Az esemény teljes felvétele:

A fórum témája a Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös térségében kialakított beruházási célterület ügye volt. A téma aktualitását az adta, hogy június végén jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt ad a szóban forgó területnek.

Ahogy az a rendezvény elején elhangzott, a szervezők meghívták többek között a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) képviselőit, Nagy Csaba és Hoppál Péter kormánypárti országgyűlési képviselőket, Őri Lászlót a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnökét, valamint az érintett települések vezetőit. A felsorolt szereplőktől az elmondottak alapján válasz sem érkezett a megkeresésre. Jelen volt viszont a rendezvényen több jelenlegi és megválasztott önkormányzati képviselő mellett Ruzsa Csaba pécsi alpolgármester, a beruházási terület ügyében érintett Bicsérd négy megválasztott képviselője, illetve a bicsérdi Arany-Mező Zrt. – amely több, mint 200 hektáron érintett a kijelölt beruházási területen – vezetője, igazgatósági tagja.

Keresztes elmondta, hogy bár a beruházási terület kijelölése nagyjából egy évvel ezelőtt történt, azóta hiába próbálkozott, nem talált olyan kormányzati szereplőt, aki rendelkezésre állt volna és beszélt volna arról, hogy mi a kormány szándéka ezzel a területtel, ami Pécs legfontosabb vízbázisainak közvetlen közelében található.

A képviselő kiemelte, hogy senki nem beruházás ellenes, így ebben az esetben sem erről van szó, de olyan beruházásokat kell támogatni, amelyek nem fogyasszák el a legfontosabb vízbázisainkat ipari célokra, nem veszélyeztetik az egészséges környezetet és olyan területre települnek – kiváló minőségű mezőgazdasági területek helyett – ami az ipartelepítésre való.

Keresztes arról is beszélt, hogy a Mindenki Pécsért Egyesület és a Pécs Most Egyesület már korábban megkezdte egy konkrét cselekvési terv kidolgozását jogászok segítségével. Ebben a cselekvési tervben olyan jogi és politikai lépések is szerepelnek, amelyekkel az érintett települések is fel tudnak lépni az esetleges szennyező, nagy energia- és vízigényű beruházások ellen.

Konkrétumként említette többek között, hogy meg kell alakítani egy olyan szakmai testületet, amely lehetőséget ad arra, hogy a befektetésösztönzésben részt vehessenek az érintett települések vezetői. Továbbá elmondta, hogy mind Pécs, mind pedig Bicsérd esetében van lehetőség akár helyi népszavazás kiírására is olyan helyi közügyben, amely az önkormányzat hatásköre, ilyen módon pedig lehetőség nyílna a helyi emberek véleményének megkérdezésére.

Mindum Károly környezetmérnök, civil aktivista a felszólalásában szintén a fennálló kockázatokról beszélt, valamint arról, hogy a helyi lakosság, civilek és az önkormányzatok összefogásával vannak olyan eszközök, amelyeket hatékonyan lehet kihasználni. Negatív példaként hozta fel többek között a gödi akkumulátorgyárat, valamint az annak működését jelenleg is övező folyamatos botrányokat, peres eljárásokat.

Ruzsa Csaba pécsi alpolgármester arról beszélt a megjelenteknek, hogy Pécsett is lenne lehetőség, alkalmas ipari terület a gazdasági fejlesztésekhez, valamint arról, hogy a beruházási területtel kapcsolatos folyamatokra a Tettye Forrásházon keresztül az önkormányzat is rálát, mivel itt található a város ivóvízbázisa.

A fórumon felszólalt még a bicsérdi Arany-Mező Zrt. vezetője, Berki Gyula és Jónás István igazgatósági tag is. Az ő helyzetük azért is speciális, mert a kijelölt beruházási terület több, mint 200 hektár földjüket érinti, amelyen jelenleg gazdálkodnak. A cég száznál is több helyi lakosnak nyújt munkahelyet és megélhetést.

A további hozzászólók is a már elhangzott aggodalmakat erősítették meg mind környezet- és vízvédelmi, mind pedig gazdasági oldalról nézve. Ehhez csatlakozva mondták el gondolataikat Mellár Tamás és Tordai Bence országgyűlési képviselők is.

