínálatából kelljen szemezgetnem, a korábban rendszertelennek mondható napi étrendemet is gatyába kellett ráznom. Így aztán hamar elkezdtek megszaporodni a hűtőszekrényemben az előre elkészített, dobozokban kiporciózott ebéd adagok.
A legnagyobb nehézséget talán az jelentette, amikor gyorsan szerettem volna enni valamit. Például, ha úton voltam, nem volt opció a különböző gyorséttermek elviteles megoldása, de a benzinkutas kaják döntő többsége is automatikusan kiesett a körből.
Különösebben nagy, észrevehető élettani hatást nem vártam ettől az egésztől, hiszen 27 év húsfogyasztását nem egy hónap fogja ellensúlyozni, ezzel én is tisztában voltam. Azonban az biztos, hogy a legnagyobb pozitívumok között szerepelt az étrendemmel kapcsolatban, hogy sokkal nagyobb arányban kerültek be a hétköznapokba a korábban sajnos rendszeresen elmaradó zöldségek, gyümölcsök.
Azt az elgondolást is sikerült megcáfolni, ami bevallom korábban bennem is sokszor felmerült hibás sztereotípia formájában, miszerint a vegetáriánusok és a vegánok „leveleket, magokat esznek”. Kétségtelen, hogy sokkal több kreativitást igényel a húsmentes, állati eredetű hozzávalókat mellőző, mégis finom és akármilyen gyorséttermi kínálattal a versenyt felvenni képes ételek készítése, de egyáltalán nem lehetetlen. A cikk végén linkek formájában adok néhány tippet azon olvasóink számára, akik továbbra is kételkednek abban, hogy húsmentesen is lehet jókat enni.
A teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy sajnos kisebb-nagyobb „csalásokkal” volt tarkított az elmúlt egy hónap. Bár igyekeztem megfelelni a vegánság kritériumainak, a tejfölnek és a sajtnak sajnos több alkalommal sem sikerült ellenállni, így nem lett tökéletes a veganuár, de amit tudtam megtettem.
Összegezve: szemléletformálásra tökéletes volt az idei január, mert alapjaiban változtatta meg a nézőpontomat a vegetáriánus vagy vegán étrendet folytatókkal és az ő motivációikkal szemben. Korábban hajlamos voltam én magam is sokunk által ismert előítéletek alapján való gondolkodásra ebben a kérdésben és bár február első napjával valamilyen szinten visszatérek a „régi, megszokott” étrendemhez, az elmúlt hetekben megismert fogások rendszeresen kerülnek majd az asztalomra.
Viszlát veganuár, jövőre találkozunk!
És akkor az ígért receptek: a két abszolút kedvencemet ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik még mindig azt gondolják, hogy a húsmentes étkezés salátával képzelhető csak el. A kedvenc lencsepörköltem receptje ITT, a gombás vegán „pulled pork” szendvics receptje pedig ITT érhető el.
Kiemelt kép: Pexels, Fuzzy Rescue
