Akik aktívan követik a politikai történéseket, valószínűleg több-kevesebb sikerrel, de tisztában vannak azzal, hogy milyen minisztériumai vannak jelenleg Magyarországnak. Vannak ugye az olyan „klasszikusok”, amelyek a rendszerváltás óta – legalábbis nevüket tekintve – nem, vagy csak kis mértékbe változtak. Ezek közé tartozik például a Belügyminisztérium, ahol külön érdekesség, hogy a tárca élén már 1998 és 2002 között, tehát az első Orbán-kormány idején is a jelenlegi miniszter, Pintér Sándor állt. Az már egy másik kérdés, hogy Pintérből azóta oktatásért és egészségügyért (is) felelős tárcavezető lett.

Vannak olyan minisztériumok, amik rövid idő alatt átesnek több névváltáson, erre talán a legjobb példa a negyedik Orbán-kormány (2018-2022) idején létező Innovációs és Technológiai Minisztérium, amiből az ötödik Orbán-kormányra már Technológiai és Ipari Minisztérium lett, majd Palkovics László lemondása után ennek jogutódja már Lantos Csaba vezetésével Energiaügyi Minisztérium néven működik napjainkban is.

A tárcák között elosztott feladat- és felelősségi körök sok esetben elég homályosak még a jogszabályokat szakavatott szemmel vizsgálók számára is. Egy dolog azonban biztosan kiderül az érdeklődők számára, ha felmennek a kormány hivatalos weboldalára és a minisztériumok felsorolását böngészik: Magyarországon jelenleg nincs környezetvédelmi minisztérium, sőt még tárca nélküli környezetvédelmi miniszter sem. Nem volt ez mindig így, 2002 és 2010 között létezett ugyanis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Fontos leszögezni, hogy sem ez a cikk, sem írója nem állítja, hogy önmagában egy ilyen intézmény, azaz egy környezetvédelmi minisztérium megoldást jelent a környezetvédelemmel, zöld ügyekkel kapcsolatos, meglévő problémákra.

A természetes vizeink, folyóink és a tavak védelme egyértelműen ide tartozó ügy. Bár a kormányon belül az ide tartozó feladat- és hatáskörök most is szét lettek osztva, így, hogy ennek a területnek nincs egy egyszemélyi felelőse, jól láthatjuk az ezzel kapcsolatos hiányosságokat és gyengeségeket is. Nézzünk meg két példát, az egyik a hazai közbeszédben is sokat emlegetett Sajó szennyezés, a másik pedig a nagy tavak védelme. A Sajó szlovákiai szennyezésének ügyében – jelentős késlekedéssel – Nagy István agrárminiszter vette fel a kapcsolatot a szlovák kormány illetékeseivel, azonban ezt követően nem láthattuk nyomát annak, hogy a magyar fél valóban aktívan kivenné a részét akár a fennálló probléma megoldásából vagy akár azon dolgozna, hogy a jövőben a hasonló, magyar folyószakaszokat is érintő szennyezések a lehető legnagyobb számban elkerülhetőek legyenek.

A nagy tavak védelméről, ha csak röviden és tömören szeretnék beszélni, annyit mondanék, hogy: Balaton, Fertő tavi beruházás, pont. Ebben az országban lassan már senkinek nem kell „bemutatni” azt, hogy az elmúlt években milyen súlyos, visszafordíthatatlan környezetpusztítással járó beruházásokat engedélyeztek az illetékes hatóságok akár a Balaton, akár a Fertő tó esetében. Ezen ügyek kivizsgálására, szankcionálására, a jogszabályi környezet megfelelő módon történő módosítására jelenleg nincs egységes platform a kormányon belül, itt tehát láthatjuk, hogy mekkora igény lenne egy, kifejezetten a környezetvédelmi szempontok alapján dolgozó minisztériumra.

Szintén nem ismeretlen téma a közvélemény számára az akkumulátorgyárak kérdése. Országszerte tiltakozások bontakoztak ki az érintett településeken, számos ellenzéki párt, civil szervezet fogalmazta meg már a kritikáit, ma mégis ott tartunk, hogy Debrecenben a kormány úgy tervezi megépíttetni a kínai gyárat, hogy sem a vízhasználattal, sem pedig a környezeti hatásokkal kapcsolatos pontos számokat, adatokat nem ismerjük. További súlyos probléma, amit a gödi Samsung gyár esetében láthatunk, ahol pedig egy már működő üzemnél tapasztalhatjuk meg, hogy milyen az, amikor az illetékes szervek képtelenek betartatni a környezetvédelmi szabályozást a gyárral.

Ahogy már jeleztem tehát, önmagában a környezetvédelmi minisztérium létrehozása nem oldana meg problémákat, annak megfelelő, kellő jogkörökkel felruházott működtetése azonban a zöld, környezetvédelmi szempontból fontos és kívánatos nézőpont hatékonyabb – a jelenleginél legalábbis biztosan – érvényesülését segíthetné elő.

kiemelt kép: Pexels, Pixabay