A szervezők a fórum végén hangsúlyozták, hogy a következő lépés az említett akcióterv végrehajtása, amelyhez a helyiek összefogására van szükség, ezért élére állnak egy olyan szerveződés megteremtésének, amely a lakosságot, valamint az érintett települések képviselőit, vezetőit fogják össze a hatékony együttműködés és fellépés érdekében.

Fotó: Mesics Gábor

The post Továbbra sem tudni, hogy mit tervez a kormány a bicsérdi beruházási területen – telt házas fórumot tartott a Pécs Most és a Mindenki Pécsért Egyesület appeared first on BaHír.

Elmondta, hogy természeti kincseink megóvásának ügye sok évtizede nem volt olyan veszélyben, mint manapság, a kormány pedig a sorozatos botrányok ellenére feltett kézzel szolgálja ki az idegen akkumulátorgyártó cégeket. Óriási mennyiségben hívnak be akkumulátoripari szereplőket, amelyek esetében előzetesen még a kötelező környezeti stratégiai vizsgálatot sem végezték el, amely megállapíthatta volna, hogy milyen környezetterhelést jelentenek majd az ország számára.

Arra sincs válasz továbbra sem, hogy milyen víz- és energiaigénnyel jár a kormány által tervezett akkumulátorstratégia, az üzemeket pedig előzetesen nem jelentős hatásúnak nyilvánították annak érdekében, hogy azoknak ne kelljen megfelelnie a legszigorúbb előírásoknak. Ezközben százmilliárdokkal támogatják ezeket az idegen gyárakat, amelyek folyamatosan szennyeznek és semmibe veszik a hazai jogszabályokat, előírásokat. – mondta.

Hangsúlyozta, hogy további óriási kihívást jelent az akkumulátor-hulladékok ügye, ezek mennyisége pedig robbanásszerűen fog megnövekedni a Magyarországra visszakerülő hulladék miatt, ami tovább nehezíti a helyzetet. További probléma, hogy a kormány nem a magyar emberek oldalán áll ezekben a kérdésekben, nem támogatják a helyi lakosságot és azt sem, hogy az alapvető fontosságú kérdéseikre válaszokat kapjanak.

Példaként említette Göd esetét, ahol, mint kiderült, 2019 és 2021 között az akkumulátorgyár 88 tonnányi mérgező, magzatkárosító hatású oldószert juttatott a levegőbe. A szennyezéssel kapcsolatos adatok ráadásul még idén januárban sem voltak elérhetőek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatbázisában. Ennek a szennyezésnek a ténye és az, hogy a hatóságok azóta sem adtak erről a nyilvánosság számára érdemi tájékoztatást, az emberek pedig csak jóval később értesülhettek róla, önmagában is indokolja azt, hogy a környezetvédelemért is felelős Lantos Csaba energiaügyi miniszter lemondjon. – mondta.

Keresztes szerint tiszta vizet kell önteni a pohárba az akkumulátorgyárak szennyezésével és az akkumulátor-hulladékok ügyével kapcsolatban, ezért Szijjártó Péter és Pintér Sándor miniszterek rendkívüli meghallgatását fogja kezdeményezni. Elmondta azt is, hogy fontos, hogy ezek a meghallgatások sajtónyilvánosan, a legtöbb szereplő bevonásával történhessenek, ezért meghívják a kormányzat képviselői mellett a hatósági, szakmai szereplőket, zöld szervezeteket és az érintett települések képviselőit, hogy mindenki feltehesse a kérdéseit.

Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi évben Szijjártó Péter az éves miniszteri meghallgatásán tett ígéretet ezügyben, amikor arra kérte, hogy legyen lehetőség az akkumulátor-hulladékok ügyéről egy nyilvános bizottsági ülés keretein belül beszélni. Elmondta, hogy a háttérben hónapok óta zajlanak az egyeztetések ugyan, de egyelőre nem jutottak minden tekintetben dűlőre. Ugyanakkor nyitottak arra, amit Szijjártó Péter is kért korábban, hogy az akkumulátor-hulladékok ügye mellett az akkumulátorstratégiáról is tudjanak beszélni a tervezett ülésen.

