2022. október 22-én, szombaton délelőtt 10 órától Kozármislenyben, a Szent Mór püspökről elnevezett templomkörnyezetében búcsúi programmal várják a helyi civilek a lakosokat a fiatal városban. Az elmúlt évben felszentelésének 50. évfordulóját ünneplő, az egykori pécsi püspök nevét viselő templom környezetében megrendezésre kerülő szombati programon ismét a gyermekek, illetve a gyermekes szülők kerülnek a középpontba.
A Szent Mór napi búcsú programjából:
- 10-16 óra között kicsi kezeket várnak a szervezők kézműves foglalkozásra,
- 10-16 óra között fa körhinta és népi játszóház egészíti ki a kézműves foglalkozást,
- 10-16 óra között sütivásár kínálja a finomságokat,
- 10-16 óra között pici-piacon kínált portékák között válogathatunk,
- 11 órakor Turka a táncoló kecske címmel bábelőadás lesz a Levendula Szín előadásában,
- 15 órakor A drótostót és a nyelves kislány címmel pedig a Mizereg Műhely előadásának örülhetnek a kicsik, és a nagyok,
- ÉS MÉG EGYÉB MEGLEPETÉSEKKEL várják a helyieket és vendégeiket a szervezők.
A tavalyi évben az ötven éves jubileumot kihasználva helyi civilek összefogásával éledt újjá a templom védőszentjének, Szent Mór püspöknek október 25-ei napjának ünnepét köszöntő, hagyományos búcsú megtartása.
A program teljes körű finanszírozását és lebonyolítását a Civilek Kozármislenyért csoport végzi, a Kenderzsupp Hagyományőrző Egyesülettel együttműködésben.
Néhány szó a templom, és a búcsú névadójáról:
Szent Mór ünnepe: október 25
Szent Mór, aki életének szakaszát 1000-1070 körüli időkre teszik, az első magyar származású bencés a pannonhalmi monostorban, egyben az első magyar író, aki ugyan még latinul megírta Szent István, Szent Imre, Szent Benedek és Szent András bencés remeték életrajzát. A mű átdolgozva maradt ránk.
Az Annales Posonienses, magyarul Pozsonyi Évkönyv névbejegyzése szerint Szent István hívására 1036-tól lett a pécsi egyházmegye második püspöke. Szent Gellérttel és társaival ellentétben az 1046-os Vata-féle pogánylázadáskor csak neki nem esett baja. I. András koronázásakor egyike volt a szertartást végző három püspöknek. Mór kézírását olvashatjuk a tihanyi apátság alapítólevelén (1055). Feltételezhető, hogy jelen volt 1061-ben Szekszárdon az apátság alapításánál, és két évre rá ő temette ugyanott el I. Béla királyt. 1064-ben Pécsett békült ki egymással Salamon és Géza királyfi. A béke után ő koronázta Salamont királlyá. Ebben az időszakban írta meg az első magyar legendát Szent Zoerárd (Szórád) Andrásról és Szent Benedekről, az úgynevezett Zobor-hegyi remetékről.
A 15. századból származó misekönyvek szentként említik, illetve martirologiumokban szerepel a neve, ezért az akkori pécsi püspök kérésére Boldog IX. Piusz pápa 1848. augusztus 4-én jóváhagyta, és megerősítette a pécsi egyházmegyében kialakult nyilvános tiszteletét, XI. Piusz pápa pedig 1925. december 4-én az egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította.