Pintér Sándor rendkívüli meghallgatására Keresztes szerint azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nemrég az azonnali kérdésére adott válaszában azt javasolta, hogy a szennyezések, bűncselekmények gyanújával, jogsértésekkel kapcsolatban keresse bizalommal a belügyminisztert.

A sajtótájékoztató végén felsorolta azokat az alapvető fontosságú kérdéseket is, amelyekre hosszú ideje nem kap választ az illetékesek részéről:

• A már működő és a bejelentett akkumulátorgyárak esetében összesen mekkora kapacitással számol a kormány, mennyi ezeknek az üzemeknek a víz- és energiaigénye?
• Hogy kaphattak úgy működési engedélyt gyárak, hogy nem tudják garantálni a veszélyes akkumulátor-hulladék elhelyezését, feldolgozását?
• Mit tesz a kormány az illegális akkumulátor-hulladéklerakók felszámolása érdekében?
• Mennyi akkumulátor-hulladékot tárolnak Magyarországon és mik a konkrét kormányzati tervek ezek feldolgozására, ártalmatlanítására?
• Mikor tesznek érdemi lépéseket annak érdekében, hogy a jogszabályokat sorozatosan megszegő gyárakat végleg bezárassák és visszafizettessék az állami támogatásokat?

Végezetül elmondta, hogy soha nem lehet nemzeti cél a természeti kincseink, vízkincsünk feláldozása az idegen akkumulátorgyártók érdekében.

The post Keresztes: Szijjártó és Pintér miniszterek rendkívüli meghallgatását kezdeményezzük az akku-hulladékok és sorozatos szennyezések ügyében appeared first on BaHír.

Elmondta, hogy újabb információk jutottak el hozzá az éveken át botrányosan működő és a múlt év augusztusában ideiglenesen bezárt bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozóval kapcsolatban.

A dél-koreai SungEel Hitech Hungary Kft. esetében az elmúlt években több botrányos ügyet láthattunk. A cég telephelyein történt robbanás, tűzeset és sajnos tragikus, halálos kimenetelű baleset is. A hatóságok közlései alapján pedig nem tartották be a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat, veszélyeztették a munkavállalók egészségét és biztonságát. A bátonyterenyei telephely ellenőrzése közben tavaly a hatóság emberei is rosszul lettek és megállapításra került az is, hogy a veszélyes oldószer szaga nem csupán kijutott a telephelyről, de eljuthatott a lakóházakig is.

A politikus hangsúlyozta, hogy hazudik a kormány akkor, amikor azt állítják, hogy az akkumulátorgyárak és más akkumulátoripari üzemek a legszigorúbb szabályozások betartása mellett működnek. A legtöbb ilyen üzemet a magyar hatóságok előzetesen nem jelentős hatásúnak minősítették és így nem is rendeltek el előzetesen környezetvédelmi engedélyezési eljárást sem. Eközben pedig a kormány százmilliárdokkal támogatta ezeket a külföldi cégeket, amelyek folyamatosan semmibe veszik a magyar jogszabályokat.

Keresztes elmondta, hogy a helyi civilekkel közösen tettek feljelentést a dél-koreai cég ügyeit illetően. A közelmúltban pedig eljutottak hozzá olyan információk, miszerint az ideiglenesen bezárt telephely működését márciusban tervezi újraindítani a cég. Ennek okán közérdekű adatigénylést nyújtott be a hatóságokhoz arra vonatkozóan, hogy a cégnek pontosan milyen feltételeknek kell megfelelnie az újraindításhoz, továbbá, hogy határidőre teljesítették-e ezeket.

Elmondta azt is, hogy a kért adatigénylésre megérkezett a kormányhivatal válasza. Ebből pedig kiderült, hogy a kiszabott határidő lejárt, a dél-koreai vállalat azonban nem teljesítette az előírt feltételeket.

Kiemelte, hogy az olyan cégeket, amelyek sorozatosan semmibe veszik a jogszabályokat, veszélyeztetik a dolgozóikat, szennyezik és tönkreteszik a természeti kincseinket, véglegesen be kell zárni, a kifizetett állami támogatásokat vissza kell velük fizettetni. Az érintett cégek vezetőinek pedig személyesen, akár a bíróságon is vállalniuk kell a felelősséget.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy bő egy héttel ezelőtt az Átlátszón jelent meg az a hír, miszerint a kikért adatok alapján (Göd és a Samsung gyár légszennyezettségi adatai) 88 tonnányi mérgező, magzatkárosító oldószer kerülhetett a levegőbe. Kitért arra is, hogy bár ennek a kibocsátásnak a jelentős része 2021-ben történt, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben idén januárban még nem voltak elérhetőek az erről szóló információk. Az OKIR rendszerébe csak azt követően került fel, hogy gödi civilek kikérték az adatokat.

Keresztes felháborítónak nevezte, hogy ilyen súlyos szennyezések után hivatalban lehet még a környezetvédelem ügyéért is felelős Lantos Csaba energiaügyi miniszter, akinek ezt követően le kell mondania.

„Mély meggyőződésünk az, hogy nem szuverenitásvédelem, ha idegen cégek profitszerzése érdekében feláldozzák a természeti kincseinket, azért fogunk küzdeni, hogy ez ne történhessen meg.” – zárta a sajtótájékoztatóját.

The post Keresztes: Lantos Csaba energiaügyi miniszternek le kell mondania! appeared first on BaHír.

Az akkumulátorgyárak ellenzői főként a potenciális környezetterheléssel, szennyezéssel érvelnek. Rendszeresen felmerülő kritika a termőföldek elherdálása, az óriási energia- és vízigény kérdése. A kormány ezzel szemben arra hivatkozik, hogy valamennyi akkumulátorgyárnak és az iparághoz kapcsolódó más üzemeknek a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük.

Egyetértés tehát nincs, de nézzük, hogy mik az eddigi tapasztalatok a már működő üzemekkel kapcsolatban. A közelmúltban jelent meg az Átlátszón egy cikk, amelyben részletesen foglalkoznak azzal, hogy a gödi akkumulátorgyár működése során milyen problémák merültek fel.  

Magzatkárosító oldószer a levegőben

Ebben a cikkben az Országos Környezetvédelmi Információ Rendszerben is megjelent adatokra hivatkozik a szerző. Az ott elérhető adatokból kiderül, hogy 2019 és 2022 között mintegy 88 tonna került a levegőbe Gödön egy NMP-nek nevezett oldószerből, amelynek súlyos, magzatkárosító hatása van.

Ha elrettentő példákat keresünk, akkor érdemes egy kis figyelmet szentelni a dél-koreai SungEel Hitech Hungary Kft. nevű vállalatra is. A cég Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson rendelkezik telephelyekkel, ahol selejtes akkumulátorok feldolgozását végzik. Korábban több súlyos szabálytalanság történt már a cég telephelyein, egy sajnálatos munkahelyi baleset következtében pedig két dolgozó életét is vesztette. A bátonyterenyei telephely működését a sorozatos szabálytalanságok miatt az illetékes hatóság 100 milliós büntetést követően fel is függesztette.

Az LMP pécsi országgyűlési képviselője, Dr. Keresztes László Lóránt tartott néhány héttel ezelőtt sajtótájékoztatót, amelyben újabb, a SungEel-t érintő botrányos ügyekről számolt be. A képviselő elmondta, hogy a sajtóban is megjelent információk alapján a cég telephelyén az egyik gépsor mellett a nikkel levegőben mért koncentrációja a határérték mintegy kétezerszerese volt.

Erre az üzemre mondta korábban a kormányhivatal, hogy nincs szükség környezetvédelmi engedélyezésre, mert nem lesz jelentős környezeti hatása. Ez is bizonyítja, hogy felelőtlenül jártak el az illetékesek. – mondta Keresztes.

Úgy tűnik tehát, hogy hiába állítja a kormány, hogy az üzemeknek szigorú szabályoknak kell megfelelniük. A valóságban ezeket nem tudják betartatni a hatóságok.

The post A kormány szigorú szabályozást emleget, mégis szennyeznek az akkumulátoripari üzemek appeared first on BaHír.

Hangsúlyozta, hogy az nem szuverenitásvédelem, hanem a nemzeti érdekek elárulása, ha milliárdokkal támogat a kormány olyan cégeket, amelyek veszélyeztetik a munkavállalók biztonságát, egészségét, szennyezik a környezetet és sorozatos semmibe veszik a magyar törvényeket. A kormány pedig hazudik, amikor azt állítja, hogy a már működő, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek szigorú környezetvédelmi szabályok betartásával működnek.

Az érintett dél-koreai cégről elmondta, hogy korábban sajnos már tapasztalható volt a részükről több botrányos ügy, tűzesetek, robbanások és egy halálos végkimenetelű baleset is történt már az egyik telephelyen.

Sajnos már azt tapasztalhatjuk, hogy a sorozatos jogsértéseken kapott cég olyan magyar embereket fenyeget, akik azért küzdenek, hogy megvédjék a környezetük egészségét. – mondta Keresztes

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzati szervek is rendszeresen akadékoskodnak és több esetben pereskedésre van szükség ahhoz, hogy az érintettek hozzá tudjanak jutni az üzemek működésével és az esetleges veszélyeztetésekkel kapcsolatos közérdekű információkhoz. Az Átlátszó nevű internetes portál is hónapokig elhúzódó pereskedést követően jutott hozzá olyan iratokhoz, amelyekből kiderült, hogy a cég egyik üzemében milyen rákkeltő anyagokkal veszélyeztették a dolgozókat és az is, hogy bizonyos esetekben még a kötelező egészségügyi vizsgálatok elvégzését is elmulasztották.

Az Átlátszó által nyilvánosságra hozott adatok közül a képviselő kiemelte, hogy a cég egyik fióktelepén a hatósági mérések kimutatták, hogy az egyik gépsor mellett a nikkel levegőben mért koncentrációja a határérték mintegy kétezerszerese volt.

Erre az üzemre mondta korábban a kormányhivatal, hogy nincs szükség környezetvédelmi engedélyezésre, mert nem lesz jelentős környezeti hatása. Ez is bizonyítja, hogy felelőtlenül jártak el az illetékesek. – mondta.

Elmondta továbbá, hogy a napokban nyilvánosságra került egy videó, amelyen az látható, hogy szabálytalanul használtak egy zárt rendszerű daráló gépet, amelynek következtében nagy mennyiségű veszélyes anyag került ki a rendszerből. Miután a videó kikerült, a cég elkezdte fenyegetni az egyik olyan civilt, aki a térség érdekeinek megvédéséért dolgozik.

Felháborító, hogy egy sokszoros jogsértésen kapott cég magyar embereket fenyeget. – mondta.

Keresztes elmondta, hogy a cég működésével kapcsolatos ügyek miatt részben az ő feljelentése nyomán már nyomoz a rendőrség, most pedig a nyilvánosságra került videó tartalma miatt ismételten feljelentést tesz.

Azt gondoljuk, hogy a szuverenitásvédelem azt jelenti, hogy megvédjük a magyar emberek egészségét, biztonságát és érdekeit. – emelte ki Keresztes.

A sajtótájékoztató végén hangsúlyozta, hogy követelik a kormánytól és a hatóságoktól, hogy ne csak a szavak szintjén, de tettekben is álljanak ki a magyar emberek érdekei mellett továbbá elvárják, hogy a munkavállalók egészségét veszélyeztető esetekben a felelős vezetők személyes felelősségrevonása is történjen meg. Végezetül pedig köszönetet mondott az érintett civileknek és a munkájukat végző oknyomozó újságíróknak.

The post Döbbenetes információk és videó került nyilvánosságra a SungEel akkufeldolgozó üzeméből – Keresztes ismét feljelentést tesz appeared first on BaHír.

Vannak viszont olyan ügyek, amelyek esetében kifejezetten pozitív, hogy a közbeszédben folyamatosan napirenden vannak. Ilyenek a zöld ügyek, a klímaváltozás kérdésköre és a lehetséges egyéni és globális megoldások. Persze, a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem létezne ez a probléma és akkor beszélni sem kellene róla. Viszont létezik, kézzelfogható, a saját bőrünkön tapasztalhatjuk. Gondoljunk csak arra, hogy az idei ünnep közelebb volt egy tavaszi délutánhoz, mint a vágyott fehér karácsonyhoz.

Voltak olyan történések az elmúlt egy évben sajnos szép számmal, amelyek valamilyen zöld vagy a fenntarthatósághoz, környezetünk védelméhez kapcsolódott. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy voltak olyanok, amely esetekben a felmerülő problémák nem oldódtak meg az óévben. Ezek tovább jönnek velünk 2024-be is.

Akkumulátorgyárak

Az idei évben csúcsra járatta a kormány azt a tervét, miszerint akkumulátor „nagyhatalmat” csinál Magyarországból. Egymást érték a bejelentések arról, hogy melyik magyar településekre érkezik egy újabb kínai, koreai üzem. Ezzel párhuzamosan rendszeressé váltak a tiltakozások a civilek, az érintett helyi lakosság és a zöldek részéről is. A tiltakozások legfőbb kiváltó okai, hogy a kormány előzetesen nem folytat egyeztetést a beruházásokról az érintett településekkel. Továbbá az, hogy a tervezett gyárak jelentős környezetterhelést is hoznának magukkal, illetve óriási energiaigényt. A politikai szereplők is tiltakoznak. A pártok részéről az akkugyarmatosítás ellen leghangosabban az LMP-Magyarország Zöld Pártja szólal fel.

Atomtemető

2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök személyesen tett ígéretet arra, hogy nem épül atomtemető a városunk határába a pécsiek megkérdezése nélkül. Azóta a pécsi közgyűlés az LMP javaslatára tiltakozó határozatot is fogadott el, a kormány azonban továbbra sem állt el a tervektől. Boda térségében továbbra is kutatnak, alternatív helyszíneket nem jelöltek meg. A tiltakozás ellenére pedig milliárdokat költenek a projektre.

Az atomtemető-projekt folytatását nemrég a helyi Fidesz-KDNP-s képviselők mellett a Jobbik és a Mi Hazánk is megszavazta az Országgyűlésben. Erről Keresztes Lóránt, az LMP pécsi országgyűlési képviselője tartott nemrég sajtótájékoztatót, amiről bővebben itt írtunk:

Vizeink védelme

Természetes vizeink, valamint az ivóvíz védelme korunk legnagyobb kihívásainak egyike. Mégsem láthatjuk a döntéshozók részéről azt a törekvést, hogy ezeket minden eszközzel megvédjék. A Balaton, a Fertő és a Velencei tó partján látható gigaberuházások, természetpusztítás szomorú tanúbizonyságot tesz arról, hogyan is áll a jelenlegi kormányzat ezeknek a természeti kincseknek a megőrzéséhez. Védelem és fenntarthatóság helyett csak a saját érdekek kiszolgálását láthatjuk. A természeti értékek pusztításától sem riadnak vissza akkor, ha szállodákat, villákat vagy yacht kikötőt akarnak éppen építeni.

Az ivóvíz szolgáltatás is kritikus állapotban van. Több ezer milliárdnyi forrás hiányzik a rendszerből, óriási a szakember hiány, a problémák pedig országszerte jelentkeznek. Sajnos megyénkben is láthatunk erre példát Szigetvár esetében. Erről szintén Keresztes Lóránt számolt be rendszeresen a sajtónak és a lakosságnak:

The post Zöld kihívások, amik jövőre is előttünk állnak majd appeared first on BaHír.

A kormányhatározat megjelenése óta eltelt hónapokban sem a kormánytól, sem pedig a térség kormánypárti országgyűlési képviselőitől nem érkezett semmiféle tájékoztatás a Pécs-Baranyai polgárok irányába. Felmerült annak a gyanúja is, hogy akkumulátoripari beruházást tervez Pécs legfontosabb vízbázisai közvetlen közelébe a kormány, korábban ezt sem cáfolták érdemben.

Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi országgyűlési képviselője, a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöke több alkalommal fordult írásbeli és szóbeli kérdésekkel az illetékes kormánytagokhoz, valamint országgyűlési képviselőkhöz, de válaszokat ő sem kapott.

A mai napon a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén került sor Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter meghallgatására, ahol Keresztes személyesen tette fel a kérdést Szijjártónak: milyen beruházást terveznek a Pécs mellett kijelölt iparterületre?

Szijjártó Péter végre választ adott erre a kérdésre és elmondta, hogy a kormány nem tárgyal akkumulátorgyártókkal ennek a beruházási területnek a vonatkozásában. Keresztes a bizottsági ülést követően egy rövid tájékoztató videót tett közzé, amit itt tudnak megnézni:

The post Keresztes személyesen kérdezte meg Szijjártót, hogy milyen beruházást terveznek a Pécs melletti iparterületre appeared first on BaHír.

Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke pénteki nyíregyházi sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezekre a gyárakra pazarolja el az ország természetes vízkészleteit, ezek szennyezik el a környezetet.    

Az LMP azt követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a csaknem egy hónappal ezelőtt érvénybe lépett veszélyhelyzeti rendeletet, amely a szennyező és jogszabályellenesen működő gyáraknak lehetővé teszi, hogy ha szerződést köt az illetékes hatósággal és vállalja a szabálysértés megszüntetését, akkor nem kap szankciót a szennyezés miatt – hangsúlyozta a párt társelnöke.   

Schmuck Erzsébet hozzátette, hiába adott ki a kormány néhány napja miniszteri utasítást, miszerint a rendelet az akkumulátorgyárakra nem vonatkozik, ezt a utasítást bármikor felül lehet írni, a végleges megoldás a rendelet visszavonása lenne.    

Emlékeztetett, a rendelettel Debrecen fideszes polgármesterének is „akadt gondja”, Papp László arra kérte a kormányt, vonja vissza azt.    

Az LMP társelnöke kitért arra, a Magyar Tudományos Akadémia bizottsági állásfoglalásban figyelmeztette a kormányt az akkumulátor-nagyhatalmi törekvéseinek árnyoldalaira és problémáira, a kabinet ezt a véleményt azonban „lepöckölte” magáról.    

Azt állítja a kormány, hogy aki az akkumulátorgyárak ellen van, az a környezetvédelem ellen van, ez azonban nem igaz – rögzítette az ellenzéki politikus.    

A sajtótájékoztatón Pápai László, az LMP megyei elnöke az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó környékbeli beruházásokról szólva arról beszélt, a kormány és Nyíregyháza polgármestere „fordított orosz rulettet” játszik a helyiekkel, és titkolják a beruházások részleteit a nyilvánosság elől.

Forrás: mti.hu

The post LMP: Magyarország nem lehet „akkumulátor-nagyhatalom”! appeared first on BaHír.

A kormány és Baranya vármegye kormánypárti országgyűlési képviselői, politikusai azóta sem osztották meg a helyi lakossággal, hogy pontosan milyen céllal született ez a döntés. Így azt sem tudhatjuk, hogy milyen beruházásokat terveznek megvalósítani a térségben.

A helyiek joggal aggódnak. Felmerült annak a lehetősége is, hogy akkumulátorgyár vagy az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem érkezik a megyénkbe, azonban ezt sem cáfolták a Fidesz helyi képviselői.

Dr. Keresztes László Lóránt az LMP pécsi országgyűlési képviselője több alkalommal szólalt meg ebben az ügyben.

Kérte Pécs-Baranya kormánypárti politikusait, hogy ne titkolják tovább az emberek elől azt, hogy milyen beruházásra kell számítaniuk. Valamint azt is, hogy mondják ki nyíltan, terveznek-e akkumulátorgyárat építeni Pécs közvetlen közelében. Keresztes több sajtótájékoztatót tartott és levélben is felkereste többek között Hoppál Pétert, Nagy Csabát, Őri Lászlót, Kővári Jánost, akik nem válaszoltak a zöld politikus kérdéseire.

Szeptember 25-én, az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján Keresztes interpelláció formájában kérdezte az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos beruházásokat rendszeresen bejelentő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert a témában. Az interpellációban az LMP-s képviselő elmondta, hogy:

• Pécsnek és Baranyának szüksége van beruházásokra, de a helyben élők és Pécs önkormányzata is világossá tette, hogy nemet mondanak a vízkincs és a termőföldek feláldozására.
• Pécs város világosan megüzente, hogy nem akar akkumulátorgyártással kapcsolatos üzemet látni a város határában.
• Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem igaz az a kormányzati állítás, miszerint Magyarországon az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek a legszigorúbb előírások betartásával működnek. Majd felsorolta azokat a súlyos baleseteket, szabályszegéseket, amelyek a
• már működő létesítmények esetében tapasztalhatóak.

A kormány részéről az elhangzott kérdésekre nem Szijjártó Péter, hanem államtitkára, Menczer Tamás válaszolt. Sajnos az államtitkári válaszból érdemi információk nem derültek ki. Azt sem tudhattuk meg, hogy tervez-e a kormány akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemet építeni Baranyában. Menczer a kérdések megválaszolása helyett dollárbaloldalról beszélt és azt a kormányzati narratívát igyekezett erősíteni, miszerint az akkumulátorgyárak működése biztonságos.

Keresztes végül nem fogadta el az államtitkári választ, amit többek között így indokolt:

„Azt gondolom tisztelt államtitkár úr, hogy ideje lenne, hogy ha Önök fejeznék be az álhírgyártást. És végre felelősségteljesen a magyar emberek oldalára állnának. Azt pedig fölháborítónak tartom, hogy Pécs város lakosságának, a Dunántúl legnagyobb városának a lakosságának nem hajlandók olyan tekintetben választ adni, hogy akkumulátorgyártókkal tárgyalnak-e Pécs vízbázisa felett kijelölt ipari terület tekintetében.”

A teljes felvétel elérhető itt:

The post Keresztes a Parlamentben kérdezte Szijjártó államtitkárát: lesz-e akkumulátorgyár Pécs mellett? appeared first on BaHír.

Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke vasárnap pécsi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány a háborús vészhelyzetre hivatkozva olyan rendeletet fogadott el és léptetett hatályba, amely lehetővé teszi, hogy „a szennyező, környezetpusztító cégek el tudják kerülni a bírságokat, és amely lehetetlenné teszi súlyos környezetszennyezés esetén az üzemek bezárását” – mondta.    

Úgy vélekedett: a kormány ezzel letette a fegyvert, teljes önfeladást hajtott végre az idegen ipari szereplők, az akkumulátorgyárak előtt.    

Szerinte a jogszabállyal minden lehetőséget megad Magyarország a szennyező cégeknek profitszerző tevékenységükhöz a környezetvédelem teljes feladásával.    

Emlékeztetett arra, hogy az LMP már bejelentette: az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a környezetvédelmi intézményrendszer „megsemmisítése” miatt.   

A tárcavezető „vagy nem tudja értelmezni, hogy egy rendeletnek mi a tartalma és mi lesz a következménye, vagy annyira súlytalan, hogy nem tudta megakadályozni a kormányt a rendelet megalkotásában” – fogalmazott Keresztes László Lóránt.    

Keresztes László Lóránt azt mondta: az sem oldaná meg a helyzetet, ha a kormány – az ígéreteknek megfelelően – visszavonná a rendeletet, ugyanis „kaotikus a veszélyes ipari üzemek, akkumulátorgyárak engedélyezési eljárása”.    

Úgy fogalmazott: „több esetben a kormány ad felhatalmazást a legszigorúbb környezetvédelmi engedélyezési eljárások alól” és szerinte egyébként is folyamatosak a botrányok a szennyező üzemek engedélyezési eljárásai körül.    

Keresztes László Lóránt szerint egyértelművé kell tenni, hogy „a szuverenitás teljes feladásáról van szó, amikor idegen gyártók, befektetők érdekében a kormány feláldozza, áruba bocsátja Magyarország természeti kincseit”.    

Aláhúzta: soha nem lehet nemzeti cél, hogy ezt megtegye egy kormány, ezért az LMP „minden erejével küzdeni fog e folyamatok ellen”.

Forrás: mti.hu

The post LMP: Lantos Csabának távoznia kell appeared first on BaHír.